Magvető Podcast

A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, akinek a nevét Quiche Willow-nak ejtették, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait feszegető, karneválian színes Budapesten ő lesz az amerikai kislány. De vajon változott-e közben ő maga? Lehet-e egy ilyen látogatás nem csupán visszatérés, hanem hazatalálás és haza-találás is? És ha megvan a haza, akkor ki az az én, akit a négykezes regény lapjain napjainkban mint visszaemlékező elbeszélőt ismerünk meg? A Hullámzó horizont eleven korrajz az 1990 utáni Magyarország mindennapjairól, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mélabús rock and roll egy szépreményű időszakról, emellett mozaikos családregény, az identitások és személyiségképek regénye is Manhattan és Lipótváros, a távoli és a közeli, az ismerős és az ismeretlen, a beszéd és a hallgatás szüntelen hullámzásában. Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel Szegő János beszélget a Hullámzó horizont című regényről. A könyvből Láng Annamária olvas fel. A felvétel 2026. június 9-én készült a Magvető Caféban.

A drámaíróként, dramaturgként, rendezőként és színészként is ismert Fekete Ádám Petri-díjjal jutalmazott verseskönyve (Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában, 2018) után ebben a regényében egy, a szerzőre kísértetiesen hasonlító személy életének bizonyos történeteit viszi színre. Tömkeleg Ábrahám életének, élettörténetének evidenciáit, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit és nyelvi reflexeit bontja le színről színre. Mindez radikális és felszabadító vállalkozás egy olyan alkotó esetében, akinek védjegye a nyelvi humor, az asszociációkban való tobzódás, a szövegelés. Az életrajziság és fikcionalitás dimenzióival játszó regény visszafelé halad az időben, egy közelmúltban történt esemény indítja el a láncreakciót: az elbeszélő kénytelen egyben látni az életét, amelyet nagyban meghatároz önnön fizikai állapota és annak öntudatos és folyamatos interpretálása. Ahogy azt a könyvben olvashatjuk: „Tudnod kell, hogy Tömkeleg Ábrahám ún. mozgássérültként élte az életét. Diagnózisa: infantilis cerebrális parézis (születési oxigénhiány szövődményeként).” Újabb és újabb részletekre derül fény, akárha egy nagy felbontású fényképbe nagyítana bele a szerző. Fekete Ádámmal Szegő János beszélget a regényről. A felvétel június 8-án készült a Magvető Caféban.

Schein Gáborral Margócsy István beszélget az Egy kutya evangéliuma című könyvből. A kötetből Szikszai Rémusz olvas fel. Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé, amikor József fia visszatért, és a zsinagógában személyes magyarázatot fűzött a felolvasott hetiszakaszhoz. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt, „lenti” és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. A szöveget szerzője, Godova Sándor, az egykori teológus Dél-Amerikából küldi el a halála előtt barátjának, Schein Gábornak, aki úgy dönt, előszóval és lábjegyzetekkel ellátva adja közre a művet. Ő a kutya mögött felismeri Godova erőteljes jelenlétét, és azt, hogy a teremtett állati hangon és nézőponton újra meg újra áttör Godova személyes szemlélete. Olvasás közben az ironikus, máskor tudálékos vagy éppen elhallgatásba torkolló kommentárok révén újraíródik kettejük barátságának is a története. Így lesz az egész könyv fontos témája a bestiális és az intellektuális, a barátság és az árulás, a hűség és a kétkedés, a szabadság és a hit, egyszóval az emberi alapzat, aminek humoros felülvizsgálatára hív a könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart. A felvétel 2026. június 5-én készült a Magvető Caféban.

Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek, akikkel bármi megtörténhet. És meg is történik. Tóth Krisztina történeteiben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában – gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban – és létre jön a varázslat: feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik. Vicces, nevetséges, szomorú, fájdalmas vagy épp tragikus helyzetek, sorsok. A Kánkán az üvegpadlón történetei Magyarországon játszódnak, mostani kórházban, iskolában, faluban, városban, a jelen politikai és gazdasági viszonyai között, Tóth Krisztina azonban úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy ragaszkodik az igazsághoz: kitágítja ezt a teret és időt, és úgy világít rá apró részletekre, hogy abban felsejlik az egész. Mi pedig sírunk, nevetünk. A szerzővel Horváth Dániel beszélget. Közreműködik: Bezerédi Zoltán A felvétel 2026. június 4-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét. Ez a késztetés egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható. A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak. De járjunk a feltaláló ősemberek világában, legyünk tanúi Jézus keresztre feszítésének, nyomozzunk akár a rendszerváltás után legyilkolt kertitörpék után, lesz közös a történetekben: a fantázia megállíthatatlan áradása. Darvasi Lászlóval Veiszer Alinda beszélget Az első izlandi hóregény című novelláskötetről. A novellákból Máté Gábor olvas fel. A felvétel 2026. június 3-án készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a szerző rajzai teszik teljessé. Erdős Virággal Turi Tímea beszélget az új kötetről. A felvétel 2026. június 2-én készült a Magvető Caféban.

Szijj Ferenc verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsa helyzetekkel, álomszerű történetekkel és légből kapott megfigyelésekkel. Mindezek közé egy ponton belefűződik egy olyan szál, amelyen valóságosnak tűnő csomók vannak a homályos múltból. Hogy a valóságban mélyen hol rejtőzik a képzelet, s hogy a fantázia miképp téved el a realitások erdejében, az maga is képzelt tudás, olyan, mint a madaraké: átfogó, fölényes és természeti tudás az életről és a halálról. Szijj Ferencet Turi Tímea kérdezte az új verseskötetről. A felvétel 2026. május 26-án készült a Magvető Caféban.

A névtelen világ Győrffy Ákos 1996 és 2026 között írott verseiből (eddigi öt kötetéből és az elmúlt években írt darabokból) ad erős és karakteres szerzői válogatást. Kiindulásunk nem is lehetne más, mint maga a táj. A leírható, feltérképezhető és megnevezhető táj. Első kötete, A Csóványos északi oldala már címében is mutatja ezt. Egy kötetbe rendezve szépen és pontosan kirajzolódnak a Győrffy-líra főbb ösvényei: az ember és a táj kapcsolata („Lehet-e, hogy valaki inkább már táj”), a közelség és a távolság, az emlékezés folyamatossága, az írás és a rögzítés fontossága, a másik keresése, a hiány megtalálása („valami mindig hiányzik”). Alakulásában és vándorlásai közben találkozunk azzal a költői énnel, aki egyik első versében innen indul: „Ami él, helyet hasít ki / magának, kihasítja a sötétségből, amire / nem találok nevet, és félek is keresni / rá”, hogy az elmúlt években írt darabok között erre a szakaszra bukkanjunk: „A névtelen világon nincs mit / nézni, észre sem veszem. Neveket aggatok / a fákra, a madarakra.” Győrffy Ákos költészete felmutat, és megnevez. Visszapillant, és előre is tekint. Egyre idegenebb világunkban fontos iránytű egy ilyen önazonos és párbeszédre hívó líra. Győrffy Ákossal Szegő János beszélget A névtelen világ című verseskötetről. A versekből Pataki Ferenc olvas fel. A felvétel 2026. május 7-én készült a Magvető Caféban.

Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen az a kényszerűen elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen vagy éppen a másik ember iránti sóvárgás. Miközben a versekben ott kísért a férfiszerepekkel való kíméletlen, mégis empatikus számvetés, a kötetben egy drámai szöveg is olvasható, amely egy emigráns görög család magyarországi otthonteremtésén keresztül az idegenség és kívülállás megannyi változatát mutatja be. Purosz Leonidaszt Turi Tímea kérdezte a Honvágy című új verseskötetről. A felvétel 2026. április 16-án készült a Magvető Caféban.

Bognár Péter kisregénye egyszerre izgalmas krimi, szívszorító családregény – és mindezek paródiája. Mielőtt a láncdohányos bridzsrajongó Tantin néni meghal, utolsó kívánságaként unokaöccsére, az íróra hagy egy vastag, bőrkötéses könyvet, hogy juttassa el egy Perzsa nevű embernek. De kicsoda a Perzsa, és hol van? Lehet-e hinni Tantin néni nyomatékos állításának, mely szerint a könyv semmiképpen sem az író családjának története? A megszállott nyomozás képtelenebbnél képtelenebb kalandokba kergeti az írót, melyek során a történet eljut a háború sújtotta Harkivba, megtudjuk, hogy mire való az irodalom, és hogy hogyan kell kicserélni egy optikai internetkábelt. Bognár Péterrel Turi Tímea beszélget a Lovagoljon Perzsiába a halál! című kisregényről. A felvétel 2026. április 15-én készült a Magvető Caféban.

A kötetbe válogatott beszélgetésekben az a közös, hogy itt Esterházy Péter nem – elsősorban – az irodalomról beszél. A fociról, a gasztronómiáról, a közügyekről vagy épp a gyereknevelésről mondottakba mégis újra meg újra beszüremkedik az irodalom, vagyis a művészet mint világnézet. A Vanni van beszélgetéseit folytatva és kiegészítve így ezek a hosszabb-rövidebb beszélgetések megmutatják, hogy Esterházynál valójában mennyire elválaszthatatlanok ezek a területek, s hogyan hat át mindent a játék. Pál Sándor Attila válogatása mellett itt olvasható az Esterházyval készült írott interjúk minden eddiginél teljesebb bibliográfiája is. Esterházy Péterről és a válogatott beszélgetéseket tartalmazó Minden művészet című kötetről Szegő János kérdezte Pál Sándor Attilát és Turi Tímeát. A felvétel 2026. április 14-én készült a Magvető Caféban.

Radnóti Sándor kritikusi munkásságában az irodalomkritikák mellett a képzőművészeti bírálatok is meghatározók, kivált, hogy e szövegei izgalmasan kapcsolódnak művészetfilozófiai kutatásaihoz. Ezt a kettős arcélt rajzolja ki és mélyíti el kötetünk duális szerkezete is. Az első részben olvasható hosszabb esszék részben más pályatársak művészettörténeti-műkritikusi életművét veszik górcső alá, így ezekben az elemzésekben a szerző módszertani, kritikaelméleti kérdéseket is érint; az ugyanide sorolt, nagyobb lélegzetű tanulmányok egy-egy korszakkal (a koptokkal, a párizsi absztraktokkal), műfajjal (a portrékkal, az állatábrázolásokkal) vagy alkotóval (Rembrandttal, Van Goghgal, Kandinszkijjal) foglalkoznak. A könyv második része ábécérendbe gyűjti az elmúlt évtizedekben publikált rövidebb, szolgáltató funkciójú képzőművészeti kritikákat: itt Radnóti zömmel egy-egy konkrét kiállítás apropóján kezd el foglalkozni az adott művésszel, ám ezek az írások – akárcsak a kötet első egysége – egy nagyobb összképet rajzolnak ki. Radnóti Sándorral Beck András beszélgetett a Rácsodálkozás című kötetben megjelent képzőművészeti írásokról. A felvétel 2026. március 26-án készült a Magvető Caféban.

Az 1986-os sűrű év volt. Nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn – ’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak számító kaposvári színház virágkorát éli, csakúgy, mint a szamizdat; készülődnek a rendszerváltó erők kívül és belül, miközben a budapesti Katona József Színházban folynak az író letiltás szélén billegő darabjának, a Csirkefejnek a próbái, és zajlik a lapok hasábjain egy vad nacionalista lengyel történész Spiró ellen indított hadjárata. A Repedt kályhámon macska ül című könyvről Szegő János beszélget Spiró Györggyel a születésnapi könyvbemutatón. Az írót Margócsy István, Dés László, Máté Gábor, videóüzenetben Molnár Piroska, Keszég László és Rudolf Péter köszöntötte. A felvétel 2026. március 25-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik róluk, a sorsukról, a küzdelmeikről. Ő maga egy tüntetésbe keveredik. Letartóztatják. Cellatársai sorsáról is tapasztalatokat gyűjt. Néhány nap után szabadul. Sándor Iván múltat, jelent, sejthető jövőt, időt-teret egymásba kapcsolva mutatja be azt a világot, amelyben élünk. A regényhez csatolt Naplóját 2024 tavaszán kezdte írni barátairól, munkájáról, ismert színészekről, írókról, az ország-világ hétköznapjairól. A Napló tényei erősítik, igazolják a regényfikciót, végkifejletükben élet és halál küszöbén találkoznak. Sándor Ivánnal, Bazsányi Sándor és Deczki Sarolta irodalomkritikusokkal Szegő János beszélget. A felvétel 2026. március 10-én készült az Írók Boltjában.

A középkorúságnak nincs története – nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet ugyanolyan, mégis másmilyen. A szerzővel Turi Tímea beszélget Közreműködik: László Zsolt és Sárközy Zoltán (30y) A felvétel 2026. február 25-én készült a Radnóti Színházban.

Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. 90. születésnapjára jelenik meg az összegyűjtött novellákat tartalmazó Behavazott lábnyomok című kötete. A kötet sorrendjét a szerző alkotta meg: a ritmus felülírta a puszta kronológiát. A születésnapi könyvbemutatón a kötet szerkesztője, Szegő János beszélget Bodor Ádámmal. Dragomán György és Kiss Tibor Noé köszönti az ünnepeltet. A novellákból Szikszai Rémusz olvas fel, közreműködik Márkos Albert. A felvétel 2026. február 24-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Erdős Gáspár 65 esztendős mezőtúri zsidó polgárt 1944 júniusában deportálták Szolnokról. Feleségével együtt azon szerencsések közé tartozott, akiket nem Auschwitzba, hanem ausztriai kényszermunkára vittek. Bécs környékén írt naplója egyedi forrás a holokausztkutatás e viszonylag új területén. Erdős kitűnő tollú krónikásnak bizonyul, az események pontos rögzítésére gondosan ügyel, a fogolytársakkal töltött mindennapokat testközelből, szinte filmforgatókönyv-szerű plaszticitással ábrázolja. Deportálásuk addigi stációit is feleleveníti üzlete bezárásától a mezőtúri gettóba költözésen át a szolnoki cukorgyári gyűjtőtáborban átélt szörnyűségekig. A napló íve e mélységből, a Bécs környéki gazdaságban, majd egy betonüzemben végigdolgozott hónapok krónikája után jut el a felszabadulás eufóriájáig. Olvasunk a hazajutás kálváriájáról, a hullámzó front életveszélyes helyzeteiről, és arról is, miként vészelte át a házaspár a hazautat egy vonat huzatos fékbódéjában. A naplószöveget Erdős Gáspár életútjáról, valamint a bécsi deportálásokról szóló tanulmányok egészítik ki. A kötet külön érdekessége, hogy helyet kap benne egy „ki kicsoda?” a naplóban említett személyek – fogolytársak, mezőtúri szomszédok és mások – elő- és utóéletével. A számos megőrzött feljegyzés, irat, fénykép és levél közlése még élőbbé teszi a szövegeket. A felvétel 2026. február 5-én készült a Magvető Caféban.

Bereményi Géza a 20. századi és kortárs magyar kultúra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alakja. Eldorádó krónikása. Az irodalomtól a filmen és a színházon át az utánozhatatlan dalszövegekig tartó munkássága – kiegészülve az alkotó felejthetetlen figurájával – valóságos legendárium. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából közösen köszöntjük őt mi, az örök „tanítványok”, kollégái és barátai, pályatársai és olvasói. Az est résztvevői: Bárány Tibor, Grecsó Krisztián, Járai Márk, Szaniszló Judit. Az est házigazdája Szegő János. A Magvető, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia rendezvénye A felvétel 2026. január 27-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért meg és vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a meseterápia immár végleges formát öltött, teljes rendszerét. A világ mesekincsén alapuló Metamorphoses Meseterápia a mesék tudatos használatát, az életút mesékkel történő összekapcsolását jelenti. Ennek megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a kötet a laikus érdeklődők és a szakemberek számára. Boldizsár Ildikóval Dávid Anna, a Magvető igazgatója beszélget. Mesét mond Tárnok Marica. A felvétel 2025. december 4-én készült a Magvető Caféban.

A szöveg gondozójával, Mohácsi Balázzsal Szegő János beszélget. Közreműködik: Pataki Ferenc Bertók László verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét. A gyűjtemény élén szerepelnek ,,a börtönt érő" versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együtt forogig (2020). E sor közepére pedig Bertók egyetlen szépprózainak mondott műve, a Dongó a szobában (1998) kötete is bekerült. Az életmű ,,törzsét" követően afféle függelékben szerepel még mintegy 200, kötetekbe korábban fel nem vett vers, a szerző első, 1947-re datált korai zsengéjétől egészen a halála előtt írt utolsó darabokig. Bertók László pályaíve - hogy paraszti sorból értelmiségivé lett, 19 évesen koholt vádak miatt az ÁVH börtönét is megjárta, szívós kitartással mégis kibontakoztatta költészetét, s végül kiterjedt, mintegy 25 önálló kötetet számláló életművet hozott létre, amelyet egyéb elismerések mellett Kossuth-díjjal is kitüntettek - párját ritkítja a 20. századi kortárs magyar irodalom történetében. A felvétel 2025. november 25-én készült a Magvető Caféban.

Vajon egy könyvkiadó története elbeszélhető a kiadott könyvekből? Hogyan kerültek fontos kéziratok a Magvetőhöz, hogyan születtek jelentős alkotói kapcsolatok? És mi a helyzet a visszautasításokkal? Benedek Anna muzeológussal, a Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatár főosztályvezetőjével Szegő János, a sorozat házigazdája beszélgetett a Magvető történetének legendás döntéseiről. 1955-ben az Írószövetség kiadójaként indult a Magvető, amely az első híradások szerint elsősorban élő íróink műveinek kiadásával foglalkozott. Ma már a kortárs és klasszikus magyar szerzők könyvei mellett világirodalmi remekműveket is megjelentet. Az ünnepi évben a könyvkiadás mellett időt és figyelmet szentel annak, hogy cikkek és visszaemlékezések, a rendelkezésre álló kiadói dokumentumok, kiadványok segítségével minél többet feltárjon, megértsen az elmúlt hetven év történetéből. Ez a kíváncsiság és törekvés hívta életre a Magvető 70 – egy kiadós történet című beszélgetéssorozatot. A felvétel 2025. november 19-én készült a Magvető Caféban.

A Nobel-díjas Krasznahorkai László új regényéről Oborny Beáta ökológussal és Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológussal Szegő János beszélget. A regényből Máté Gábor olvas fel részletet. Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk egyik főhőse már gyerekkorában, hogy egész életében a lepkéket fogja keresni és kutatni. És vajon miért lesz fontos a regény másik főszereplőjének, egy kilétét hamar fölfedő, idős embernek, hogy megismerhesse a lepkék avatott tudósát, és kifaggassa a lepkéken kívül arról is, mi a legfontosabb kérdés az életben? Miképp kerül közel egymáshoz a két főszereplő, és miképp válnak egymás számára nélkülözhetetlenné? Akkor tehát A magyar nemzet biztonsága egy különleges barátság regénye? Az. Egy búcsúzás bejelentéséé? Igen. Az élet eredetének megoldhatatlan csapdájáé? Igen. Lepkék szállnak, és szavak rohamoznak, hogy belehulljanak a jellegzetes Krasznahorkai-mondatok hálójába: a magánszenvedélyek boldogságáról, a brutális külvilág valóságáról, a természeti létezés törvényszerűségeiről; az egyetlen univerzumról, melyben a pillangók, az ember, a kudarc és az, ami felemelhet, egyetlen pontban sűrűsödik össze. A könyvbemutatón Oborny Beáta ökológussal, evolúcióbiológus kutatóval és Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológussal Szegő János beszélget. A regényből Máté Gábor olvas fel. A felvétel 2025. november 13-án készült a Magvető Caféban.

Szabó T. Annával és Máray Mariann-nal Szegő János beszélget. Hárfán közreműködik Soós Karolina Hanna. Az advent az eljövetel, a várakozás időszaka. Készülődés és izgatottság jellemzi egyre rövidülő napjainkat. Szabó T. Anna évek óta publikál verseket erről a különleges, ünnepre forduló periódusról, amely maga is ünnep lehet, ha egy kicsit tudunk figyelni egymásra a nagy rohanásban, ajándékkeresésben és év végi hajrában. A Neked hoztam. Adventi könyvecske Szabó T. Anna verseivel és Máray Mariann rajzaival ajándék az ajándékozóknak. A felnőtteknek szóló képeskönyvben a várakozás mellett ott van a vágyakozás, a keresés mellett a találkozás, ekképp lesz az adventi ablak egyben tükör is - lássuk meg benne magunkat és egymást! A felvétel 2025. november 11-én készült a Magvető Caféban.

Keömley-Horváth Boglárkával Szegő János beszélget a Petri-díjas regényről. A könyvből Tóth Zsófia olvas fel. Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. A neve mindvégig rejtve marad, de ő maga szereti nevén nevezni a dolgokat: a szövegeit azzal a nyers őszinteséggel indítja, mint amikor letettük a telefont vagy kiléptünk a lépcsőházba a vendégségből. Így lesz az apró jelenetekből, mozaikszerűen kibomló regény az Y generáció késleltetett felnövésének, szaggatott életkezdésének a színesen megírt története. Egy, a maga módján boldogulni próbáló família és egy új család születésének kettős portréja, ahol olykor a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak. Az érintések helyett azok hiánya. Az elbeszélő öniróniája is következetes: felszabadító humorral szemlélteti a fiatal felnőtt lét és a kismamaság felemás élethelyzeteit. Bridget Jones a négyes-hatoson. Helyet kér magának a kortárs prózában. A felvétel 2025. november 4-én készült a Magvető Caféban.

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket. Mécs Imre 23 éves mérnökhallgató volt, amikor az 1956-os forradalom után bebörtönözték, s előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezután villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja, 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. A 2010–2011-ben, Nóvé Bélával folytatott hosszú beszélgetés a 19. század végi családi gyökerektől a rendszerváltásig terjedő majd 90 évet öleli fel. Egy mélyen vallásos katolikus, középosztálybeli értelmiségi családban született ember életútja tárul elénk elbeszélésében. Iskolái, az egyetemi évek, részvétele a forradalomban, a börtön, a halálsor, az életfogytiglan, az amnesztia; újító találmányai, a demokratikus ellenzék, a rendszerváltás, a több évtizedes küzdelem a forradalom emlékének és történetének ébren tartásáért, ellenállás az autokratikus hatalmaknak – egy gazdag élet megrázó, drámai, felemelő és hétköznapi eseményei rajzolódnak ki a könyvben, amelyet bőséges dokumentum- és fényképmelléklet kísér. Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket. A felvétel 2025. október 29-én készült a Magvető Caféban.

G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett a Visszáján végtelen című verseskötetről. G. István László új versei egy tudatosan építkező költői világ alakulásának remekbe szabott eredményei. A szerzőt szenvedélyesen érdeklő témák – a családi kapcsolatok analízise, a közéleti megszólalás költőileg érvényes lehetőségei vagy az irracionális álmok mint a valóság megismerésének eszközei – koncentrikus körökként gyűrűznek végig ebben a kötetben is. Újdonság, hogy mindemellett ekphrasziszok – képleíró versek – folytatnak a kép és a szó művészete között termékeny párbeszédet. G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett. A felvétel 2025. október 16-án készült a Magvető Caféban.

Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget az életműsorozatban megjelent elbeszéléskötetről „A legjobb tréning a valóság” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e, vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy novelláiban rengeteg minden történik tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk: a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget. A felvétel 2025. október 14-én készült a Magvető Caféban.

A Magvető hetvenéves története elképzelhetetlen a Szép versek és a Körkép antológiák nélkül. Hogyan születtek meg anno ezek az ötletek, és hogy zajlottak a válogatások? Mit jelent egy fénykép a borítón, és mit a gerincen? Milyen irodalomtörténet olvasható ki ezekből az antológiákból? Erről kérdezi két vendégét, Pál Sándor Attilát és Turi Tímeát a sorozat házigazdája, Szegő János. 1955-ben az Írószövetség kiadójaként indult a Magvető, amely az első híradások szerint elsősorban élő íróink műveinek kiadásával foglalkozott. Ma már a kortárs és klasszikus magyar szerzők könyvei mellett világirodalmi remekműveket is megjelentet. Az ünnepi évben a könyvkiadás mellett időt és figyelmet szentel annak, hogy cikkek és visszaemlékezések, a rendelkezésre álló kiadói dokumentumok, kiadványok segítségével minél többet feltárjon, megértsen az elmúlt hetven év történetéből. Ez a kíváncsiság és törekvés hívta életre a Magvető 70 – egy kiadós történet című beszélgetéssorozatot. A felvétel 2025. október 8-án készült a Magvető Caféban.

Esterházy Péter neve egybeforrt a Magvetővel, egész életműve itt jelent meg az 1976-os Fancsikó és Pintától a 2016-os Hasnyálmirigynaplóig. A beszélgetés felidézi, hogyan lett és hogyan maradt Esterházy magvetős szerző, és azt is, hogy ez a páratlan életmű miképpen kapcsolódik a kortárs magyar irodalomhoz. Szegő János, a sorozat házigazdája Margócsy Istvánnal és Turi Tímeával beszélget. A felvétel 2025. szeptember 16-án készült a Magvető Cafébna.

Kemény István Fel és alá az érdligeti állomáson című versét Szikszai Rémusz olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Fotó: Szilágyi Lenke

Takács Zsuzsa Ha van lelkünk ugyan című versét Takács Kati olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Fotó: Valuska Gábor

Erdős Virág Párhuzamos életrajzok című versét Bánfalvi Eszter olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Fotó: Debreczeni Fanni

Petri György Mosoly című versét Pataki Ferenc olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Fotó: Szilágyi Lenke

Karinthy Frigyes: A gyermek mostanában nyugtalan ǀ Részlet az Időmérték. 70 vers című kötetből Karinthy Frigyes A gyermek mostanában nyugtalan Pataki Ferenc olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Pilinszky János Terek című versét Bánfalvi Eszter olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Kép: Törőcsik Júlia

Orbán Ottó Vejnemöjnen, Kosztolányi című versét Pataki Ferenc olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Bertók László Platón benéz az ablakon című versét Szikszai Rémusz olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban. Fotó: Méhes Károly

Kántor Péter Megtanulni élni című versét Pataki Ferenc olvassa fel. A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Spiró Györgyöt Margócsy István kérdezte a Padmaly című új regényről. A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz, aki hosszú élete során szemtanúja lehetett a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. Mindezekről igen sarkos véleménye volt férjének, az újságíró és örök forradalmár Táncsicsnak, aki ezt nem is rejtette véka alá, emiatt hol börtönben ült, hol saját háza alatt volt kénytelen bujkálni évekig egy kivájt üregben. Ennek a rejtekhelynek régi magyar elnevezése a padmaly. Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges, részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását. Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját. A felvétel 2025.június 11-én készült a FUGA – Budapesti Építészeti Központban.

Tóth Krisztinával Kőrizs Imre beszélget a Szeleknek fordít című kötetről. A versekből Sodró Eliza olvas fel. Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen nem ellentéte egymásnak, hanem egymásból következik. Mi sem tud távolibbá lenni annál, ami vagy aki egykor elérhetően közel volt hozzánk. Magunkban pillanthatjuk meg az ismeretlent, és a másikban az ismerőst. Tóth Krisztina az emlékezet és az emlékezés nagy költője. „Hogyha te írod ezt a verset, jól figyelj: / ez a vers létezik már. Az otthonodban / megtaláltuk a polcon egy kötetben. / Talán csak elfelejtetted, hogy ott van.” Emlékek és álmok, fényképek és tárgyak, félreolvasások és rádöbbenések, monológok és visszhangok váltják egymást a Szeleknek fordít formailag is rendkívül gazdag költeményeiben a rímes versektől az ezúttal is fontos és külön ciklusba rendezett haikukig. Elementáris, eleven, katartikus kötet a Szeleknek fordít, a versek sokáig az olvasóval maradnak: „neszez a múlt, nem múlik semmi el”. A felvétel 2025.június 10-én készült a FUGA – Budapesti Építészeti Központban.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg az Időmérték. 70 vers című kötet, a válogatás az elmúlt évtizedekben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből. A költészet napján mind a hetven vers elhangzott a Magvető Caféban – sok a szerző előadásában. Bánfalvi Eszter, Pataki Ferenc, Szikszai Rémusz és Takács Katalin olvasta fel azoknak a verseit, akik személyesen nem tudtak jelen lenni. Sőt, még Turi Tímea és Szegő János, a kötet két szerkesztője is „bevállalt” néhány verset. A kötetben szereplő szerzők: Arany János, Babiczky Tibor, Balaskó Ákos, Beck Tamás, Bereményi Géza, Bertók László, Bognár Péter, Brokés Ágnes, Erdős Virág, Falcsik Mari, Fehér Renátó, Fekete Ádám, Fekete Vince, G. István László, Gál Hunor, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Gressai Ferdinánd, Győrffy Ákos, Halasi Zoltán, Hevesi Judit, Horváth László Imre, Kállay Eszter, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Karinthy Frigyes, Kellerwessel Klaus, Kemény István, Kemény Lili, Király Levente, Kovács András Ferenc, Krusovszky Dénes, Kupihár Rebeka, Mesterházi Mónika, Guillaume Métayer, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Pál Sándor Attila, Parti Nagy Lajos, Petri György, Pilinszky János, Purosz Leonidasz, Radnóti Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Ilma Rakusa, Rékai Anett, Schein Gábor, Scherter Judit, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Székely Szabolcs, Szijj Ferenc, Szőcs Petra, Takács Zsuzsa, Tamás Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Vados Anna, Várady Szabolcs, Varga Mátyás, Varró Dániel, Aletta Vid, Vida Kamilla, Vörösmarty Mihály, Zilahi Anna Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette. A felvétel 2025. április 10-én készült a Magvető Caféban.

Takács Zsuzsával Szabó T. Anna beszélget A maradás szégyene című kötetről. A verseket Szamosi Zsófia olvassa fel. Takács Zsuzsa új kötetében a gyűjteményes verseskötet, A Vak Remény megjelenése óta született művek folytatják a megkezdett utat. Emellett néhány fájdalmasan tömör, már-már haikuszerű darab jelzi, hogy új ösvények is formálódnak az életműben. Az álmok, látomásszerű emléktöredékek továbbra is nagy szerepet játszanak, és a személyes történeteket, gyerekkori emlékeket, családi traumákat, szerelmeket és nemzeti tragédiákat megidéző versek sora is folytatódik a kötetben. A költő lányának halála óta a horizont egyre inkább elsötétülni látszik, így a sebzettség, a gyász elevenig ható képei dominálnak a versekben. Ugyanakkor életművében a költő rendületlenül törekszik a tekintet felemelésére, a színről színre látásra – így lesz lehetséges, hogy bár az egyes darabok a közös szenvedésben való megmerítkezésre hívnak, a kötetkompozíció szervező ereje a felemel(ked)és egyfajta megtisztulás, a megváltás reménysége felé. A maradás szégyene a költői életmű újabb fényes állomása: sötéten ragyog, és utat mutat a káoszban, alázatra, szabadságra, felelősségre, szolidaritásra és elmélyülésre hív. A felvétel 2025. június 5-én készült a Magvető Caféban.

Bognár Péterrel Turi Tímea beszélget az Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényről. A könyvből Szikszai Rémusz olvas fel részleteket. Bognár Péter regényének főszereplője egy, a szerzőre veszélyesen hasonlító író, aki azzal szembesül, hogy bűnügyi regényei talán maguk is bűnügyeket okoznak. De nem olyan könnyű abbahagyni az írást: főleg, ha az író családjának és a német kiadónak is megvannak a maga szempontjai, miközben az író barátjának, egy civil polgárőrnek is nyoma vész. Bognár Péter harmadik polgárőrkrimije önállóan is olvasható, de az első két könyv (Hajózni kell, élni nem kell; Minél kevesebb karácsonyt) lezárásaként bravúros trilógiává bővíti a sorozatot. A felvétel a Magvető Caféban készült 2025. június 4-én.

Kiss Tibor Noéval az Olvadás című regényről Szegő János beszélget, a regényből Kanyó Kata olvas fel részleteket. Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek. Álmaikban, vágyaikban, félelmeikben. Menthetetlenül összekapcsolódnak, akár akarják, akár nem. Mert rokonok. Mert szeretik egymást. Mert közös titkuk van. A 2019 tavaszán játszódó regény főszereplője és elbeszélője egy korábban szociális munkásként dolgozó harmincas nő, aki kultúrantropológus férjével egy Baranya megyei faluban kezdett új életet. A szöveg kettejük perspektíváját mutatja meg: a nő életének mindennapjai egy haláleset miatt éppen felkavarodnak, a férfi visszatér a hantik közé Szibériába kutatni, ahol váratlan, drámai helyzet fogadja. A nő eközben nyomozni kezd: régi, lezártnak hitt életével kénytelen újra szembesülni. Körkörös közelítésekben és nagyításokban bomlanak ki a történetek, derül fény az összefüggésekre, a párhuzamos terepmunkák elveszett, újrakezdett életekről és megtalált gyászokról szólnak. Kiss Tibor Noé költői sűrítésekkel megírt regényében végig a terepen vagyunk, útközben: a fővonalaktól elzárt, újraéledésben reménykedő, feledésbe vesző falvak, tanyák, kisvárosok között, erdők rengetegében és a végtelennek tűnő tajgán, a természet érzéki jelenlétében. Az Olvadás lazán kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj figurái, történései, motívumai helyenként visszatérnek és új fénytörést, jelentést is kapnak. Egy nagyobb történetbe olvadnak. A felvétel 2025. június 3-án készült a Magvető Caféban.

Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő Bán Zsófia mozaikokból összeálló családregényének az egyik elbeszélője és főszereplője. Nem véletlenül kapja ezt a nevet 1924-ben klasszika-filológus apjától, hogy aztán hosszú élete során többször is megtapasztalja: kacifántos dolog az igazság. Merthogy szó szerin így hívják: Ezüstkő Igazság. Vagy, ahogy ő maga írja egyik történetében: „Az igazság nem szép, de nincs mit szépíteni rajta.” És Alétheia – kevés barátjának és még kevesebb rokonának csak Ali – nem is szépít, amikor mesél. Tárgyakhoz és érzéki emlékekhez kapcsolódó közvetlen, intim és ironikus történeteiben megelevenedik a budapesti zsidó polgárság életvilága és tragédiája. Kirajzolódik a főváros konkrét és mentális térképe és a magyar történelem egy értelmiségi nő perspektívájából a harmincas évektől egészen a covid-járványig. De az Alétheia él a beszéd mellett, a hallgatás könyve is. Az életé és a túlélésé. Erős bizonyítéka annak, hogy a családokat nem csak az elbeszélt történetek, hanem épp az el nem beszélt titkok is tartják egyben. És annak is, hogy minden családregény a maga módján az. Így lesz a könyv másik főszereplője – és olvasója – Alétheia unokája, aki napjainkban találkozik nagyanyja hagyatékával és szembesül családja és saját élete örvénylő múltjával. Bán Zsófiával Gács Anna beszélget az Alétheia él című regényről. A felvétel 2025. május 29-én készült a Magvető Caféban.