Sztoriban

Sokan átúszták a jeges Tiszát, úgy menekültek Magyarországra Kárpátaljáról, amikor kitört az ukrajnai háború. Az Orbán-kormány megvonta a támogatást azoktól, akiknek az ukrajnai lakóhelyén nem folynak harcok, így bizonytalanná vált a sorsuk. Egyet tudnak biztosan: visszamenni nem akarnak.

A gyermekvédelemben dolgozók közül sokan nem írták alá a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlapot, inkább otthagyják a már így is kritikus munkaerőhiánnyal küszködő szektort. Sokukban régóta érlelődött az elhatározás, a kérdőív adta meg a végső lökést.

1990 óta szabad választások vannak Magyarországon, legalábbis papíron. Egészen más az optikája ezeknek azokon az elszigetelt kistelepüléseken, ahol a közmunka jelenti az egyetlen kitörési pontot, és ahol mindenki tudja, kire kell szavazni: arra, akire a polgármester mondja.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár márciusban tartott egy meglepően kritikus hangvételű előadást, amelyben kórházbezárásokról és rosszul sikerült informatikai fejlesztésekről is beszélt. Vajon mennyibe kerültek ezek a fejlesztések, és kik szállították le a kifogásolható programokat?

Amikor kirobbant a kegyelmi botrány, a Szabad Európának nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek pesszimisták voltak. Azt mondták, félő, hogy az lesz a forgatókönyv, mint korábban mindig: pár hét, és eltűnik a figyelem, látszatintézkedések lehetnek, de érdemben nem változik semmi. Vajon így történt?

Az Orbán-kormány több jogszabályt is módosított annak érdekében, hogy hozzájusson a felfüggesztett uniós forrásokhoz. Az ígéretek között szerepelt a közérdekűadat-perek felgyorsítása. Wiedemann Tamás a Szabad Európa egyik konkrét adatigénylésén keresztül mutatta be, mi valósult meg az ígéretekből.

Ezúttal nem állampapírt kell vásárolnia, hanem ingatlant, vagy ingatlanalapba kell fektetnie a pénzét annak a külföldinek, aki könnyen és gyorsan tartózkodási engedélyhez akar jutni Magyarországon. Egy ügyvéd szerint ugrásra készen várják a kínai ügyfelek a kormány új befektetői vízumprogramját.

Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak baráti köréhez tartozik, itthon leginkább strómanként ismert. Azonban számos nyugat-európai városban, így Bécsben, Párizsban és Londonban is fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként tartják számon. Mi ezzel a probléma?

Biztonságunk és szuverenitásunk elvesztése, harc Brüsszellel, a baloldallal, Sorossal, a genderpropagandával – Csak néhány jellemző motívum Orbán Viktor beszédeiből. A politikus összes eddigi évértékelőjét elemezte egy infografikákkal gazdagon illusztrált cikkben Németh Dóra és Szalai Bálint.

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan cégcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja, szervezi.

Tüntetők várták a V4-es csúcstalálkozóra érkező kormányfőket Prágában. Orbán Viktort a kegyelmi botrányra emlékeztették a tiltakozók, fütyültek, skandáltak, obszcén feliratú transzparenst emeltek a magasba, de a szlovák kormányfő Robert Fico sem járt jobban, őt hazaküldték - Oroszországba.

Hetek óta uralja a hazai közbeszédet a kegyelmi botrány. Miközben a parlamenti pártok egymásra mutogatnak, a leginkább érintettek hangját alig hallani, pedig a gyermekvédelmi szakemberek szerint a történet éppen arról szól, milyen elképesztő állapotban van a hazai gyermekvédelem.

Interjút adott a Szabad Európának a bicskei gyermekotthon volt nevelője. Bárnai Árpád és egy kollégája lépett fel először a gyerekeket szexuálisan bántalmazó igazgatóval és az ügy eltussolásában segédkező helyettesével szemben. Az interjú készítője, Kerényi György a Sztoriban vendége.

Minél gyorsabban, érthetőbben, látványosabban akarunk információhoz jutni napjainkban; ebben segíti az olvasót az adatvizualizációs újságírás. Egy téma kiált a grafikonokért, táblázatokért, interaktív ábrákért.

Vége a papíralapú ügyintézésnek, pár év, és minden, állammal, közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket mobilon intézhetjük – ígéri a kormány. A program a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal alá tartozik, de szakértők szerint adatvédelmi szempontból aggályos, bár hatalmas üzleti lehetőség.

Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Garamvölgyi Flóra azokról a szervezetekről írt, amelyeken keresztül igyekszik erősíteni kapcsolatait a magyar kormány a Trumphoz közeli republikánusokkal.

Január 1-je óta adatszolgáltatásra kötelezik a kocsmákat, cukrászdákat, kisvendéglőket. Minden rendelés után el kell küldeniük a turizmusért felelős állami szervnek, mennyi sört, sütit fogyasztanak a vendégek, mennyibe kerül a rántott hús. Az érintettek véleményét Wiedemann Tamás írta meg.

2022 novembere óta több száz postát zártak be az országban. A kormány költségcsökkentéssel indokolta az intézkedést. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a posta veszteséges, meg kell újítani. Az állami cég partneri programot hirdetett, de sok település így is levél- és csomagszolgáltatás nélkül maradt.

Podcastsorozatunk rendhagyó adásában a Szabad Európa újságírói beszéltek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija, és mit várnak 2024-től.

Kisajátított Balaton-part, agonizáló MÁV, Lázár János a viharban, gyermekotthonok, pornófüggőség és Mészáros Lőrinc minden mennyiségben. A Szabad Európa újságírói beszélnek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija és mit várnak 2024-től.

A kormány a családok és a gyermekek támogatását, védelmét hirdeti, azonban a Szabad Európa tényfeltáró sorozatában a Szabadonban megszólalók, volt állami gondozottak, nevelők beszámolóiból kibontakozó valóság arcul csapja az embert. Podcastunkban a riport készítőjét, Bihari Ádámot kérdeztük.

Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság ezzel szemben az, hogy egyre nehezebb a kiemelkedés, akinek pedig első generációs értelmiségiként mégis sikerül, nagyon nagy árat fizet érte – minél mélyebbről jött, annál nagyobbat.

Többször előfordult, hogy a miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár anyagilag is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. Keller-Alánt Ákos azt elemezte, milyen az, amikor magyar politikusok teszik azt külföldön, ami ellen szerintük a szuverenitásvédelminek nevezett törvény született.

A kormány szerint veszélyben van az ország szuverenitása, meg kell védeni. Az Országgyűlés a napokban elfogadhatja azt a törvényjavaslatot, amely a Fidesz retorikája szerint ezt szolgálja. A tiltakozó civilek szerint viszont a kormány folytatja a társadalmi nyilvánosság felszámolását.

Az Izrael elleni Hamász-támadás egy kibucban érte Lisaj Lavit. Magyar férjét elhurcolták és túszként tarják fogva. Interjút adott a Szabad Európának, ahogyan a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa is, aki most Izraelben, önkéntesként egy kórházban segíti a gyógyító munkát.

Míg korábban az Orbán-kormány kiemelten kezelte a német cégeket, ma már inkább átvennék a helyüket, és ezt olyan nyomásgyakorlással teszik, ami már a német politikai köröknek is szemet szúrt. A német–magyar kapcsolatokat elemezte Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

A kormány csaknem hárommilliárd forintból olimpiai lovasprogramot indított azzal a céllal, hogy 1996 után legyen újra magyar díjugrató az olimpián. A programot – bírálói szerint – szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték.

Június 8-án öntötte el az andezitbánya felől lezúduló sárlavina a recski Hunyadi utca házait. A katasztrófa 21 családot érint. Helyzetük máig megoldatlan, noha a kormány félmilliárd forintot különített el erre a célra. A NER-közeli bányát a szabálytalanságok miatt alig 3 millió forintra büntették.

Feldolgozhatatlan mennyiségben ömlik ránk az információ az online térből, de vajon ez segíti vagy gátolja a tájékozódást? Mi hiteles és mi hamis hír? Félretájékoztatás, dezinformáció? A Szabad Európa és a Political Capital podcastsorozata, A dezinformáció hatalma igyekszik segíteni az eligazodást.

Az elmúlt években sorra valósultak meg az emlékezetprojektek emlékművek, épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában. De vajon mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja?

Az Izrael elleni támadás ötödik napjának reggelén beszélgettünk Bihari Ádámmal, a Szabad Európa szerkesztő-riporterével, aki egy évig Izraelben járt egyetemre. Ő és Báthory Róbert jegyzi azt a cikket, amelyben a térség szakértői mellett izraeli magyarok beszéltek az október 7-én kezdődő támadásról.

Két ismert, fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai is beiratkozott az ELTE egyik nyári magyar nyelvi kurzusára. Egyikük évek óta itt él. Csoporttársaikban félelmet keltett a jelenlétük: volt, aki emiatt be sem fejezte a fizetős kurzust, amikor megtudta, kikről van szó.

Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, Miközben ezermilliárdos adósságot görget maga előtt, nyereséget nem termel, javarészt az államnak tartozik és egyre több kritikus infrastruktúra kerül a birtokába. Mi a kockázata a terjeszkedésnek?

Július elsején átvette a Mol a hulladékgazdálkodás nagy részét Magyarországon. A koncesszió értelmében 35 éven át uralhatja a piacot, diktálhatja a feltételeket leányvállalatán, a MOHU-n keresztül. A jelek szerint kőkemény, sokak szerint irreális feltételekről van szó, így inkább nem is szerződtek.

Minden hétre jutott egy vasúti hír ezen a nyáron. Balesetről, késésekről, sebességkorlátozásról, a területért felelős miniszter Lázár János és a MÁV vezetése közötti feszültségről, üzengetésről szóltak a beszámolók. Benyó Rita a vasút helyzetével foglalkozik legfrissebb videóriportjában.

A Zrínyi haderőfejlesztési program 3500-3600 milliárd forint elköltéséről szól. Vannak, akik szerint ez kidobott pénz, Orbán Viktor szerint viszont az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy nemcsak az a kérdés, mennyi fegyvered van, de az is, hogy mennyit tudsz a saját területeden gyártani.

Szabó M. István a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságírója legfrissebb cikkében Paks II-vel foglalkozott, egészen pontosan azzal, vajon mit kommunikál a kormány és mit jelent valójában az, hogy Paks II. megkapta a létesítési engedélyt.

Miközben Mészáros Lőrinc a nyilvánosság által korábban nem ismert jachton töltötte szabadságát családjával, változás történt a kormányzat egyes tagjaival és baráti vállalkozóival korábban kapcsolatba hozott jachtok tulajdonosi hátterében.

Budapest sebhelyeit feltáró sorozatba kezdett Bihari Ádám, a Szabad Európa budapesti irodájának szerkesztő-riportere. Huszonnyolc Margit-szigetnyi terület áll kihasználatlanul a fővárosban, ahogy Budapest főépítésze mondja, a város aranytartalékai, de fejlesztésükhöz rengeteg pénz kell.

Nem csitulnak a státusztörvény keltette indulatok. Minden napra jut egy hír az oktatás állapotáról, a gyerekek lesújtó szövegértési képességeiről, a több ezer megbuktatott elsősről. A szakma pedagógushiányról beszél, a kormány szerint viszont van és lesz is elég pedagógus. Mi az igazság?

Az év egyik legnagyobb sajtófigyelmet kiváltó eseménye már jó ideje a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Orbán Viktor tusványosi előadásai hetekig muníciót adnak az elemzőknek, gyakran nemzetközi bírálatokat váltanak ki. A Sztoriban vendége Kósa András, aki ott volt Tusnádfürdőn.

A Címlap mindig a hét legjelentősebb hírének, eseményének hátterét, összefüggéseit igyekszik bemutatni, elemezni szakértők segítségével. A Sztoriban vendége a szerkesztő-műsorvezető, Lampé Ágnes.

Kik profitálhatnak a magyar űrstratégiából vagy a százmillió dolláros HUNOR űrhajósprogramból? Ezt elemezte háromrészes cikksorozatában Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

Nincs olyan hét, hogy ne érkezne hír egy újabb balatoni gigaberuházásról, arról, hogyan írják felül az egyéni érdekek a közérdeket. Benyó Rita, a Szabad Európa újságírója kétrészes videóriportban foglalkozott azzal, mit bír még el a Balaton. Erről beszélt podcastsorozatunkban.

Ez az a sport, amihez mindenki ért. A magyar válogatott győzelme vagy veresége napokig, hetekig beszédtéma. Soha nem látott állami milliárdokkal segíti a labdarúgást a kormány. De vajon látszanak-e az új stadionok, kifogástalan műfüves edzőpályák az eredményeken?