Régen minden jobb volt

Keanu Reeves nem a finom akcentusok érzékeny tolmácsolója, nem a vígjátéki időzítés meg nem énekelt mestere, nem is a sokoldalúság ezerarcú hőse; valahol zseninek kell lenni, ha valaki ekkora karriert tud építeni a „nem”-ből. Biztos, hogy nem Hollywood legnagyobb színészei közé tartozik, de az elmúlt négy évtizedben ugyanazzal a maximális elkötelezettséggel azonosul az ártatlansággal kevert dühvel, az álmodozó rezignáltságból egy pillanat alatt át tud vedleni a bosszú angyalává…vagy éppen ördögévé. Jóképűsége mellett őszintén és hihetően tudja játszani az egyik legnehezebb karaktert: az Átlagembert. Egyaránt megállta a helyét dilis vígjátékban (Bill & Ted filmek), a karakterdrámában (Otthonom, Idaho), a szívmelengető sportfilmben (Aranytartalék) és a romantikus filmekben (Pár lépés a mennyország, Édes november). Ezen felül pedig tovább vitte a Bruce Willis gyújtotta fáklyát az átlag akcióhős karakterében (Féktelenül, Láncreakció). A kilencvenes években két filmszerep között is eljátszotta Hamletet, és 1999-ben berobbantak a sztárcsináló Mátrix-filmek. Ezekben volt dublőre Chad Stahelski, akinek kedvéért elvállalta a geronto-akciófilmek királyának számító John Wick-filmeket is. Voltak kockázatos döntései is, kevesen tudnák megőrizni színészi méltóságukat, mikor egy lavór vízben ülve macskát szorongatnak, mint a láncdohányos Constantine szerepében. Az utóbbi években többet szinkronizál és fellép Dogstar nevú rockbandájával. A róla kialakult kép alapján tisztességes, nagylelkű, szimpatikus ember, akinek a barátnője vele egy korosztályba tartozik. És az elején említett hollywoodi „nagy” színészek közül nagyon kevésről lehet ezt elmondani. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kovács Gellért "filmszerésszel" beszélgettünk a televíziózás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Volt idő, amikor a televíziózásnak volt eleje, vége és műsorrendje, a néző pedig nem egy feneketlen tartalmi svédasztal előtt próbált dönteni az élet értelméről. Nem volt végtelen görgetés, ötezer sorozat és húsz perc tanácstalanság afölött, hogy végül inkább semmit se nézzünk. A tévé műsort adott, a néző pedig nézte, amit kapott, és időnként még jól is járt vele. Hogyan lett a 20. század családi tűzhelyéből egyre inkább háttérben duruzsoló technológiai pedellus? Beszélgetésünkben előkerül a szerkesztett műsorrend, a véletlen felfedezés öröme és az a különös korszak, amikor másnap ugyanarról a műsorról beszélt az ország. Megnézzük azt is, hogyan működött a magyar televíziózásban az ízlésformálás, amely egyszerre jelentett kulturális gondoskodást és ideológiai szűrőzést. Szóba kerül a három T, a MOKÉP, a szinkron aranykora és az a világ, ahol egy műsorszerkesztő még komolyan gondolta, hogy esetleg okosabbak is lehetünk estére. Felidéztük a "Tévémacit", a "Deltát", az "Ablakot" és a "Ki mit tud?"-ot, amikor a közmédia időnként tényleg közmédia volt, nem pusztán egy távirányítóval kezelhető közleménytábla.A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Kovács Gellért Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az "Odüsszeia" adott alkalmat arra, hogy a hollywoodi szandálfilmek emblematikus darabjai közül az antik eposzok filmes feldolgozásait listázzuk. Christopher Nolan legújabb filmjével saját Odüsszeiáját zárja le. A 2005 óta eltelt húsz év éppen annyi, amennyi Homérosznál Trója ostromát és a hazáig tartó bolyongást együtt kiteszi. Ez az időszak az életműben maga is hosszú hazatérésként olvasható. Nolan filmjei újra és újra ugyanahhoz a homéroszi alapkérdéshez térnek vissza. Mi történik az emberrel, aki elveszíti az otthonát, új nevet, új maszkot, új küldetést kap, majd kerülőutakon próbál visszatalálni oda, ahonnan kiszakadt. A nagy forrásmű, az "Odüsszeia" betetőző filmre vitele visszamenőleg is egységbe zárja húsz év nolani filmtermését. De az adásunkban nemcsak Nolan adaptációjáról beszélgettünk, mert elemeztük Wolfgang Petersen "Trója" című 2024-es eposzát és más nevezetes darabokat is. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 10 éve elhunyt Bud Spencer kalandos életéről, sportolói és színészi pályafutásáról, legemlékezetesebb szerepeiről és legszórakoztatóbb filmjeiről beszélgettünk, köztük olyan óriási kedvenceinkről, mint a "Kincs, ami nincs", vagy a "Nincs kettő négy nélkül". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Beatlesről szóló adásunk után ezúttal a Rolling Stones pályáképét rajzoltuk fel, felidézve a legendás együttes karrierjének gördülőpontjait. Ezúttal is igyekeztünk tévhiteket cáfolni, mint például, hogy a permanens fordulatot diktáló Beatlesszel szemben a Rolling Stones nem csak hogy nem tudott, de soha nem is akart megújulni, vagy hogy Lennonékkal ellentétben Jaggeréket nem érdekelték a társadalmi kérdések és csak egy apolitikus rock and roll-zenekar voltak, pedig nem véletlen filmezte le őket éppen 1968-ban Jean-Luc Godard. Beszélgetőtársunk és szakértőnk ezúttal Vitáris Iván, az "Ivan and the Parazol" frontembere volt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Vitáris Iván A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, de alighanem legjobb - együttese volt a Beatles, amely az 1962-es "Love Me Do" című kislemezével robbant be, hogy aztán nem sokkal később már a slágerlista első öt helyén Beatles-dal szerepeljen. A csajozós számaikkal villámgyorsan meghódították és letarolták a világot San Franciscótól Tokióig és Leningrádtól Fokvárosig. Együttes azóta se váltott ki ekkora őrületet, nem csoda, hogy már 1966-ban abbahagyták a koncertezést (és már csak egy meglepetésbulit adtak 1969-ben), miután Lennonéknak elegük lett, hogy a koncerteken már a saját hangjukat sem hallják a sikítozásoktól. Mivel ekkor már fontmilliomosok voltak, megtehették volna, hogy innentől kezdve életük végéig csak medenceparton isznak vagy függőágyon szívnak, ám ehelyett volt bennük annyi ambíció, hogy a fellépések megszűnésével felszabaduló időben újabb és újabb hangszereken tanuljanak meg játszani. Indiába utaztak, ahol a helyi gurukkal teleszívták magukat spirituáliával és magától Ravi Shankartól vettek szitárleckéket, majd hazatérve minden addiginál több időt szenteltek a stúdiómunkának (az 1963-as "Please Please Me"-t még 13 óra alatt vették föl, az 1967-es "Bors őrmestert" már 130 nap alatt) és így teljesen kiteljesedhettek alkotóilag. A teljes megújulás, amely egybeesett az öltönyökből kilépéssel, a gombafrizura végleges elhagyásával, a legszínesebb viccöltözékek felvételével és a hajnövesztéssel, az 1966-os "Revolver" albummal köszöntött be. Bár addig is albumról albumra fejlődtek, a "Revolver" paradigmaváltást hozott, amelyet bátran nevezhetünk az együttes legjobb lemezének, hiszen ezen hallható a "Tomorrow Never Knows" című futurisztikus dal is, amely 60 éves, de még mindig olyan, mintha a jövőből szólna. Tényleg a "Beatles" tagjai voltak a nyálas "jófiúk" (míg a Rolling Stones tagjai a vadócok)? Igaz-e, hogy Ringo Starr még a Beatlesben se volt a legjobb dobos? Hogy a két zseni, Lennon és McCartney mellett George Harrison csak egy helyét kereső álmodozó volt? Hogy a "Bors őrmester" a Beatles legjobb lemeze? És hogy Yoko Ono miatt oszlott fel a Beatles? Nyilván mindegyik kérdésre nemmel feleltünk, de hogy miért, hallgassatok meg minket. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál László Róbert A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán követelhet helyet a filmlexikonokban. Robert Zemeckis egész pályafutása egyfajta folyamatos kísérlet az idő manipulálására, a karakterek sorsának formálására és a technológia határainak feszegetésére. Már fiatalon felkeltette érdeklődését a film és a televízió, és először szülővárosában, Chicagóban dolgozott tévéreklámok és hírműsorok szerkesztőjeként. Ez a munka késztette arra, hogy átigazoljon a Dél-Kaliforniai Egyetemre (USC), ahol a felvételi anyagában egy Beatles-dalra forgatott klip is szerepelt. A USC először elutasította, de a felvételiztetőnek megígérte, hogy a nyári iskolába fog járni és felhúzza az addig siralmas középiskolai átlagát. Az a pimaszság is nagy szerepet játszott kezdeti sikereiben, hogy bement Steven Spielberg irodájába egy diákfilmjével, és megkérte Spielberget, hogy vegye fel rendezőnek a saját cégéhez. Spielbergnek tetszett a hozott anyag és végül az első Zemeckis-rendezés, az “Add a kezed/I Wanna Hold Your Hand” producere lett. Mindig is hajlamos volt kísérletezni a mozgókép formáival, pályafutását végigkíséri az idővel való bonyolult viszonya. Nem pusztán adottságként kezeli, hanem mint a történetmesélés központi motorját és metaforáját. Zemeckisnek az idő nem lineáris adottság, hanem játékszer, amiből tetszőleges formát tud kialakítani, amit tartalommal tud megtölteni. Egyszer a jelen formálja a jövőt, másszor az idő a sors szövőszéke, ami kiszámíthatatlan helyzetekbe veti a főhőst. Ez a főhős általában romlatlan, és pont ez a naivitás válik a túlélés és a siker kulcsává. Zemeckis azt sugallja, hogy a tisztaság és az őszinteség gyakran hatékonyabb az élet harcaiban, mint a cinizmus. Karakterei rendre őrlődnek a sors és a saját választásaik között. Viszont nem idealizálja hőseit: George McFly gyáva, Forrest Gump lassú, a „Kényszerleszállás” Whitaker kapitánya szerfüggő, de éppen ezek a hiányosságok teszik őket igazán emberivé és szerethetővé. Másik fő témája a technológia, amivel maga is szívesen kísérletezett, eleinte több, a karrierje későbbi szakaszában kevesebb sikerrel. A valós hírekbe való belenyúlás, a rajzfilm és az élő szereplők vegyítése (a rajzolt mivoltában is elképesztő energiájú Roger nyúl karakterén a fantasztikus szinkronmunkát végző Usztics Mátyás még emelni is tudott) azonban csak formai játékok ahhoz a felismeréshez, hogy a valóban fontos események a családon belül történnek. Mit ér az első találkozás a földönkívüliekkel a „Kapcsolat” -ban, ha a Földön az apa és lánya nem értik egymást? Nem is lehetne hűbb mentorához és barátjához, Spielberghez, és nemcsak az Indiana Jones-parafrázis „A smaragd románcá”-ban. Viszont hiba lenne csak tanítványnak és nem mesternek tekinteni. Egyetemi évfolyamtársával, a forgatókönyvíró Bob Gale-lel gyakorlatilag a George Lucas-i értelemben vett trilógiák avatott mesterévé vált. A „Vissza a jövőbe” jelentette Harsányság mellett a Pesszimista szakasz („Forrest Gump”, „Kapcsolat”, „Számkivetett”) a létezés értelmetlenségével foglalkozik, míg a Technológiai („Polar Expressz”, „Beowulf”, és „Egy karácsonyi ének”) viszont az életmű mélypontját jelenti. A Szövetség három filmje („Kényszerleszállás”, „Kötéltánc”, „Isten hozta Marwenben”) a csapatmunkára és az emberi kapcsolatok fontosságára figyelmeztet - ahogy egyedül nem lehet filmet készíteni sem. Robert Zemeckis a szó legjobb értelmében vett populáris tömegfilmes, de sosem félt olyan helyekre bekukkantani, ahol a művészfilmesek is óvatosak (vérfertőző vonzalom, hátrányos helyzetűekkel való bánásmód, alkoholizmus természetrajza). Több kellene belőle Hollywoodban. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel, Paár Ádámmal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta lelkiismeretfurdalástól kínzott kutyaszemű bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégyenkeznie, de olyan hú de nagy ász se lett. Colin Farrell legemlékezetesebb filmjeiről és alakításairól beszélgettünk és nem egyszer vitatkoztunk, mert például a "SWAT" című akciófilm nem aratott köztünk osztatlan sikert. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit. A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők várólistáit.Idősebb öccse Vietnamban harcok közben esett el, fiatalabbikkal, a forgatókönyvíró-rendező Aaronnal szívesen dolgozott együtt. Az „Ütközetben eltűnt”, „Delta Kommandó” a korszak csúcsait jelenti, még ha ez nem is jelent automatikusan magas minőséget. A megkérdőjelezhetetlen szakállas arc kitöltött egy olyan csekket, amit a nézők szívesen váltottak be: a magát túl komolyan vevő, az ártatlanokra támadókat megvédelmező, hiperbolikus túlzásokba eső harcművész a rosszfiúkat üzembiztosan, változatos koreográfiával leckézteti meg. Védjegyévé vált a jobblábas 360 fokos pörgőrúgás, ami az ellenfelet mindig váratlanul érte. A kilencvenes években a kereskedelmi tévék második programjának hétvégi délutánjait megcélzó családi mozik („A bajnok és a kölyök”, „Szuperhekus kutyabőrben”, „Az erdő harcosa”) mellett mintegy 200 epizódon keresztül őrizte Texas Rangerként a régi Vadnyugat erkölcsi kódexét a „Walker, a texasi kopó”-ban. Cameoszerepben feltűnt a „Kidobósban” is a 2000-es években, ennek promóciós turnéján gyűjtötték össze a legkeményebb akciójeleneteit, amikből viccek és mémek lettek. Élvezte ezt a kései népszerűséget. Bár a képernyőn többnyire nonverbális keményfiú volt a főszerepe, a képernyőn kívül jótékonysági szervezeteket hozott létre gyerekeknek és veteránoknak, aktív szerepet vállalt a republikánus politikában, és körülbelül 10 könyvet írt, köztük nem csak harcművészeti kézikönyvek, de két emlékirat, két regény és egy konzervatív aktivista kézikönyv. Címe sokatmondó: „Fekete öves hazaszeretet: Hogyan ébresszük fel újra Amerikát”. Mintegy három évtized alatt felépített öröksége túlmutatott az egysoros beszólásokon, vagy feszült küzdősport-jeleneteken. A legkorosabbak visszajátszásoktól satíros videókezettákon látták először, a valamivel fiatalabbak a „Walker, a texasi kopó” igazságosztó ranger-eként, a sokkal fiatalabbak a mémekből ismerik. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Krekó Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk. A beszélgetés résztvevői: Baranyi Márton Barta Márton Csunderlik Péter Gerő András A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát). De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején megálltak az amerikai csapatok és nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. A 9/11-es terrortámadás utáni lángoló, patrióta közhangulat azonban lehetőséget adott a közel-keleti intervencióra - egy afganisztáni kerülőúttal, noha a történelem egyik tanulsága Nagy Sándor óta, hogy kerüld el Afganisztánt. Szinte kínálja magát a vulgárfreudizáló válasz, hogy miért sikerült belerángatni a háborús kalandba az apakomplexusos tékozló fiút, ifjabb George Busht, aki végre megmutathatta a világnak, hogy ő sem akárki! Ennek kapcsán Oliver Stone "W." (2008) és Adam McKay (2018) "Az alelnök" című filmjeit is elemeztük, de azt is megtudhatjátok, hogy Michael Moore "Fahrenheit 9/11" című, magát dokumentumfilmnek álcázó Bush-ellenes propagandamozija miért olyan, mint egy csokipuding. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon. Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gordon Brown melletti rejtélyes "harmadik emberről" visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnk, Tóth Csaba, a Mérce újságírója beszélgetett velünk. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató szériákat listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis, Miniszter úr! " című szatíraszériát listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a 2028-as) sikerreceptet. Igazából azt se látjuk, hogy elszámoltak volna a 2024-es kudarc okaival, például, hogy kik és miért bujtogatták az újraindulásra az ugyan nagyon tapasztalt, de testileg törékeny, szellemileg hanyatló Bident? Minderről csak Jake Tapper és Alex Thompson "Original Sin" című könyvében olvashattunk, de a felelősséget még senki sem vállalta a pártelitből. Ki lehet az a demokrata elnökjelölt, aki a 2028-as elnökválasztáson jó eséllyel legyőzné Vance-t/Rubiót vagy horribile dictu, a Trump-dinasztia következő tagját? Az újabban demokrata Trumpként kommunikáló kaliforniai kormányzó, a kertvárosi háziasszonyok szívét bizonyára megdobogtató Gavin Newsom? A visszatérésen gondolkodó Kamala Harris, aki szerint remek kampányt folytatott, csak túl későn kezdhette el? Sikeres lehet országosan Zohran Mamdani receptje, aki esélytelenül indult New Yorkban, de a baloldali populista kampánya a polgármesteri székbe repítette, az elő-, majd a valódi választáson is lenyomva a demokrata elit jelöltjét, Andrew Cuomo bukott New York állami kormányzót? Vagy Josh Shapiro pennysylvaniai kormányzó futhat be inkább, épp a rendpártisága és a konzervativizmusa miatt? Esetleg előlép Gretchen Whitmer Michiganből, aki bármikor csapol egy sört az autógyári melósoknak? Októberben a Trump-elnökség első évét értékeltük Sebők Miklóssal, ezúttal a Demokrata Párt állapotát mérjük fel visszatérő Amerika-szakértőinkkel. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Berg Dániel Csunderlik Péter Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973). Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában. Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat. Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban. Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfélkor Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték. Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - a második részben az 1990-es évek elejétől jutunk el az aggkori alkotásaiig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: ⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973). Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában. Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat. Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban. Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfél Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték. Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - az első részben az 1980-as évek végéig jutunk el. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre). Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

David Cronenberg több mint fél évszázada Kanada legmegosztóbb filmrendezője, aki olyan vehemensen fordítja ki a műfaji kliséket, mint az emberi belső szerveket. A „testhorror” műfajának feltalálója a bizarr testi átalakulásokat tragikus melodrámával keveri, hogy a test és a lélek szenvedései kiegészítsék egymást. Nem teljesen légből kapott az egyszeri néző meggyőződése, hogy engedély nélküli eltávon van a vigyorgóból és az ápolók figyelmetlenségét kihasználva forgat. Szerinte a technikai fejlődés kihat az elménkre és szívünkre is, de nem tudjuk, hogyan. A legzsigeribb ösztönöket, a szex és erőszak határterületeit intellektuális kíváncsisággal szemléli. A gondolkodó emberhez szól és nem fél megmutatni a test és a lélek hordalékait. Lelki retinánkon mindig megmarad egy-egy képe vagy karaktere, mégha a teljes film nem is. A korai filmjei zaklatott energiái Hollywoodban is hatásosak maradtak, és hetven éven túl is megtartotta hipnotikus és provokatív látásmódját. Saját magánéletét beledolgozta filmjeibe, legyen szó egy fájdalmas gyermekelhelyezési perről, a celebek világának kérlelhetetlen utálatáról vagy második felesége haláláról. Az első sikeres filmek („Paraziták”, „Veszett”, „Porontyok”) nyers izgalma után az érett jövőbelátás filmjei („Videodrome”, „A légy”) a klasszikus sci-fi horror irányából indultak, a „Karambol” botrányos művészpornója megerősítette fenegyerek-státuszát, a „Viggo”-korszak elismert presztízse („Erőszakos múlt, „Gyilkos ígéretek”) hagyományosabb mesélőt mutattak. Ha Cronenberg nem saját forgatókönyvéből dolgozik, a megfilmesíthetetlen regények megfilmesítőjeként ér el sikereket: William S. Burroughs („Meztelen ebéd”), J. G. Ballard („Karambol”), Don DeLillo („Cosmopolis”) ihletett tolmácsolójaként talál új kifejezésformákat a belső utazást megjelenítő, elvont szövegekhez. A gondolatébresztő perverzitás bemutatásában nem akar kompromisszumot kötni a nézővel, történetmesélésre, popkultúrára gyakorolt hatása vitathatatlan. Cronenberg egységgé tudja olvasztani a forradalmi gondolatokat, a pusztítást, a zsigeri vágyat és néha a gyengédséget és a humort is. Hányingerünket visszanyelve emlékezünk meg legismertebb filmjeiről. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 100 éve született Sam Peckinpah (1925-1984), a „Vad banda”, a „Szalmakutyák” és „A szökés” alkotója minden bizonnyal az egyik legvizuálisabb és legintenzívebb látásmódú amerikai filmrendező volt az 1960-as és 1970-es években. Ellentmondásos személyiségében a kedves, nagyműveltségű író és a munkatársait is terrorizálni képes, kemény direktor keveredett, gyakran az elfogyasztott alkohol és drog mennyiségétől függően. Nem véletlenül kapta a „Véres Sam” becenevet a vásznon megjelenő brutális vérengzések iránti vonzódása miatt. Állandó szabályszegései és lázadó személyisége több producernek is gyomorfekélyt okozott: nem rejtette véka alá, hogy nem tetszett neki a stúdiórendszer, és több alkalommal is nyílt összetűzésbe került a stúdiók vezetésével. Ennek ellenére sikerült merész és határokat feszegető filmeket készítenie, 1969 és 1974 között forgatott filmjeivel nem tudott hibázni. Kedvenc műfaja a western volt, a Vadnyugat hanyatlásában meglátta a nihilizmus, a férfiasság és a kompromisszumos erkölcs témáit, ami rezonált a kiábrándult amerikai ifjúság ízlésével. Filmjei újszerűségről, régimódi karakterekről és klasszikus szerkezetéről is emlékezetesek. A régi és az új világ egymás mellé állítása számos történetében is megjelenik. Nála az erőszak nem a sokkolás eszköze: a tiszta morális szándékokkal szembenálló brutális és közömbös világot jelképezi. Ezért megosztóak a filmjei, attól függően, hogy a néző mennyire tudta elviselni a valósághűen véres képeket. Stilisztikailag az úttörő vágástechnikája és a szuperlassított felvételek használata egyedi hangulatot teremtett, különösen a lövöldözések és a verekedések jeleneteiben. Privát életében a morális kiállás nem kapcsolódott össze vallási kérdésekkel, bár élete második felében Mexikóban is élt és szívesen használta a katolikus szimbólumokat. A hetvenes évek második felében függőségei miatti gyors hangulatváltozásai és lojális kollégák elmaradása következtében kevéssé foglalkoztatták, állandó kockázatként kezelték. Peckinpah forradalmi hatása tovább él Hollywoodban. Nemcsak John Woo, Tony Scott, de minden akciófilmet forgató rendező merített munkásságából. Kevésbé koherens filmjei is hangulatosak, stílusosak. 59 évesen Hollywood egyik leglázadóbb és leginspirálóbb filmrendezőjeként hunyt el. Sam Sam Peckinpah életművéről, legjobb filmjeiről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb Darren Aronofsky, a "Pi", a "Rekviem egy álomért", a "Fekete hattyú", "A pankrátor" és a "Noé" rendezőjének filmjeiről beszélgettünk: Aronofsky neve egyet jelent a kíméletlenül személyes, testi és szellemi végletekig menő filmnyelvvel, amelyben a megszállottság sosem pusztán egy karakter jellemvonása, hanem az emberi lét pokolba vezető útikalauza. Darren Aronofsky vizualitása sosem pusztán stílus, hanem filozófia: képei mindig a szélsőséget keresik, a gyönyör és a borzalom határmezsgyéin mozognak. A gyorsmontázs, a test közelképe, a groteszk fény-árnyék játék, a testnedvek és sebek plasztikus ábrázolása mind a földi tapasztalat nyers igazságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a csillogó fények, a lebegő kameramozgások és a misztikus képi rétegek a transzcendens iránti vágyat is közvetítik. Gondolatiságában Aronofsky egyszerre misztikus és biológiai, egyszerre apokaliptikus és intim. Ő az a rendező, aki a hit, a matematika, a drog, a testkultusz, a szakrális mítosz és a teremtés kérdéseit egyazon logikába fűzi: az ember örökös küzdelmét a véges test és a végtelen vágy közötti feszültségben. Filmjeiben az ember mindig önmagát pusztítja, mert mindig többet akar, mert mindig az Istennel kíván vetélkedni - és ebben a pusztulásban talál rá saját tragikus szépségére. Nehogy zaciba adjátok a lejátszótok, mielőtt meghallgatjátok az Aronofsky-adásunk, a végén a legutóbbi filmjet is értékeltük. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Folytattuk és befejeztük Aaron Sorkin eddigi életművének áttekintését: Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is. Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, a „Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg. Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak. Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik. A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: ⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt⁠

Aaron Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is. Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, „A Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg. Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak. Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik. A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mi történik, ha az útleveled fontosabb, mint a személyiséged? Ha a jog csak annak jár, akinek van hazája – mostani adásunkban a filmvásznon keresztül vizsgáljuk meg a határok természetét: fizikai, jogi és lelki határvonalak metszéspontjait, ahol az ember vagy átjut – vagy eltűnik a rendszer réseiben. Ahol a repülőtér börtön, a menekült idegen lény, az állampolgárság pedig elérhetetlen luxuscikk. "Az ember gyermeke" (2006) sötét jövőképe nem a holnapról, hanem a máról szól: egy világ, ahol a remény is menekültstátuszt kér. Egy társadalom, ahol a termékenység eltűnése talán a legkisebb baj. Alfonso Cuarón nemcsak posztapokaliptikus thrillert csinált, hanem egy újfajta bibliai allegóriát: Jézus nem keresztfán hal meg, hanem hajón menekül. A "Rabbit-Proof Fence" (magyar címén "1200 mérföld hazáig" - 2002) fájdalmas emlékeztető arra, hogy a civilizáció zászlaja mögött is bilincsek csörögnek – a „fehér ember terhének” nevében. "Az állampolgár" (2016) a magyar valóság színpadán teszi fel a kérdést: mit ér az integráció, ha a bőrszín már az ajtóban eldönti a választ? A "District 9" (2009) idegen lényein keresztül leplezi le a posztapartheid Dél-Afrika és a globális migrációs válság mélyen embertelen logikáját. Végül a "Terminál" 2004-ből a határhelyzet abszurd tragikomédiája: egy senki földjén rekedt kisember, akinek jogilag nincs hova tartoznia – útja csak a Burger Kingig engedélyezett. Ezek a filmek más-más műfajban, de egyazon kérdést járják körül: mit jelent ma „valahova tartozni” – és kik azok, akik ezt eldöntik. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ismét alámerültünk a ’90-es évek posztkommunista mocsarába, ahol a Fenyő-gyilkosság nemcsak egy médiacézár likvidálása volt, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország sötét természetrajzának is ékes példája. Itt már nem eszmetörténeti viták dúlnak, hanem hangfelvételek és megrendelt gyilkosságok – a közéletet alig leplezett alvilági szálak szövik át. A Gyárfás-ügy olyan, mint egy eltévedt krimi, amit Mészöly Miklós írt volna, ha sokat nézi a Híradót és keveset alszik. A kilencvenes évek nagy reményei gyorsan rommá lettek, és helyüket átvette a zsarolásokkal, politikai alkukkal és médiaharcokkal teli valóság. Az egész afféle balkáni Twin Peaks, csak itt Dale Cooper helyett a Nádor utcai nyomozók jönnek. Bezsenyi Tamás is back in town! A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Budapest Pride megnyitójának apropóján olyan filmeket veszünk sorra, melyekben a queer tapasztalat nemcsak identitás, hanem társadalmi szerep is – és bizony, ez a szerep sokáig a komód alsó fiókjában lapult a tiltott könyvek között. Mert míg a "Van, aki forrón szereti" című klasszikusban Tony Curtis és Jack Lemmon parókát ölt és „nőnek látszik”, addig a "Madárfészek" már azt mutatja meg, hogyan lehet egy transzgresszív családmodellből polgárilag elfogadható esküvői performansz. De a queer film nem csak habkönnyű komédiák terepe – elérkezik a kamaszkor kínja is, ahol a "C.R.A.Z.Y." és a "Szólíts a neveden" a vágy első, zavarba ejtő fellángolásait mesélik el, némi diszkóval és David Bowie-val. A "coming of age" itt tapasztalat: hogyan lehet felnőni egy világban, amely nem biztos, hogy visszatekint. De ha meg is teszi, hogyan kell megtenni az első, bizonytalan lépéseket? És mit kezdjünk a tükörképünkkel, ha nincs hozzá egy támogató családi háttér? A "Távol a mennyországtól" és "A boldogító nem" már a felnőtt lét keserű kompromisszumairól szólnak, ahol a homoszexualitás nem cool, hanem tabusított trauma. Vissza lehet-e bontani egy majdnem zenitre ért életet, hogy a mindig is vágyott irányba állítva újrakezdjük? A "Túl a barátságon" pedig két cowboy tragédiája, és egy olyan Amerikáé, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha a hegyekben nemcsak juhokat legeltetnek, hanem érzelmeket is. Ennek betetőzése a "Milk", amelyben Harvey Milk városházi képviselő története nem a „meleg hős” hollywoodi prototípusa, az identitás már politikai tetté válik. A beszélgetés során a hollywoodi kánonba befurakodó másság nyomait kutatjuk: hogyan lesz a szekrényből kilépő figurákból társadalmi kísérlet. Aki pedig szerint „ez az egész túl van tolva”, annak ajánljuk a műsort terápiás céllal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Nem volt sok választásunk: legutóbbi adásunkban a visszavonulását bejelentő bukott reformerről, progresszív szuverénről, Gyurcsány Ferencről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal - többen sajnos már nem tudtuk körbeülni az asztalt. Gyurcsány a II. József óta a legalulértékeltebb történelmi szereplőnk, akit nem érdemelt meg a magyar nép? Vagy valóban akkora kártevő volt, hogy máig nem heverte ki az ország a kormányzását, amely felért egy hazánkon átvonuló keleti fronttal, ahogy a Sajtóklubban állítják? Vagy Gyurcsány egy elhivatott civilizátor, aki végeredményben mégis csak napalmot szórt a magyar baloldalra? Most talán lesz ideje megírni az őszödi beszédben ígért remek könyveket - addig is ajánljuk a máglyarakásreceptjét, amelyet a gasztroadásunkan ízlelgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 19. század végi-20. század eleji, Kubát és a spanyol gyarmatbirodalom maradékát "felszabadító" amerikai imperializmusról, és az olyan, mostanság Trump-előképként felemlegetett elnökökről beszélgetünk visszatérő USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Paár Ádámmal, mint a "védővámok Napóleonjának" nevezett William McKinley (1897-1901), illetve Teddy Roosevelt (1901-1909), az első Nobel-békedíjas amerikai elnök, aki abban hitt, hogy akkor nyugszik le mindenki, ha odaver egy bunkósbottal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Berg Dániel Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mexikó történelmét és jelenlegi helyzetét - Alamo ostromától Porfirio Díaz elnökségén és a forradalmon át a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményig - feldolgozó hollywoodi filmekről beszélgettünk visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Paár Ádámmal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

70 éves lett a demokrata ikon, Denzel Washington, aki a Clinton-korszakban progresszív szerepek sorát alakította, legyen szó akár a "Philadelphia" (1993) emberbarát ügyvédjéről vagy "Az utolsó esély" (1995) liberális, szabadgondolkodó, a piros baseballsapkás, üvöltő tengeralattjáró-kapitányával szemben fellépő Hunter őrnagyáról. Minden adott lett volna, hogy Denzel Washington politikai pályára lépjen és ő legyen a "demokrata Reagan", aztán a 2000-es években a Demokrata Pártot támogató színész szinte kívánta a zűrősebb szerepeket és lubickolt bennük: a "Kiképzés" (2001) korrupt zsarulegendájaként eljátszotta az "anti-Serpicót", ami 2002-ben a második Oscar-díját hozta Denzel Washingtonnak. Az első aranyszobrocskáját még az "54. hadtest" lázadó fekete közlegényének eljátszásáért kapta 1990-ben, hogy aztán Spike Lee rábízza "Malcolm X" megformálását a legendás életrajzi filmjében. Denzel Washington karrierjét tekintettük át, felidézve legemlékezetesebb alakításait. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

95 éves korában elhunyt Gene Hackman (1930-2025), az intellektuális kemény fickó, aki félelmet és szánalmat bármikor, ugyanolyan intenzitással tudott kelteni. Leghíresebb szerepeiben férfias profikat játszott. A Mikulás-jelmezben piti tolvajokat pofozó zsaru, Popeye Doyle szerepe Oscar-díjat ért a „Francia kapcsolat”-ban, meghasonult Harry Caulként feszegette a padlódeszkákat a „Magánbeszélgetés"-ben”, de ő volt az, aki habókos Lex Luthorként térdre kényszerítette Supermant is. A második Oscarját hozó „Nincs bocsánat” seriffjének szerepét eredetileg visszautasította, de Clint Eastwood elmagyarázta, hogy karaktere az utolsó erőszakos ember a Vadnyugaton, így elfogadta. Kellő iróniával tudott vicces is lenni, például a „Madárfészek” karrierista, de értetlen republikánusaként, vagy „Az utolsó esély” fanyar humorú, despotikus tengeralattjáró-kapitányaként. Minden szerepében rendíthetetlen, mogorva és öntudatos volt – több generáció ellentmondást nem tűrő apja, aki mégsem elérhetetlen, mert megbújik benne a humorérzék és felszínre tör az esendőség. Legemlékezetesebb alakításai felidézésével tisztelegtünk a színészlegenda előtt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ezúttal az amerikai polgárháborúról szóló filmekről beszélgettünk, elsősorban legendás, klasszikusok alkotásokról, mint az 1939-es "Elfújta a szél", de olyan feledésre méltó alkotmányokat is felidéztünk, mint az 1999-es "Hunley - Harc a tenger alatt". Nem azért, hogy a szegényember Al Pacinója, Armand Assante B-kategóriás alakítását méltassuk, hanem hogy az északi blokádot áttörni akaró déli "tengeralattjáró" történetén keresztül megbeszéljük, micsoda haditechnikai forradalomhoz vezetett az Unió és a Konföderáció küzdelme. Megkockáztatjuk, hogy az amerikai polgárháborút akár az első "20. századi" háborúnak is nevezhetjük, vagy legalábbis azok demóverziójának. Vendégünk Paár Ádám történész-politológus volt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

60 éve hunyt el Winston Churchill (1874–1965), a 20. század egyik legjelentősebb és egyben legmakacsabb államférfija, akiben a konzervatív, szellemes csevegő a hírhedt bulldogtermészetével keveredett úgy, mint whiskey a szódával. A szokásos bukásai után rendre kárörvendhettek politikai ellenfelei, hogy „kipukkant a lufi”, de mindig felszívta magát. Mélyen 19. századi, mondhatnánk korszerűtlen figura volt a tömegdemokráciák 20. századi korában, de 1940-ben miniszterelnökként az ő csökönyösségére volt szüksége Nagy-Britanniának, hogy folytassák a náci Németországgal szemben azt a reménytelennek tűnő küzdelmet, amelyről akkor széles körben gondolták, hogy az elvesztett becsület visszaszerzésén túl más célja nem nagyon lehet, de végül győztek. A konzervatív államférfiról és irodalmi Nobel-díjas történészről visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: ⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) mindent elért, amit fantasztikus szerző elérhet. Látomásai, teremtményei száz évvel születésük után is meghitt ismerősök gyakorlatilag az egész földgolyón. A csápfejű istenek ezernyi feldolgozásban kísértik a világot, pont ahogy ő elképzelte. Sajnos ez a siker időbe telt, ő maga pedig egy súlyos őrületben töltött, rövid és szomorú életút végén nyomorban halt meg. Nem volt normális, nem volt szalonképes, és a mai rajongás ellenére nem volt nagy vagy jó író sem. A két lábon bicegő deviancia megtestesülése volt, személyében is szörny. Aki felismerte, mi a legijesztőbb az ember számára. És az nem a nyálka, a csáp vagy a fogak, hanem a gondolat, hogy az emberiség jelentéktelen" - írta Tóta W. Árpád, akivel legutóbbi adásunkban Lovecraft világáról beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Régi adósságunk törlesztettük, amikor Bruce Willis legjobb filmjeiról beszélgettünk, kezdve a Nyugat folyóirat műfordítói hagyományait követve "Drágán add az életed!" címmel forgalmazott "Die Harddal", John McTiernan 1988-as klasszikusával, amely megteremtette kedvencünket, a „keményen dolgozó kisemberek" akcióhősét, a mezítlábas, atlétás, láncdohányos ikont, a cinikus John McClane-t, akinek mindig fáj a feje, de sose olvasta a magazinok párkapcsolati tanácsadó rovatát. Ezzel egy csapásra a szupersztárok közé emelkedett Bruce Willis, "A simlis és a szende" című sorozat korábbi csibész magánnyomozója, akinek a félmosolya vált a védjegyévé. Hiszen ahogy Joe Hallenbeck életvezetési ajánlata szól: "Mosolyogj, te barom!" A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legkedveltebb magyar vígjátékok után ezúttal a legjobb filmszatíráinkat listáztuk, amelyek - talán nem véletlenül -kivétel nélkül a "létező szocializmusban", vagyis a Kádár-rendszerben készültek az "Indul a bakterház"-tól" "A legényanyán" át a "A tanú"-ig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy Béla Csunderlik Béla Dékány Béla Laska Béla A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legnépszerűbb magyar komédiákról beszélgettünk a Horthy-kori klasszikusoktól a rendszerváltás utáni sikerekig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Gyerekkorunk kedvenc amerikai komédiáit és paródiáit listáztuk a drámának szánt, mégis nevettető "Aranyoskámtól" a legszórakoztatóbb haverfilmen, a "Vaklármán" át a Zucker-Abrahams-Zucker-trió életművéig, amelyből a "Nagy durranást" akciófilmként nézték Heves megyében, de csúcsjelöltünk a "Csupasz pisztoly" lett, bár sokan biztos az "Airplane!"-re saccoltak volna, miközben Mel Brooks karrierjét is átfésültük. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt