Másrészről

Milyen különleges jogszabályok kellenek a vagyonvisszaszerzés megvalósításához? Vendégek: Kadlot Erzsébet büntetőügyvéd, egyetemi docens Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója

Lehet-e új, demokratikus rendszert építeni úgy, hogy ebből kihagyjuk az egész, korábbi ellenzéki kör szereplőit? Pláne, hogy tudható, az óellenzéknek nevezett társadalmi csoportok zöme a változásra, nevezetesen a Tisza Pártra szavazott. Vendégek: Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter és Hadházy Ákos volt függetelen országgyűlési képviselő.

Bóka János volt fideszes államtitkár szerint 2020-26-között a rendeleti kormányzás egy alkotmányos politikai kísérlet volt. Gábor György filozófus nyilvánosan kritizálta, mert szerinte a kísérlet alanyai ezek szerint mi, állampolgárok, emberek voltunk. Mengele óta nem volt olyan hatalom Európában, amelyik kisérleti alanyként tekintett volna bármely embercsoportra. Mi lehet e gondolkodás , e mentalitás mozgatórugója? Erról vitázott Zsolt Péter szociálpszichológus és Gábor György filozófus, vallástörténész.

A 2026. július 16-ai adás ismétlése: Téma: Hová lett a politikai baloldal? Vendégek: Forgács Iván, a Népszava újságírója Kovács János politológus, politikai elemző

Téma: A magán és az állami egészségügyi ellátás közötti átjárás mind a betegek mind az orvosok számára előnyös, viszont a finanszírozás oldaláról nézve már a betegek és az állam számára súlyos terheket jelent. Ha egy magánkórházban elvégzett műtét után például súlyos komplikációk jelentkeznek annak kezelését már csak az állami kórházban lehet megoldani. A beteg az előbbiért jó sokat fizetett és az állam is az utóbbiért sokszor súlyos milliókat költ. Kié a egészségügyi és a pénzügyi felelősség? Vendégek: Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász Tótth Árpád kórházi főigazgató

Téma: A Duna történelmi és mai vízválsága, valamint a magyar vízgazdálkodás dilemmái Vendégek: Leel-Őssy Miklós vízépítő mérnök, a Bős–Nagymarosi vízlépcső egykori kivitelezője Lányi András író, filozófus, ökológiai gondolkodó, a hazai humánökológia és környezetetika egyik legismertebb alakja, a Duna-kör emblematikus szereplője

Apagyilkosságnak lehet-e nevezni azt, ahogy Grósz Károly felváltotta az MSZMP főtitkári székében Kádár Jánost, és ahogyan aztán fokozatosan átcsúszott az akkori hatalom Grósz Károly kezébe? Egy korábbi beszélgetést ismételtünk meg Medgyesi Konstantin történésszel és a '80-as évek végén már aktívan politizáló, így az eseményekre közelebbről rálátó Lendvai Ildikóval, az MSZP egykori elnökével.

Téma: Végrehajtók, adósok, bankok és közjegyzők. Annak ellenére, hogy a kormány felfüggesztette az ingatlanvégrahajtásokat, de a háttérben minden folyik tovább Vendégek: Szepesházy Péter ügyvéd Horváth Tünde civil jogvédő

Téma: Hová lett a politikai baloldal? Vendégek: Forgács Iván, a Népszava újságírója Kovács János politológus, politikai elemző

Téma: Politikai nézetkülönbségek miatt megszakadt családi, baráti kapcsolatok mérgezik a társadalmi viszonyokat. Van-e megbékélés? Vendégek: Zsolt Péter szociálpszichológus Klinger Gábor kommunikációs tréner

Téma: Az egyházak és az új kormány viszonya Vendégek: Gégény István katolikus teológus, a Szemlélek Alapítvány elnöke Gábor György vallásfilozófus Zalatnay István református lelkész, teológus, filozófus, egyetemi docens,

Téma: A közoktatás helyzete és jövője Vendégek: Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője Kampós András, az Eötvös Gimnázium igazgatója

Téma: A magyar sajtó állapota Vendégek: Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense Murányi András, az Index felelős szerkesztője

A magyar jogrendszer egyik legnagyobb baja, hogy a gyorsítás jegyében fokozatosan lebontották a büntetőeljárás garanciáit - erről beszélt a Másrészről adásában Kadlót Erzsébet és Hack Péter. Az elmúlt másfél évtized jogalkotása nem csökkentette, inkább tovább bonyolította az ügyeket, miközben a bírói és jogorvoslati fékek egyre gyengébbek lettek.

Téma: Ősszel nyilvánosságra hozzák az un. ügynöklistát. Egyáltalán egy vagy több lista van? Mennyi maradt a Kádár-korban működő titkosszolgálatok dokumentumaiból? Mennyit daráltak le a szolgálatok vezetői a rendszerváltás hajnalán? A történész kutatók számítanak-e releváns, új információkra? Vendégek: Veszprémy László Bernát történész Orbán-Schwarzkopf Balázs az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója.

Téma: Ismét egypárti fölény lesz a parlamentben. Miben különbözhet a Tisza működése a Fidesz működésétől? Vendég: Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője

Téma: Mi lesz az önkormányzatok jövője? Vendégek: Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar önkormányzatok Szövetségének elnöke és Bódi Ferenc, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Téma: A jogállam vissza- illetve felállításának lehetőségei és kockázatai május 9-e után Vendég: Fleck Zoltán jogszociológus

A TISZA Párt egy olyan hibrid modellt képvisel, amely jobboldali identitású, de programjában jelentős mértékben baloldali szociálpolitikai elvárásokat is kielégít – ez magyarázza, hogy miért tudta átcsábítani a baloldali szavazóbázis nagy részét anélkül, hogy formálisan baloldali pártnak nevezné magát. A bérlakás építési, az adócsökkentési tervek, a családi pótlék emelése, az alacsonyabb jövedelműek támogatása tisztán baloldali program, míg identitáspolitikája erősen nemzeti, amit egyszerűen elvett a Fidesztől, amelynek vezetői 2002 óta csak saját választóit tekintették a nemzet részének. Ezt viszont Magyar Péter kiterjesztette az egész magyarságra. A se nem jobb, se nem bal, hanem magyar szlogennel a TISZA párt elvette a nemzeti showt Orbántól. Ugyanakkor a FIDESZ sem tisztán jobboldali politikát csinált, hiszen éppen a pénzosztással, a kistelepülések támogatásával látszólag baloldali programot hajtott végre. Az április 12-i választáson viszont a hagyományos baloldal pártjai kiestek a parlamentből, ezzel a megszűnés szélére kerültek. A kérdés, ezek után leírható-e egy ország lakóinak politikai nézetrendszere a jobb-bal programok mentén, vagy olyan paradigma váltáshoz érkeztünk, ami után ideológiai, világnézeti kérdések már háttérbe szorulnak, s csupán gazdasági, egzisztenciális, vagyis pragmatikus szempontok alapján születnek meg a politikai döntések. A mindkét oldalt radikális kritikával illető Ungváry Rudolf és a baloldal létjogosultsága mellett kiálló Földes György vitáját közvetítettük a műsorban.

Téma: A fiatalok politikai szerepvállalása a választási kampányban Vendégek: Oross Dániel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Paár Ádám, történész, politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója

A Hormuzi-szorostól a Békés megyei búzatábláig - avagy, hogyan nőnek az élelmiszerárak Magyarországon is, az általános energiaválság miatt? Védenek-e az Európai Unió programjai? Indokolt-e továbbra is, hogy a magyar kormány árszabályozással beavatkozzon a piaci életbe? Vendégek: Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője Héjja Csaba, az MBH Bank agrárstratégiai elemzője

Téma: Hogyan verte szét a NER által fenntartott agresszív politikai légkör a családi és baráti kapcsolatokat? Vendégek: Albert Fruzsina, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszor Herczog Mária szociógus

A kormány szerint a nemzetközi összehasonlításban pocsék mutatók mögött valójában az emberek egészségtelen életmódja áll. Mennyi igazság van ebben és milyen hatással van a jelenlegi rendszer a mentális és fizikai egészségünkre? Vendégek: Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő Sik Endre szociológus

Ha kormányváltás lesz, vajon lesz-e végre egyszer elszámoltatás, számonkérés a sok lopás és gazdasági stiklik tetemre hívása? Vendégek: Fleck Zoltán jogszociológus Bencze Mátyás, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

Téma: Az Iráni háború nélkül is baj van az energiapiaccal, de most bedőlni látszik az egész. Olaszország már ott tart, hogy a bezárás után 40 évvel újra nyitja az atomerőműveket. És Magyarország mit tesz? Vendégek: Brückner Gergely, a Telex újságírója Holda Attila energetikai szakember

Téma: Az állami gondozott gyerekek léletkezdési nehézségei Vendégek: Ecsedi Éva pszichopedagógus Avar Bella szociális gondozó, volt állami gondozott

Milyen esélyei vannak egy rendszerváltásnak - és milyen lépései? Ezt tárgyalta a Felforgatókönyv - Rózsa Péter vendége a szerkesztő, Lányi András, író, filozófus.

A jelenleg hatályos választási - és alaptörvény akkor is akadálya lesz a jogállami keretek megteremtésének, ha április 12-én megbukik a Fidesz. Ellenzéki oldalon abban egyetértés van, hogy vagy vissza kell állítani a '89-es alkotmányt, vagy újat kell készíteni. Ennek egyik lehetséges módja az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása. Civil aktivisták elkészítették ennek tervezetét, amiben a civil szervezeteknek jelentős szerep jut. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásához ugyanis a pártokon kívül minden, legalább egy éve bejegyzett civil szervezet állíthat jelölteket. Milyen feltételekkel és garanciákkal lenne megoldható, hogy az új alkotmányban érvényre jusson a népfelség elve? Erről vitázott a műsorban Borz Miklós, a tervezetet készítő csapat képviselője és Horgas Péter, a Civil Bázis alapítója.

Téma: Ingatlanpiac és lakáspolitika A 3%-os hitellel, max 1500 ft/nm áron épülő lakások legfeljebb egy-másfél szobásak lehetnek, alkalmatlanok arra, hogy azokban gyerekes családok tudjanak élni. A hitel olyan csapda, amiből évtizedekig nem tudnak kimászni, akik ezt vállalják, ráadásul létrejön egy olyan élhetetlen lakásállomány, amely nem hoz megoldást. Ehhez képest a '70-es és '80-as években legalább 70-90 nm-es lakások épültek, mert ezt a helyzetet annak idején felismerték. Vendégek: Zsuppán András, a Válasz Online szakújságírója és Soós János egyetemi docens, ingatlanszakértő

Téma: Miért versenyképtelen a magyar agrárágazat? Vendégek: Dr. Köteles Lajos nyug. főiskolai adjunktus Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője

Téma: A boldogtalan ember is politizál! A pszichológusok sokáig abból indultak ki, hogy a boldogabb emberek aktívabb állampolgárok, többet szavaznak, és általában többet vesznek részt a közéletben. Ezzel szemben feltételezték, hogy a boldogtalanság inkább passzivitást, politikai elfordulást és apátiát eredményez. A boldogtalanság fogalma azonban jóval összetettebb annál, mint hogy a „boldogság hiánya” lenne: magában foglalja az élettel való elégedetlenséget, anyagi bizonytalanságot, érzelmi hiányokat, rossz társas kapcsolatokat és a magányt is. Kutatások rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelem, a bizonytalan munkahely, az egészségügyi problémák vagy a kudarcélmények mind hozzájárulnak az egyéni boldogtalansághoz. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetének (PTI) munkatársai az Acta Politica folyóiratban megjelent tanulmányukban feltették a kérdés, vajon igaz-e, hogy a boldogtalan emberek kevésbé vesznek részt a politikai diskurzusban. Vagyis: a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni? Nem. Pontosan ellenkezőleg!

Ma 11 olyan törvény van hatályban, amely konkrétan vagy rejtett módon magában hordozza a romák diszkriminálásának lehetőségét. A lista a szegregált oktatástól kezdve egyes településeken a beköltözés és az ingatlanszerzés korlátozásáig terjed. Mindez nagyrészt a NER, de részben az előző kormányok felelőssége is. Hová tartunk, és mi lesz így a folyamatosan perifériára szorított roma közösséggel? Van-e akarat és erő a nehéz sorból kiemelkedett, értelmiségi romák részéről arra, hogy aktívan tegyenek a közösségükért – ahogyan azt az afroamerikai közösségekben láthattuk és ma is látjuk? Miért nem vállal nagyobb szerepet az egyház, ahogyan az Egyesült Államokban a sikeres evangelizáció és közösségépítés esetében tapasztalható? Vendégeink: Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, valamint dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Az adásban a Beneš-dekrétumok eredetéről és következményeiről beszélgetett Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem professzor emeritusa és Tóth István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főigazgató helyettese.

Téma: Scheiber Sándor professzor, az egyetemes zsidó művelődéstörténet kutatója, aki 1956 és 1985 között az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakjának életét eddig nem dolgozták fel átfogóan, különösen nem a titkosszolgálati dokumentumok tükrében – pedig ezek révén a Kádár-rendszer egész egyházügyi politikája is jobban megérthető. Vendégeink: Veszprémy László Bernát történész, holokausztkutató, a Corvina főszerkesztője; Sulák Péter Sándor, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori kutatója; valamint Pál István, az ELTE Történeti Intézetének munkatársa.

Milyen kilátásokkal futnak neki a pártok a tavaszi választásoknak, és mit mutatnak az elemzések az emberek várakozásairól, valamint a pártszimpátiák alakulásáról? Milyen esélyeket látnak a kutatók arra, hogy ebben az országban ismét helyreállhat egy többpárti részvételen alapuló demokratikus működés? Lesz-e 2026-ban értelme Magyarországon jobb- és baloldalról beszélni, vagy a szavazók csupán a jobboldal és a szélsőjobb között választhatnak majd? Vendégek: Szabó Andrea, a TKI Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Tóth Szilárd János, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója

A 2024. március 28-ai adás ismétlése: Téma: Magyarországi kitelepítések - második felvonás Vendégek: Kovács Örs történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa Mátyásfalvi János nyugdíjas informatikus, amatőr történész (a családja is érintett volt a kitelepítésben)

A 2025. február 13-i adás ismétlése: Téma: Átpolitizált tudomány, tudománytalan politika. Mit tett a NER a magyar tudományos világ intézményeivel, tagjaival? Vendégek: Radnóti Sándor, esztéta, filozófus, irodalomtörténész, professzor Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója

Nagyon sok, állami gyerekintézetben nevelkedett fiatal életében lehetnek olyan fordulatok, amelyek miatt a bűnözés, a deviancia útjára lépnek. Nem könnyű onnan visszatalálni, talpra állni, rendet teremteni és normális jövőt építeni. Lakatos Ádám élete sokban különbözött, más okokból került döntési helyzetbe, de nem hagyta magát, ma már gyermekjogi aktívista, és egyetemre készül. Nagy Erzsbet a PDSZ ügyvivője kezdő tanárként nagyon sok tapasztalatot szerzett hasonló fiatalok esetében. Egyik tanítványa már felnőttként megkereste azzal, hogy szeretne 12-14 éves gyerekeknek beszélni a vele történtekről, hogy tudják, mire kell vigyázniuk, nehogy tévútra lépjenek. Az adás vendégei, akikkel arról is beszéltünk, milyen súlyos következményei lesznek annak, hogy a kormány a Szőlő utcai brutális események után rendőri felügyelet alá vonta a javító és nevelő intézeteket.

Téma: Nem csak azzal van a baj, hogy sok háziorvos hiányzik ( kb. 900 körzetben nincs ), hanem maga a renszer is akadozik. Min kellene változtatani, hogy az alapellátásnak ez a láncszeme erősödjön? Vendégek: Dr. Keczéry Attila háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára Somos Éva gyakorló háziorvos

Téma: A demokrácia válsága Sok elemző leírta már, hogy a II. világháború után megerősödött képviseleti demokrácia mára elöregedett, már egyáltalán nem érvényes, hogy a pártok leképzik a választók sokrétű politikai preferenciáit. A demokratikus intézmények (parlament, Alkotmánybíróság, emberi jogi intézmények, stb.) erőtlenek, a gazdasági és a migrációs válság közepette nem segítik, inkább hátráltatják az egyre gyorsabb és határozottab lépésekre kényszerülő kormányok működését (- lásd az AFD kontra CDU/CSU konfliktust Németországban). Milyen irányba megyünk, pl. a Trump jelenség kijelöl-e új lehetőségeket, vagy egyelőre csak a demokratikus rendszer erodálása folytatódik jövőkép nélkül? Vendégek: Tóth Szilárd, az ELTE TK Politikatudományi Intézeték munkatársa és dr. Gyulai Attila egyetemi docens.

A szegregált oktatásról rémisztő adatokat és tényeket közölt az Állampolgári Jogok Hivatalának jelentése, amit megjelenése után eltüntetett a hivatal a honlapról. Amióta a katolikus és a református egyház sok iskola kezelését és felügyeletét átvette, az állami iskolákból a szülök ide vitték át a gyerekeiket, az államiban így elsősorban a cigány és más hátrányos helyzetű gyerek maradt. Ez a szegregációt elképesztő módon megnövelte. Az adás vendégei Radó Péter oktatáspolitikai szakértő és Ercse Kriszta oktatáskutató.

A 14. havi nyugdíj lényegében üres ígéret: legfeljebb átlagosan 7%-os emelkedést jelent. A svájci indexálás megszüntetésével ugyanis a Fidesz csak az inflációhoz igazítja évente a nyugdíjak összegét, a bérek növekedéséhez nem. Ezzel folyamatosan az átlagos életszínvonal alá tolja az öregségi nyugdíjból élőket. Vendégek: Farkas András és Németh György nyugdíjszakértők

Téma: Politikai manipuláció Vendégek: Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója Sík Endre szociálpszichológus