Ki merem mondani
Klubrádió
Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most Önök, hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: kimeremmondani@klubradio.hu Szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes
Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most Önök, hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: kimeremmondani@klubradio.hu Szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes
Ki merem mondani (2026. szeptember 09., szerda 19:00)
Epizódok
Léteznek-e olyan erkölcsi elvek, amelyek kultúrától, vallástól, nemzetiségtől vagy történelmi kortól függetlenül minden emberre érvényesek? Beszélhetünk-e egyetemes etikáról? Mit jelent világpolgárnak lenni és mit nem jelent? Miért mondunk le olyan könnyen a tudatos önvizsgálatról, amikor pedig a globális problémák, a közös jövőnket érintő kihívások mind sürgetőbben követelnék a mélyebb önreflexiót? A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László, kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Migráció II. rész A népvándorlások az emberiség történelmének egyik legerősebb mozgatórugói. Mai világunk kulturális és politikai térképe nagyrészt ezeknek a több ezer éves emberi mozgásoknak az eredménye. A migráció nemcsak emberek költözését jelenti, hanem nyelvek, vallások, technológiák és kultúrák átalakulását is. Birodalmakat döntöttek meg, új országokat hoztak létre, összekapcsolták a világ különböző részeit. Szinte minden korszakot meghatároztak az őskortól napjainkig. Hogyan formálták a történelmet a népvándorlások és miért olyan ijesztő a mai kor emberének. Mi várható a jövőben? Erről beszélgetett Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Migráció I. rész A népvándorlások az emberiség történelmének egyik legerősebb mozgatórugói. Mai világunk kulturális és politikai térképe nagyrészt ezeknek a több ezer éves emberi mozgásoknak az eredménye. A migráció nemcsak emberek költözését jelenti, hanem nyelvek, vallások, technológiák és kultúrák átalakulását is. Birodalmakat döntöttek meg, új országokat hoztak létre, összekapcsolták a világ különböző részeit. Szinte minden korszakot meghatároztak az őskortól napjainkig. Hogyan formálták a történelmet a népvándorlások és miért olyan ijesztő a mai kor emberének. Mi várható a jövőben? Erről beszélgetett Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
A humanizmus II. rész Az emberséges szemlélet a méltóságot, a tudást, a műveltséget állítja középpontba, az emberi szellem kibontakozását a szabadság és az önálló, kritikus gondolkodás eszményén keresztül. Az európai reneszánsz idején született, majd a felvilágosodás során tovább fejlődött eszme jelentősen hatott a modern demokratikus társadalmak létrejöttére, értékei ma is meghatározóak. De vajon mennyiben meghatározóak? Beszélhetünk-e a humanizmus válságáról? A megszólalók: Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
A humanizmus, az emberséges szemlélet, a méltóságot, a tudást, a műveltséget állítja középpontba, az emberi szellem kibontakozását a szabadság és az önálló, kritikus gondolkodás eszméjén keresztül. Az európai reneszánsz idején született, majd a felvilágosodás során tovább fejlődött eszme jelentősen hatotta a modern demokratikus társadalmak létrejöttére, értékei ma is meghatározóak. De vajon mennyiben meghatározóak? Beszélhetünk-e a humanizmus válságáról? A megszólalók: Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Miközben technológiailag soha nem látott sebességgel fejlődik világunk, emberileg és erkölcsileg nem tartunk ugyanitt. Hiába a rengeteg tudás, a spirituális hagyomány, a pszichológiai felismerések és a globális kapcsolódás lehetősége, újra és újra ugyanazok a minták ismétlődnek: háború, kapzsiság, manipuláció, széthúzás és önzés. Miért nem jön el a tudati, morális, spirituális váltás a világban? Miért nem következik be a kollektív szintlépés? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeutával és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval. A szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes
Miért háborúznak a férfiak? Első hallásra az eddigieknél szűkebb vizsgálódási témát választottunk, de csak első hallásra. A maszkulinitás válsága ugyanis, mert, hogy ez a témánk, összetett kérdés. Érinti a társadalomtudományt, pszichológiát, kultúrát, politikát és a gazdaságot is. Valóban „válságban” van a maszkulinitás, vagy csak átalakul? A válságérzet inkább gazdasági, kulturális vagy identitásjellegű és minden társadalmi réteget egyformán érint? A toxikus maszkulinitástól az elveszett fiúkig. Az Andrew Tate jelenségtől a fiúkat nevelő anyák szerepéig. A részvevők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. Szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Az új rendszerváltó erő feladatai és lehetőségei a stabilitás, a közélet tisztasága, a nemzeti együttműködés megteremtésében. Miért jönnek ki a fényre a FIDESZ potentátjai, Szijjártó, Kocsis, Rákay, mi célból alakítják a mostani szerepüket? Mit kezdhetünk ezzel? És Joseph Cambell a Hős útja monomítoszának élő története Magyar Péterrel az út, amely még nem ért véget. Mi következik most? Résztvevők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. Szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Hogy a Tisza Párt nyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, remélhető, hogy a többség óhajára megkezdődhet a „demokrácia helyreállítása”, ami persze nem egyetlen lépés, hanem összetett folyamat. A választások feltételei már régóta nem voltak sem demokratikusak, sem arányosak. Az egyfordulós rendszer a sokszínűséget sem támogatja. Mégis mondhatjuk, hogy létrejött egy nagykoalíció, csak nem a pártok, hanem a választók összefogásában. A Tisza szavazói között sokféle gondolkodású, érzelmű ember van: szociáldemokrata, liberális, konzervatív stb. Ami összehozta őket, az az orbáni maffiarendszer ellenében egy európai, szabad Magyarország vágya. De hogyan tovább? Ebben a műsorban nem a jogi, politikai, intézményi feladatokról és lehetőségekről beszélgetünk, hanem a történések emberi oldaláról. A résztvevők: Mayer Máté pszichológus- pár és családterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes
A „háborús pszichózis” nem egy hivatalos diagnózis, inkább egy gyűjtőfogalom arra az állapotra, amikor az egyén vagy a tömeg lelki működése szélsőségesen eltorzul a háborús környezet hatására. Mindezt ki lehet váltani békeidőben is. Hogyan és milyen hatásfokkal? Erről beszélgetett Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezet: Sugár Ágnes
A pacifizmus egy olyan eszme és életfelfogás, amely elutasítja az erőszak minden formáját, a konfliktusok békés megoldását támogatja. A történelem során és napjainkban is számos gondolkodó és mozgalom képviselte ezt az irányzatot, eltérő kulturális és társadalmi közegben. Ebben a részben a pacifizmus jelentőségéről és hatásáról beszélgettünk. A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László, kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezet: Sugár Ágnes
A társadalmi ideológiákról. II. rész A beszélgetés második részében napjaink és a közelmúlt négy fő ideológiájának, a liberális demokráciának, a szociáldemokráciának, a konzervativizmusnak és az ökologizmusnak a jellemzőiről és válságáról beszélgettünk. A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László, kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. szerkesztő-műsorvezet: Sugár Ágnes
A társadalmi ideológiákról. I. részAz ideológiák mindig fontos szerepet játszottak a társadalmak formálásában. Jöttek is, mentek is a különböző ideológiák. Napjainkban is mind többen úgy vélik, hogy néhány korábbi eszmerendszer elveszíteni látszik a jelentőségét. Milyen szerepet töltenek be az ideológiák a politikában és a társadalomban? Mit jelent az, hogy „válságban vannak” az ideológiák?A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László, kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.szerkesztő-műsorvezet: Sugár Ágnes
A hatalom természete és a személyiségre gyakorolt hatása. A megszólalók: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László, kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Milyen politikai kultúra lenne reálisan elérhető Magyarországon? Mi az, ami a történelmi tapasztalataink, a társadalmi reflexeink, a pszichológiai kultúránk mellett megvalósítható? Hiszen tudjuk, hogy a magyar társadalom nem konszenzusra szocializálódott, erős az igazságérzetünk, gyenge a kompromisszumkészségünk és magas az érzelmi bevonódásunk. A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Vajon olyan politikusokat kapunk, amilyeneket megérdemlünk? Mennyiben tükrei egymásnak a nép és a vezetők? Beszélgetünk a nem alulról szerveződő politikai kultúra kialakulásáról és ismérveiről, a meg nem tanult demokráciáról, és arról, hogy miképpen lehetne mégis megerősíteni azt a lakosság aktív közreműködésével. A megszólalók: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. Szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
Folytatva az előző részek gondolatmenetét, megbeszéltük, hogy miért választanak az emberek erős vezetőt, miért fér bele az elnyomás és a kizsákmányolás? És miért nem hatnak a tények és az érvek? Beszéltünk még a magyar társadalom jelenlegi - választás előtti - lelkiállapotáról, a remény és a félelem tengelyéről különböző korcsoportokban és társadalmi rétegekben. Továbbá, hogy hogyan lehet hiteles reményt építeni? A megszólalók: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
Mit kezdjen a mai ember a jól informáltságával, hogy az ne depressziót, tehetetlenség érzést váltson ki? A jól informáltság ma gyakran nem erőforrás, hanem terhelés. Az információ önmagában nem cselekvőképességet ad, hanem hangoltságot formál. Hogy mi a "hangoltság" és mi a "keretezés", azt az előző részben megbeszéltük. Nem az informáltság a gond, hanem az aránytalanság. A mai embernek a globális problémákról van tudása, de csak lokális cselekvési tere van.
Folytatva az előző részt: olyan anomáliák, mint pl. a korrupció vagy a lakhatási válság nempusztán intézményi hibák, hanem olyan jelenségek, amelyek kapcsolatbanvannak a lakosság alaphangoltságával. Hogy mi a filozófiai értelemben vett "hangoltság" és mi a pszichológiából ismert "keretezés", azt megbeszéltük az előző részben. Hogyan válik egy társadalom számára „természetessé”az, ami történik? Miért nincs lázadás? És mit kezdjünk a jól informáltságunkkal, hogy az ne depresszióhoz, hanem cselekvőképességhez vezessen? Erről szólt ez a rész.A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.Szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
A mai világban a sűrűsödő bizonytalanság és a válságok miatt sokan nem is a jövőtől félnek igazán, hanem attól, hogy nem alakítható, nem formálható a jövő, hogy kiszolgáltatottá és tehetetlenné válunk. A folyamatos innen-onnan informáltság, a krízisek sokasága és a cselekvési lehetőségek beszűkülése könnyen reménytelenségbe fordul, amikor a jövő már nem ígéret, hanem teher. Vagyis a kérdés már nem is az, hogy hogyan lehetünk optimistábbak, hanem az, hogy tehetünk-e bármit is, vagyis hogyan maradhatunk válaszkészek egy sötétnek érzett világban. Mit jelent ma remény nélkül is felelősen élni, dönteni és cselekedni egy bizonytalan jövő felé? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeutával és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Amióta útjára indult a Ki merem mondani című sorozat, számos alkalommal hangzott el az adásokban, hogy a harmonikus, kiegyensúlyozott lelki működés alapja az önismeret és az érzelemszabályozás. És, hogy mindkettőt tanulni kell. Mindegy, hogy lelki promlémáinkról, kapcsolati konfliktusainkról, életvezetési kérdésekről, családról, karrierről vagy társdalami beilleszkedésről van szó, mindezek nagyrészt a lelki biztonságunk megteremtésén múlnak. Hogy miként küzdhetünk meg életünk nehézségeivel, a kapott, a tanult rossz mintákkal, a magunk alakította lelki buktatókkal, hogy mit is jelent az érzelemszabályozás a gyakorlatban, arról beszélgetünk Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus, traumaterapeutával II. rész szerkesztő - műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Amióta útjára indult a Ki merem mondani című sorozat, számos alkalommal hangzott el az adásokban, hogy a harmonikus, kiegyensúlyozott lelki működés alapja az önismeret és az érzelemszabályozás. És, hogy mindkettőt tanulni kell. Mindegy, hogy lelki promlémáinkról, kapcsolati konfliktusainkról, életvezetési kérdésekről, családról, karrierről vagy társdalami beilleszkedésről van szó, mindezek nagyrészt a lelki biztonságunk megteremtésén múlnak. Hogy miként küzdhetünk meg életünk nehézségeivel, a kapott, a tanult rossz mintákkal, a magunk alakította lelki buktatókkal, hogy mit is jelent az érzelemszabályozás a gyakorlatban, arról beszélgetünk Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus, traumaterapeutával- I. rész szerkesztő - műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Mi lesz veled bölcsészet II. rész Kik manapság a bölcsészek? És igaz-e, hogy válságban van a humán tudományok egyetemi képzése és a különböző szakterületek? Milyen jövő képzelhető el egy haszonelvű világban, a mesterséges intelligencia és a számítástechnika korában? Mi lesz veled múlt, jelen, valóság és fikció? Mi lesz veled emberiség? A stúdióban három bölcsész: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító és dr. Almási Zsolt irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének tanszékvezetője.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Mi lesz veled bölcsészet I. rész Kik manapság a bölcsészek? És igaz-e, hogy válságban van a humán tudományok egyetemi képzése és a különböző szakterületek? Milyen jövő képzelhető el egy haszonelvű világban, a mesterséges intelligencia és a számítástechnika korában? Mi lesz veled múlt, jelen, valóság és fikció? Mi lesz veled emberiség? A stúdióban három bölcsész: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító és dr. Almási Zsolt irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének tanszékvezetője. szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Mitől lesz valami konteó vagy éppen álhír egy olyan világban, ahol a különböző ideológiák narratívái olykor szöges ellentétben állnak egymással. Ami az egyik oldalnak tudományos tény, az a másiknak propaganda és dezinformáció. Mi a normalitás és ki mondhatja meg, hogy mi a normális? II. rész. Erről beszélgetett a műsorban Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító és Sugár Ágnes szerkesztő-műsorvezető
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Mitől lesz valami konteó vagy éppen álhír egy olyan világban, ahol a különböző ideológiák narratívái olykor szöges ellentétben állnak egymással. Ami az egyik oldalnak tudományos tény, az a másiknak propaganda és dezinformáció. Mi a normalitás és ki mondhatja meg, hogy mi a normális? I. rész. Erről beszélget a műsorban Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító és Sugár Ágnes szerkesztő-műsorvezető.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Történelmi traumák II. Bonyolult és érzelmileg is nehéz témát választottunk. A velünk élő történelmi traumák feldolgozásának kérdését, lehetőségét, amelyek között van olyan is, ami a mai napig megoldásra vár. Például Trianon, az 1920-as versailles-i békeszerződés, amely szétdarabolta Magyarországot és aminek következménye, vagyis a trauma, amit ez okozott generációkon átívelő, máig ható. Mivel az állandó beszélgetőtársak nem történészek, Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító, a beszélgetés fókuszában nem a Trianon kapcsán keletkezett különböző narratívák részletes megtárgyalása szerepel, sokkal inkább a traumák és sérelmek lélektana, azok feldolgozásának lehetőségei.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Történelmi traumák I. Bonyolult és érzelmileg is nehéz témát választottunk. A velünk élő történelmi traumák feldolgozásának kérdését, lehetőségét, amelyek között van olyan is, ami a mai napig megoldásra vár. Például Trianon, az 1920-as versailles-i békeszerződés, amely szétdarabolta Magyarországot és aminek következménye, vagyis a trauma, amit ez okozott generációkon átívelő, máig ható. Mivel az állandó beszélgetőtársak nem történészek, Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító, a beszélgetés fókuszában nem a Trianon kapcsán keletkezett különböző narratívák részletes megtárgyalása szerepel, sokkal inkább a traumák és sérelmek lélektana, azok feldolgozásának lehetőségei.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Politika a hétköznapokban II. rész. A legtöbben az alapján fogadnak vagy utasítanak el egy álláspontot, hogy annak képviselőjével általában politikai vagy világnézeti alapon egyetértenek-e. Ugyanígy háttérbe szorulnak a tények és a vélemények a politikai vitákban. Ehelyett feltételezések, az érzelmekre ható szimbolikus hivatkozások, elfogultságok és hiedelmek a jellemzők. Nem csoda, hogy sokan egyre markánsabban inkább azt képviselik, hogy ők nem politizálnak. Pedig nagy valószínűséggel igen! Az, aki valaha aláírt bármilyen petíciót, vagy járt lakógyűlésen, esetleg önkéntes munkát végzett, vagy kommentelt a közösségi médiában, de ha csak résztvett a családi nyaralás kérdésének eldöntésében, az is politizált. Ugyanis nemcsak pártpolitika létezik. A vita, az érdekérvényesítés, a megegyezés keresése, mind mind az emberi közösségek működtetéséről szól. Vagyis politizálunk a mindennapokban. Az más kérdés, hogy évek óta állandó pártpolitikai kampány vesz minket körül. Adódik tehát a kérdés, hogy mekkora a jelentősége a mindennapjainkban a politikának, mi ebben a mi mozgásterünk, szabadságunk és felelősségünk? A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Politika a hétköznapokban I. rész. A legtöbben az alapján fogadnak vagy utasítanak el egy álláspontot, hogy annak képviselőjével általában politikai vagy világnézeti alapon egyetértenek-e. Ugyanígy háttérbe szorulnak a tények és a vélemények a politikai vitákban. Ehelyett feltételezések, az érzelmekre ható szimbolikus hivatkozások, elfogultságok és hiedelmek a jellemzők. Nem csoda, hogy sokan egyre markánsabban inkább azt képviselik, hogy ők nem politizálnak. Pedig nagy valószínűséggel igen! Az, aki valaha aláírt bármilyen petíciót, vagyj árt lakógyűlésen, esetleg önkéntes munkát végzett, vagy kommentelt a közösségi médiában, de ha csak résztvett a családi nyaralás kérdésének eldöntésében, az is politizált. Ugyanis nemcsak pártpolitika létezik. A vita, az érdekérvényesítés, a megegyezés keresése, mind mind az emberi közösségek működtetéséről szól. Vagyis politizálunk a mindennapokban. Az más kérdés, hogy évek óta állandó pártpolitikai kampány vesz minket körül. Adódik tehát a kérdés, hogy mekkora a jelentősége a mindennapjainkban a politikának, mi ebben a mi mozgásterünk, szabadságunk és felelősségünk? A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről A híveket vesztő egyházak és spiritualitás II. rész. Nem újkeletű a hír, hogy a világ fejlettebbnek mondott nyugati felén egy ideje rohamosan csökken a nagy egyházak híveinek száma. A Vatikán kimutatása szerint igaz ez Európa szinte összes országára. Az erősen katolikus Lengyelországban a fiatal generáció körében egyenesen vallási összeomlásról beszélnek. Az Egyesült Államokban szintén tömegesen hagyják el vallásukat a harminc év alattiak. Angliában és Wales-ben 10 év alatt 59-ről 46 százalékra csökkent a keresztény vallású emberek száma. Magyarországon sem más a helyzet. Vajon miért egyre kevésbé népszerűek a templomok és a misék? Mitől nem trendi egyházi felekezethez tartozni manapság? És mi van helyette? Mit jelent ma a spiritualitás, kinek, mit jelent? A beszélgetőtársak: Mayar Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről A híveket vesztő egyházak és spiritualitás I. rész. Nem újkeletű a hír, hogy a világ fejlettebbnek mondott nyugati felén egy ideje rohamosan csökken a nagy egyházak híveinek száma. A Vatikán kimutatása szerint igaz ez Európa szinte összes országára. Az erősen katolikus Lengyelországban a fiatal generáció körében egyenesen vallási összeomlásról beszélnek. Az Egyesült Államokban szintén tömegesen hagyják el vallásukat a harminc év alattiak. Angliában és Wales-ben 10 év alatt 59-ről 46 százalékra csökkent a keresztény vallású emberek száma. Magyarországon sem más a helyzet. Vajon miért egyre kevésbé népszerűek a templomok és a misék? Mitől nem trendi egyházi felekezethez tartozni manapság? És mi van helyette? Mit jelent ma a spiritualitás, kinek, mit jelent? A beszélgetőtársak: Mayar Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről Az egyéni és a társadalmi narratívák II. rész Az életünk történetek sorozata. Mi több, elbeszélt történetek sorozata. Az elbeszélés abban különbözik a történéstől, hogy magában foglal egy bizonyos szempontú értelmezést. Ezt mondják narratívának: történetmesélés és értelmezés. A narratívák nem csupán a művészetek sajátjai. A tanulás, a tudásátadás mind mind narráción alapul, lehetővé téve a világ egyre tágabb értelmezését. De mi magunk is narratívák sorozatát játszuk le a fejünkben, nap, mint nap. A narratívák olyannyira életünk részei, hogy mindenhol ott vannak. Az egyéni és a társadalmi narratívákról beszélgettünk. Megnéztük, hogyan segítenek megérteni a világot, miben különböznek más információktól, mik az előnyei és mik a buktatói a narratív gondolkodásnak. A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. Az egyéni és a társadalmi narratívák I. rész Az életünk történetek sorozata. Mi több, elbeszélt történetek sorozata. Az elbeszélés abban különbözik a történéstől, hogy magában foglal egy bizonyos szempontú értelmezést. Ezt mondják narratívának: történetmesélés és értelmezés. A narratívák nem csupán a művészetek sajátjai. A tanulás, a tudásátadás mind mind narráción alapul, lehetővé téve a világ egyre tágabb értelmezését. De mi magunk is narratívák sorozatát játszuk le a fejünkben, nap, mint nap. A narratívák olyannyira életünk részei, hogy mindenhol ott vannak. Az egyéni és a társadalmi narratívákról beszélgettünk Megnéztük, hogyan segítenek megérteni a világot, miben különböznek más információktól, mik az előnyei és mik a buktatói a narratív gondolkodásnak. A beszélgetőtársak: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanár és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. A pénz pszichológiája II. rész. Állítólag a legtöbb ember szívesebben lenne gazdag, mint boldog. Tudjuk, hogy a pénz nem boldogít, hogy hamis bálvány, amely elhiteti, hogy többek vagyunk annál, mint amennyit valójában emberileg érünk. És tudjuk azt is, hogy a pénz rengeteg fájdalom okozója a világban. Holott a pénz jelenthetne új lehetőségeket és mindenekelőtt jelenthetne szabadságot. Folytatódik a múltkor megkezdett beszélgetés a pénz pszichológiájáról, Mayer Máté pszichológus pár és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. A pénz pszichológiája I. rész. Állítólag a legtöbb ember szívesebben lenne gazdag, mint boldog. Tudjuk, hogy a pénz nem boldogít, hogy hamis bálvány, amely elhiteti, hogy többek vagyunk annál, mint amennyit valójában emberileg érünk. És tudjuk azt is, hogy a pénz rengeteg fájdalom okozója a világban. Holott a pénz jelenthetne új lehetőségeket és mindenekelőtt jelenthetne szabadságot. Ebben a részben a pénz pszichológiájáról beszélgettünk Mayer Máté pszichológus pár és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval. szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. Kiveszőben van a humanizmus szellemisége. S vele együtt veszendőben a lelki békénk, a szabadság lehetősége is. Csak kapkodjuk a fejünket, ami Magyarországon végbemegy, az ugyan megszokhatatlan, de egy ideje már az életünk, a mindennapjaink része. De ami Európában, az Egyesült Államokban, a világban most felerősödik, vagyis a káosz, az erőszak, a hatalom kultusza, az komoly aggodalomra ad okot. Humanista szellemiségben éltünk. Az emberi jogok, a szociális biztonság, a szabadság, a jóléti állam mindennapi beszédtémáink, reményeink része volt. Múltidőben. A szélsőséges szerveződések, az agresszivitás, a kirekesztő, megbélyegző retorika, az autoriter hatalmi működés az uralkodó szélirány. Mi történt, mi történik az emberek fejében és lelkében? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval. II. RÉSZ szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. Kiveszőben van a humanizmus szellemisége. S vele együtt veszendőben a lelki békénk, a szabadság lehetősége is. Csak kapkodjuk a fejünket, ami Magyarországon végbemegy, az ugyan megszokhatatlan, de egy ideje már az életünk, a mindennapjaink része. De ami Európában, az Egyesült Államokban, a világban most felerősödik, vagyis a káosz, az erőszak, a hatalom kultusza, az komoly aggodalomra ad okot. Humanista szellemiségben éltünk. Az emberi jogok, a szociális biztonság, a szabadság, a jóléti állam mindennapi beszédtémáink, reményeink része volt. Múltidőben. A szélsőséges szerveződések, az agresszivitás, a kirekesztő, megbélyegző retorika, az autoriter hatalmi működés az uralkodó szélirány. Mi történt, mi történik az emberek fejében és lelkében? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval. I. RÉSZ szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes
KI MEREM MONDANI – beszélgetések a lehetségesről. Önök szerint, hogy lehetséges, hogy miközben viszonylagos jólétben élünk, mégsem érezzük jól magunkat a bőrünkben? Hogy az önértékelési zavar, a problémákkal való megküzdési képesség hiánya, a pánik, a depresszió egyre fiatalabbakat ér el és már - már népbetegségnek számít. Mit tudunk a mentálhigiénéről, vagyis a lelki egészségünk védelméről? Megelőzés vagy gyógyulás, mi az, amire manapság leginkább szükségünk van? II. RÉSZ. Szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár-és családterapeuta, történelemtanás Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes