Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Ügynök és forradalmár. Hogyan dolgozzák, dolgozhatják föl a családtagok, ha a nagypapa 56-os hősből besúgóvá vált? Hogyan hat ez a gyermekei, és tovább, az unokák életére? Egyáltalán, milyen szülő, nagyszülő lehet az ember, akinek kettős élete van? És vajon a leszármazottak lehetnek-e büszkék, vagy az "árulás" felülírja a hőstetteket? Mi jobb, elhallgatni a rokonságot, vagy felvállalni azt? Czájlik Péterre emlékezik a lánya és az unokája. Szerkesztő: Veress Ágnes

Vivien Sisskin világhírű amerikai logopédus Magyarországon járt, hogy megismertesse forradalmian új, a dadogás elkerülését csökkentő terápiáját az érintettekkel. A közel egy hétig tartó konferenciasorozaton logopédusok, logopédus hallgatók, dadogók, illetve dadogásban érintett családok vettek részt októberben. A személyközpontú, elfogadás alapú módszer lényege a hagyományos terápiáktól eltérően éppen abban rejlik, hogy engedjük szabadjára a dadogást. Ne abban segítsük az érintettet, hogy miként rejtse el a dadogását, hanem abban, hogy fogadja el magát a dadogásával együtt. Ha kevesebb a görcs, több az önbizalom. Ezáltal pedig éppen a beszéd válik szabadabbá és gördülékenyebbé. Október 22-e a dadogás elfogadásának világnapja. Szerkesztő: Belényi Barbara

Hosszú évtizedek után pozitív változások előtt áll a hazai gyermekvédelem, elindultak a tárcaközi együttműködések, törvénymódosításra is sor került. A feladat és az előttünk álló folyamat azonban rendkívül összetett, ahogyan az államra bízott gyermeksorsok is azok. Október elején az SOS Gyermekfalvak konferenciát és szakmai műhelyeket szervezett gyermekvédelmi és egészségügyi szakemberekkel, nevelőszülőkkel, pedagógusokkal. A témák között szerepelt többek között a kórházban hagyott babák helyzete, vagy hogy milyen nehézségeket és lehetőségeket jelent az iskola az állami gondoskodásban élő gyerekeknek. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A gyerekek megszületése, óvodai beszoktatás, visszatérés a munkába vagy éppen a munkahely elvesztése, unokáját egyedül nevelő nagymama dilemmái és még sorolhatnánk – normatív krízisek és egyedi nehézségek a család életében. Sokszor segít egy-egy baráti beszélgetés, sorstárs közösség, de mentálhigiénés szakemberhez is fordulhatunk, ha a környezetünk támogatását kevésnek érezzük. Hol találjuk meg ezeket a szakembereket, és mikor forduljunk hozzájuk? Azokat a családi problémákat járjuk körbe, ahol a mentálhigiénés szakember segíteni tud. Szabó Gyöngyvér egészségfejlesztő mentálhigiénikussal, szülőkkel, nagyszülőkkel beszélgetünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Egyre komolyabb kihívás a gyerekek digitális térben való navigálása, védelme szülőként, többek között azért, mert mi, szülők sem vagyunk tisztában sokszor azzal, hogy milyen platformok hogyan és milyen tartalmakkal működnek, ezek közül melyeket használja a gyerekünk, milyen biztonsági beállításokat használ vagy nem használ. Egy online osztálycsoport is a bántalmazás, kirekesztés terepe lehet és gyakran lesz is, nem véletlenül tartanak erről foglalkozásokat osztályoknak, és számos online felületen tájékozódhatunk szülőként is, de a legfontosabb még mindig a gyerekkel való beszélgetés, az őszinte érdeklődés a digitális élete iránt is. És ér kipróbálni vele a videójátékokat is! A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Média- és Internetkonferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Az egészségügyi miniszter szeptemberben több körben egyeztetett a szívhangrendeletről, a vita alapja szerteágazó és érzelmileg sokakat érint. Műsorunkban annak járunk utána, hogy milyen segítség hiányzik leginkább azoknak a nőknek, akik krízisben várandósok, mit tudunk az élet kezdetéről és hogyan tekint a jog a magzatra. Vendégünk Kaputa Júlia, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza és Pontifex Sári, az Együtt az Életért Egyesület elnökségi tagja. Szerkesztő: Diós Judit

A félelem korlátoz, a biztonság nyitottá tesz. Persze fontos felismerni a veszélyt, ám mindenben azt látni, nem egészséges. Biztonságban képesek vagyunk kapcsolódni, érdeklődve fordulni a világhoz, másokhoz. Hogyan tudjuk felismerni a helyzeteket, érzéseinket, s ehhez igazítani a viselkedésünket? Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Vaskor Gréta legújabb kötete A Félelemtől a biztonságig kalauzol minket. Szerkesztő: Szendrei Edit

Erdei túra, szabadban alvás, tűzön főzés – ami régen természetes volt a gyerekeknek, fiataloknak, ma az élménypedagógia eszköztárának is része. Folytatjuk beszámolónkat a Forrás Konferenciáról, ahol az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás eszközeit mutatták be hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szakembereknek. A mai műsorban megismerkedhetnek Csapi Andrással, az Élményakadémia ügyvezetőjével, Molnár Krisztinával, a szlovákiai Tandem nonprofit szervezet vezetőjével, Horváth Kovács Ádámmal, az Outward Bound Románia ügyvezető igazgatójával, és Szőke Péterrel, az Élményakadémia trénerével. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Percek alatt ír esszét, kijavítja a házi feladatot, egyre hatékonyabb tanár – oktatási területen nagyon jól használható a mesterséges intelligencia. Ráadásul nem bírál és nem kér számon, megértő, figyelmes, türelmes. Sok tizenéves ezért kezd beszélgetni „vele” a személyes dolgairól, érzéseiről is, sőt, akad, aki akár bele is szeret az algoritmusok szőtte illúzióba. Hogy ez miért probléma? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Média- és Internet konferenciájának előadóival beszélgettünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Kutatók, pszichológusok és logopédusok újra és újra figyelmeztetnek, hogy a kisgyermek agyát nem alkalmazások fejlesztik, hanem tapasztalatok, a digitális eszközökre az első három évben nincs szükség. A kijelző nem építi az idegpályákat, a kreativitás, a figyelem, a beszéd, a gondolkodás, az empátia és még számtalan készség kifejlődéséhez személyes kapcsolat, mozgás, játék kellene, a digitális tudás majd később, ezekre épülhet rá. Az üzenet azonban sajnos nem ér célba, a másfél évesek átlagos képernyőideje kétségbeejtően nő, a tabletek ott vannak a babakocsiban, a pelenkázón, az étkezőasztalon és a bilinél is. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Média- és Internet konferenciáján jártunk. Szerkesztő: Diós Judit

Kiállni a közönség elé, megvédeni az igazunkat, vagy elutazni egy másik kontinensre egyedül, nagy kihívás lehet egy-egy gyermek számára. Vannak, akik megteszik ezeket vagy könnyebben, vagy nagy izgalmak közepette. S vannak, akik nem merik átlépni a saját határaikat. Mi segít ilyenkor? Milyen tapasztalatokat szerezhetnek? S hogyan segíthetik a szülők gyermekeiket abban, hogy bátrabban állják meg a helyüket a rázósabb helyzetekben is? Szerkesztő: Szendrei Edit

Gyermekjogi konferenciát tartottak a közelmúltban az ELTE Jogi Karán, ahol olyan témák kerültek szóba, mint a gyermekek közügyekben való részvétele, az online gyermekvédelem nemzetközi kihívásai és tapasztalatai, valamint a traumaérzékeny kommunikáció szerepe a gyermekvédelemben. Beszélgetőpartnereink: Dr. Hegedűs Judit docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanszékvezetője, Lápossy Attila, az ELTE Jogi Karának adjunktusa, és Kelemen Gábor gyermekvédelmi tapasztalati szakértő, Kacsakő Egyesület. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Azt mindenki érzi, mit jelent neki a zene, még ha nem is tudja pontosan megfogalmazni. De kell-e tanulni a zenét? Bár az iskolában 12 évig tanuljuk, nincs mindenkinek jó emléke az énekórákról. Szerencsére jó gyakorlatokból sincs hiány: a Szent II. János Pál Iskolaközpontban Bakonyiné Marton Katalin énektanár tartott órát a harmadikosoknak, Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus pedig a MÁV Zenekar Búgócsiga, Zene-Tér-Kép, valamint Unokák és Nagyszülők című koncertjein varázsolja el a közönséget. Október elseje a zene világnapja. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Egyszer volt, hol nem volt, sőt, ma is létezik egy iskola, ahol a tizenéves gimnazisták önként jelentkeznek mesemondásra az alsóbb évfolyamokhoz, néha-néha ma is megnéznek egy-egy részt a Magyar Népmesék rajzfilmsorozatból, és az is megesik, hogy népmesét hallgatnak elalváshoz hangoskönyvben. Az irodalomtanáruk rendszeresen tart irodalomterápiás foglalkozást is nekik, ahol akár a népmesék kapcsán családról, barátságról, önbizalomról, kitartásról beszélgetnek, ahol értő figyelmet kapnak és egymáshoz is közelebb kerülhetnek. Benedek Elek születésnapján, a Népmese napja apropóján a budapesti Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Átlépni a kapun az életbe jelentős változás babáknak, szülőknek, nagyszülőknek egyaránt. Az Életkapu Perinatális Alapítvány Gyulán ebben az időszakban segít a leginkább a születendő családoknak. A közösségformálás legalább ilyen jelentőségű a tevékenységükben, igyekeznek teret adni a kapcsolódásra, tapasztalatcserére, együttlétre is. Szerkesztő: Szendrei Edit

Kötélen járás, labirintus, falmászás - csak néhány eszköz, amit az élménypedagógia javasol a fiatalok mentális egészségének javítására. Ezeket a módszereket is kipróbálhatták a szakemberek a Forrás Konferencián szeptemberben a Bátor Tábor területén. A konferencia középpontjában az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás eszközei álltak, és változatos pszichológiai, neveléstudományi vagy akár művészeti módszereket ismerhettek meg az érdeklődők. Beszélgetőtársaink Kopacz Kinga-Boróka, a Lélek Műhely pszichológusa, Füzesséry Anikó kamasz coach, a Sulinyugi Program trénere, Pünkösti Zsolt, a Kolozsvári Yuppy Camp egyesület szakmai vezetője, és Glatz Anna, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Vajon hogyan lehet megakadályozni, hogy a fiatalok egy fénykép vagy kihívás csábítására vasúti szerelvényekre másszanak? Tudják-e, hogy hiába vannak akár két méterre a vezetéktől, ez olyan, mintha villamosszékbe ülnének? Hogy az akciófilmek és videójátékok hőseivel szemben ezt nem mindenki éli túl, aki pedig igen, annak örökre megváltozik az élete? Idén sajnos újra trend lett a vonatra mászás, egy -egy hír mögött drámai családi történetekkel. Vajon akkor is keresnék a fiatalok a veszélyt, ha pontosan tudnák, hogy mekkora? Vendégünk Soma, aki néhány éve barátját mentve életveszélyesen megégett, Tamásné Bese Nóra, a Bethesda Gyermekkórház főigazgató-helyettese, Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója és Radnai Tamás fizikatanár.

Apagenerációk rovatunkban három, különböző nemzedékhez tartozó apával beszélgetünk. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: dicséret és bírálat. Milyen útravalóval nőttem fel? Dicsértek, szidtak - és hogyan hatott ez rám? Én apaként dicsérek vagy szidok? És mindezt megfordítva: mit kezdek a gyerekeimtől érkező visszajelzésekkel? Szerkesztő: Süveges Gergő

Piros, sárga, vagy kék, nemcsak színek ma már több száz óvodás kisgyermek számára, hanem érzelmek jelölői is. Az öröm, a bánat, vagy a harag színei, melyet nemcsak felismerni tanulnak önmagukon és másokon, hanem azt is megkeresik, hogy mi váltotta ki belőlük ezeket az érzéseket. A tudatosítás pedig hatással van a viselkedésükre is, így gyakorolják az együttérzést, az együttműködést, konfliktusmegoldást. A Varázskorona 2 tagóvodában jártunk Rákosszentmihályon. Szerkesztő: Szendrei Edit

Ritkán adatik meg, hogy hiteles információkat kapjunk a régmúlt időkből. Ma megismerkedhetnek egy védőnővel, aki idén ünnepelte századik születésnapját, és a második világháború után kapta meg a diplomáját. Mi volt más akkor, és mi az, ami nem változott a kisbabák és kismamák támogatásában, kísérésében? Nyitrai Lászlóné Etelka néni visszaemlékezését hallhatják. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Mindössze 9 éves volt, amikor először ült fel a motorra, 14 évesen pedig már Európa-bajnok a gyorsasági motoros Lukács Tomi. Hogy a család mikor eszmélt fel, hogy a technikai hobbin túlmutat a lelkesedés, talán maguk sem emlékeznek. De mára az év egyharmadát a 16 éves kamasz külföldön tölti édesapjával. Sok ezer kilométert utazik, hogy a világ riválisaitól tanulhasson. Miként élik meg a versenyzéssel járó kihívást a testvérek? Hogy egyensúlyoz az otthonról drukkoló édesanya az aggódás és a támogatás között? Vajon miért nem beszélték le az extrém sportról a fiukat, aztán a hozzá csatlakozó lányukat? És mi ad lendületet annak az útitársnak, aki egy személyben lelki mentor, edző, szerelő, de elsősorban nagycsaládos édesapa? Szerkesztő: Belényi Barbara

Néha nem úgy történnek a dolgok, ahogyan elterveztük. Elkeseredünk ezektől, fájdalmas életszakaszokon megyünk át, ám néha erőt is meríthetünk a megküzdött nehézségekből. Ha van kivel megosztani az élményt, ha van, aki támogat bennünket, ha van mód találkozni az érzéseinkkel. S akkor még valami nagyobb is születhet. Szerkesztő: Szendrei Edit

Négy nap, 164 film, közel ennyi alkotó általános iskolástól huszonévesig. Az Országos Diákfilmszemle immár 33 éve jelent bemutatkozási lehetőséget, versengést és egyben igényes műhelybeszélgetéseket a filmkészítő fiataloknak. A szakemberekből álló zsűri mentorál, tanácsot ad, támogat. Augusztus utolsó napjaiban mi is ott ültünk a vetítőteremben, néztük a filmeket, beszélgettünk a résztvevőkkel és a zsűrivel inspirációról, ötletekről és a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákról. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A pelenkázós időszakban a pisilés napi téma, de később már a szülők között is kínos témává válnak a gyerekek vizeletével kapcsolatos problémák. A vesekő gyermekkorban szerencsére ritkán fordul elő, az utóbbi időben azonban sajnos kicsit gyakoribb, részben a kevesebb mozgás és folyadékfogyasztás miatt. Mikor forduljunk orvoshoz kisgyermekeknél fityma- vagy hereproblémákkal? Hogyan történik a kivizsgálás gyermekeknél vizelettartási gondoknál és mi az a vizelési tréning? Szakértőnk Kiss András gyermekurológus és Martyn Mária gyermeknefrológus. Szerkesztő: Diós Judit

Bár megnyitásakor nem volt még benne foltos nyakorján, azaz zsiráf, sem oroszlán, sem tigris, volt viszont sokféle kajdács, vagyis papagáj, rengeteg majom és kenguruk, a családok már akkor is éppoly szívesen látogatták a Pesti Állatkertet, mint ma. Százhatvan éves idén a Fővárosi Állat- és Növénykert, és ma már évente közel egymillióan látogatják, vagyis továbbra is vonzza a gyerekeket és a felnőtteket az élővilág. Műsorunkban utánajárunk a testközelből megtapasztalható természet varázsának. Szerkesztő: Szendrei Edit

Tőlük örököljük a családi recepteket, ők őrzik a régi fényképeket, és mindenekelőtt a családi történeteket. Ölelésük biztonságot ad, meséik varázsvilágba repítenek, süteményeik íze örökre elkísér. Szeptember első vasárnapján a nagyszülőket köszönti a világ évről-évre. Szerkesztő: Szendrei Edit

A kikapcsolódás egy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család számára a mai napig nehezen elérhető. Harminc évvel ezelőtt sérült gyermekek szülei fogtak össze, hogy megélhessék a pihenést, a feltöltődést. Két gyógypedagógus teljesen alulról jövő kezdeményezéssel, közösségi összefogásból pedig olyan táborhelyet épített, amely mindenki számára elérhető, élvezhető és akadálymentes. A táborozó sérült gyerekek mára felnőtté váltak, sokuk szülei már nem élnek, maguk is idős korba léptek. A táborozás azonban biztos pont az életükben. A gyermeki boldogságuk és lelkesedésük pedig épp olyan erős, mint amikor először lépték át a rekreációs tábor kapuját. A gánti Fecskepalotában a Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány nyaralásán jártunk. Szerkesztő: Belényi Barbara

A korábbi generációk élete elképzelhetetlen lett volna szabás-varrás, stoppolás nélkül. Mi és a szüleink viszont már könnyen elboldogulunk a puszta gombfelvarrás tudományával. Miért népszerű újra a varrás, a nyári tanfolyamok, táborok gyerekeknek is? Taníthat-e előre tervezésre, türelemre és az újrakezdés lehetőségére a varrógép? A fővárosban Józsefvárosban egy gyerekeknek szervezett varrótanfolyamon, Maglódon pedig varrótáborban jártunk és döbbenten figyeltük, hogyan valósulnak meg elképzelt ruhák, plüssök vagy táskák 12 éves gyerekek fantáziáiból a kezei között néhány óra alatt. Vendéglátónk volt Vigh Zsuzsi divatmarketing szakember, varrásoktató és Lambertné Herczegh Anita női szabó. Szerkesztő: Diós Judit

Fogkrém, tusfürdő, dezodor, sampon, testápoló, parfüm, naptej, csak néhány kozmetikum, amit naponta használunk. De tudjuk-e, mit kenünk, fújunk magunkra, mit szippantunk be, mit nyelünk le? Mi alapján válasszunk, ha szeretnénk a gyerekeket megvédeni a számukra káros kemikáliáktól? Szász Máté neurobiológussal és szülőkkel beszélgetünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Van, aki már középiskolásként kollégiumba megy, más fiatal felnőttként tapasztalja meg, hogy milyen a szüleitől külön élni. Mikor jön el az ideje, hogy a gyerekek kirepüljenek a családi fészekből? És hogyan segítsük az önállósodás folyamatát szülőként? Hogyan élik meg ezt a szülők, az otthon maradó testvérek, hogyan alakulnak át a kapcsolati hálók? A gyerek külön háztartásba költözéséről és ennek kapcsán a családi dinamika változásairól beszélgetünk Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, szülőkkel és gyerekekkel. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Becsöngettek! Ma megkezdődött az új tanév. Vannak, akik visszatérnek az iskolapadba, és több százezer kisdiák ma lépi át először a tanterem küszöbét. Vajon éretten érkeznek? Az óvodai évek hogyan, mivel segítik őket ahhoz, hogy felkészültek legyenek erre a nagy változásra? Mi kell ahhoz, hogy átlépés és ne szakadék legyen az óvodás és iskolás lét között? Szerkesztő: Szendrei Edit

„Az év kilenc legjobb napja.” Így emlegetik a résztvevők a DUE Médiahálózat – korábbi nevén Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete – nyári táborát. Készül itt Déli Krónika, rendeznek Ki mit tud?-ot, és tisztasági versenyt, és van óriási buli is, a Felező. Fotósok, videósok, rádiósok és online-osok, mind-mind a saját területükön alkotnak és fejlődnek mentorokkal, mesterekkel kísérve. A Válasz-utak csapatával egy napra meglátogattuk őket. Szerkesztő: Szendrei Edit

Kámelusz Pupusz, mint Csontváry Kosztka Tivadar hűséges kísérője azonnal az ujja köré csavarta a az ismeretterjesztő könyvekről szavazó diákzsűrit, az Álmomban az eső című csendeskönyv képeit szakmai szemmel is figyelte a művészeti szakképzésre járó gimnazista, Sztehlo Gábor második világháború után létrehozott gyermekotthonában, a Gaudiopoliszban játszódó ifjúsági regény diákoktól kapott díja pedig magának a szerzőnek okozott nagy meglepetést – és persze örömöt –, nem számított rá a nehéz és összetett téma miatt. Az idei Év Gyerekkönyve díj diákzsűrije által kiválasztott nyertes könyvekről beszélgettünk a szerzőkkel, a zsűritagokkal és szülővel. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Szendrei Edit. Kaland, felfedezés, barátok, élmények: jó, ha mindezt megtalálják a gyerekek a nyári táborokban. Ám a Családcentrum Alapítvány felhívásán a biztonság és a fejlődés is szerepelt. Hiszen inkluzív, befogadó táboraikban az ép többségi és az eltérő fejlődésű gyerekek közösen élhették át a mozgás, beszéd, művészetek élményét és fejlesztő hatását játékokba ágyazva.

Mi mindenből táplálkozik a majdani családunkról alkotott képünk? Melyik forrásnak mi az előnye, mi a veszélye? Mi alapján alkotjuk meg a saját családképünket? És egyáltalán: az anyaság vajon szerep vagy maga az élet? Három, különböző generációhoz tartozó anyával gondolkodunk együtt. Szerkesztő: Süveges Gergő

A Szimbióták csapatának fákon függő fészekszerű lakásai, a Fánti Furgon locsolókocsija, vagy az erdők fölé függőlegesen terjeszkedő városok víziója mind egy-egy lehetséges válasz volt a diákoktól az idei Ugrás a jövőbe pályázaton. Az erdő és az ember viszonyát képzelték el húsz év múlva a fiatalok a MOME versenyén. A jövő lehetséges helyzeteire korlátlan fantáziával keresték a megoldásokat a pályaművek. Szerkesztő: Szendrei Edit

A 2025. május 22-i műsor ismétlése. Kiteljesedettség, boldogság, érzelmi stabilitás, feltétel nélküli szeretet. Csak néhány olyan elvárás, ami sokunkban él, ha az anyaságra gondolunk. Majd amikor gyermeket vállalunk, jönnek az ismeretlen és nehéz érzések: türelmetlenség, tehetetlenség, düh, szégyen és bűntudat. Hogyan lehet ebben az önismereti utazásban önazonosnak lenni? Miért olyan nehéz megfogalmazni erősségeinket és vágyainkat? Az önfeláldozást nem összetévesztenünk a gondoskodással? Elfogadni, hogy a család boldogsága nem csupán az anyák felelőssége. Megszólalók: Bendíner Brigitta anyacoach, Fischer Zsófia transzformatív mentor és életvezetési tanácsadó, Kenessey Enikő, a Timóteus Társaság Alapítvány munkatársa és a Szárnyalj csoport egyik vezetője, Trip Gabriella, a Szárnyalj csoport egyik vezetője. Szerkesztő: Belényi Barbara

Hogyan hat az online tér, a közösségi média és az ott átélt bántalmazás, zaklatás a lányok önértékelésére? Hogy lehet nekik segíteni, ha bezárkóznak, és nem mernek beszélni a szorongásaikról vagy a testképzavaraikról a szüleiknek? És hogyan ismerhetik fel a szülők és a pedagógusok a kamaszok elfojtott segélykiáltásait, és hogyan kezdeményezhetnek velük biztonságos párbeszédet? Erről beszélgettünk Szlankó Violával, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatójával, Rhone Emmával, az UNICEF Fiatal Nagykövetével, szülőkkel, pedagógusokkal és az érintettekkel. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Dübörgő biztatás, labdapattogás, sípszó – a körmendi sportcsarnokban nemzetközi kosaras csapatok mérkőztek. Ugyanúgy, mint egy hagyományos tornán, de mégsem teljesen ugyanúgy. Nem a küzdelem volt más, nem a megfeszült akarat, nem a nyerni akarás. A nézőtéren sem volt kevesebb izgalom, lélegzetvisszafojtva várakozás és az állva tapsolás. A sportolók, akik valamennyien Down- szindrómával élnek, mind más-más nehézséggel léptek pályára, de mégsem ügyetlenség látszott rajtuk, hanem erő. Együtt mozgásuk, őszinte gesztusaik, egymás iránti biztatásuk, csalódottságuk vagy örömük kimutatása nem szánalmat ébresztett a nézőkben, hanem vonzódást valami tiszta után, amihez mindannyian kapcsolódni szeretnénk. A Down-szindrómával élők kosárlabda világbajnokságán jártunk Körmenden. Szerkesztő: Diós Judit

Szerkesztő: Szendrei Edit Negyedik trimeszter, vagyis a szülést-születést követő időszak, amire érdemes jól felkészülten odafigyelni. Igen ám, de ez meddig tart? Mire van ekkor szüksége a babának, az anyának, s az alakuló családnak? Az Anyafüzet második kötete erre az időszakra, és kimondottan az anya testi-lelki jóllétének támogatására fókuszál.

Szerkesztő: Mohácsi Edit A siket gyermekek több mint 90%-a halló családba születik, ahol a szülőknek nincs előzetes tapasztalatuk a jelnyelvvel. Bár a korai szűrés kötelező, a családok gyakran későn kapnak megfelelő mentális és módszertani támogatást a jelnyelv elsajátításához. Ehhez nyújt segítséget a SINOSZ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Jel Alapítvány, akik közösen rendeztek jelnyelvi kalandparkot az érintetteknek. Miben segít a mentorszülői hálózat? Mi a hasznosabb, a jelnyelv vagy a szájról olvasás? Erről is beszélnek a szakértők, Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány vezetője, Kormány Anita, a Sportból jeles Alapítvány vezetője, Bagó Zsófia, a Hallássérültek óvodájának óvónője, valamint érintett gyerekek és szülők.

Azért csinálom, mert szeretem, mert kikapcsol, mert feltölt, mert nincs tétje, mert sokat tanulok, fejlődök általa: mi az? A Válasz-utak fiataljai a hobbijaikról beszélgettek. Néhányról az is kiderült, milyen jó lenne ezzel foglalkozni hivatásként az elkövetkezőkben. Másoknak viszont épp az adja az értékét, hogy csak úgy, a jó érzésért lehet csinálni. Szerkesztő: Szendrei Edit

A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma Magyarországon megközelíti a 120 ezer főt. Ebből a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint 69 ezer diák tanul az általános iskolákban, a többiek a középfokú oktatásban és szakképzésben. Az iskolák nincsenek kellően felkészülve a fogadásukra, a szakemberhiány, az eszköztelenség pedig jelentősen megnöveli a szülők terheit is. Több civil szervezet közösen kidolgozta az „SNI köznevelési minimumot”, amely rögzíti a differenciált és inkluzív oktatás elengedhetetlen szakmai feltételeit. A dokumentumot egy konferencián mutatták be májusban a Kesztyűgyár Közösségi Házban. De addig is, amíg mindez megvalósul, hol lehet segítséget kérni, milyen nehézségekkel kell szembenézni, és milyen az élet felnőttként, ha SNI-sek vagyunk? Megszólalnak: Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője, Csordás Anett, az EgyszerGyerek Program koordinátora és az érintettek. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Diós Judit. Mire vágyunk, amikor nyaralni készülünk? Közös élményekre, új környezetre, kalandokra vagy semmittevésre? Mit adhat a közös idő a családnak és mire számítsunk szülőként az együtt töltött napokon? Mit kezdjünk az eltérő igényekkel, a konfliktusokkal, az okoseszközökkel? Lehet-e ünnep a nyaralás? Műsorunkban családokkal beszélgetünk, vendégünk Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta.

A Kiss Áron Magyar Játéktársaság a játék kedvelőit, készítőit, kutatóit fogja össze az ország minden tájáról 1987 óta. Mozgatórugója az elnökük, Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus, akinek 90-ik születésnapját köszöntötték nemrégiben a társaság tagjai. Orlay utcai kiállító- és közösségi terükben gyakran tartanak nyílt napokat szombatonként, s ezzel évek óta bekapcsolódnak például a Bartók Boulevard eseményeibe is. Hirdetve ma is a játék alapvető szerepét a gyermek személyiségének fejlődésében, s tanulási folyamatának fontosságában. Szerkesztő: Szendrei Edit