Hétvégi Kötekedő

Ugyan most pár hétig szünetel a világ legjobb (NB I.) és a világ második legjobb (NB II.) bajnoksága (a sorrend tetszés szerint felcserélhető), azonban olyan nincs, hogy ne történjenek a környékén nagy dolgok. Tulajdonost váltott a Debrecen, a Zalaegerszeg és a Videoton, edzőt cseréltek jó sokan, történt pár átigazolás, új stadion épül Újpestre, és még egy csomó minden, amiről érdemes beszélgetni nagyjából egy órán át. email: hetvegikotekedo@gmail.com facebook: fb/hetvegikotekedo

Bajnok lett a Fradi, nem lett bajnok a Felcsút, kiesett a Videoton és a Kecskemét, feljutott a Kisvárda és története során először a Kazincbarcika. A kupát pedig megint a Paks nyerte a Fradi ellen. Szárazon ennyi volt 2024/25, azonban ennél jóval több van a történetben. Elszabadult politikus-klubvezető, egy klubjától szabadulni akaró oligarcha, kőkemény pénzügyi matek Kisvárdán, Gera duplabetlije, Kelet-Magyarországra tolódó NB I. és miazmás, mi érdekes.

Az MLSZ elfogadta a 2025-2030 közötti évek stratégiai progamját, és a végrehajtására nem meglepő módon megválasztották elnöknek Csányi Sándort. A dokumentum alig negyven oldal, és minden oldala egy gyöngyszem. Az adásban arra próbálunk rávilágítani, hogy bár valószínűleg jót akarnak, sokszor nem több egy-egy ötletük, mint egy jóízű kocsmai beszélgetés jegyzőkönyvezett verziója. A sör-keserű kombója mellett mi is hasonló okosságokról szoktunk beszélgetni, azonban nekünk nincs labdarúgó szövetségünk.

Vendégünk Kiss László szociológus, futballtörténész, több futballtörténeti kötet szerzője, akivel az emberiség aktuálisan talán legérdekesebb témájáról, a labdarúgás és a labdarúgással kapcsolatosan keletkezett adatok gyűjtéséről és használhatóságáról beszélgetünk. Miért jó tudni 2025-ben, hogy hol és mikor született Beretvás III. (három), a Fővárosi T. Kör egykori játékosa? Mi volt egyáltalán Beretvás III. foglalkozása? A végén aztán eljutunk odáig, hogy kimondjuk, a szélesen vett futballközeg értelmezhető a társadalmunk egy valódi alrendszereként, és ebből nagyon sok dolgot lehetne kiolvasni, amennyiben lenne elég pénz a vontatkozó történeti kutatásokra.

Az ország saját jogán leggazdagabb embere tizenöt éve vezeti a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Ezt a tizenöt évet vesézzük ki, annak mentén, hogy látszik-e a magyar focin az a profizmus, ami az üzleti életből érkező Csányi sajátja kell legyen;elemezgetjük, hogy szurkolóbarát-e az MLSZ; szó esik az elmúlt tizenöt év lebotrányosabb döntéséről; és megbeszéljük, lehetett volna-e jobb elnöke a magyar focinak nála – adottnak véve a NER és a NER-foci létezését.

Bár szeretünk a focira valami barbár dologként gondolni, igazán közel kerülni hozzá akkor lehet, ha olvasunk is róla. A focin keresztül egész történelmi korszakokat és társadalmi jelenségeket érthetünk meg, miközben tele van jobbnál jobb történettel, hihetetlen figurákkal. Ezért aztán ezúttal könyveket ajánlunk, hiszen eláruljuk, mik a kedvenc kapcsolódó könyveink, miközben Botond megint nem tudta felvenni a telefont. Az emlegetett könyvek: Kiss László: ⁠Elfeledett főszereplők⁠ Moldova György: ⁠A börtönválogatott⁠ Pista ennek kapcsán emlegett posztja: ⁠Plókai bombájával 1-0 ide, nyolc perc van hátra⁠ Péter László: Szabadság a hegyen Nick Hornby: ⁠Fociláz⁠ Jonathan Wilson: ⁠A magyar futball aranykora⁠ Tobias Jones: ⁠Ultra⁠ Brian Clough: ⁠The Autobioraphy⁠ Pongrácz György: ⁠Puha, vagy Jenő!⁠ Vándor Kálmán: ⁠Üllői úti kapufák⁠ Bocsák Miklós: ⁠A Császár és utána a sötétség⁠

Honnan jött, micsoda, miért nem megy nekik mostanában? Lehet a Vasas-narratívában perspektíva, vagy ők egyértelműen a múlt klubja?

Az első részben inkább az érzelmek domináltak, most azonban megpróbáltunk tényekkel, vagy tényszerűnek látszó dolgokkal operálni. Ilyesmi témák kerültek elő: a Kispest/Honvéd szurkolóinak viszonya a felcsúti klubhoz, a Felcsút előtti Felcsút SE története, hogyan lett egyáltalán önálló klub a Felcsút, miután sokáig a Videotonnal élt szimbiózisban, és ilyesmik.

Benne van, hogy a Felcsút megnyeri a 2024/25-ös bajnokságot. Ennek kapcsán próbáltuk meg értelmezni azt a jelenséget, amit képviselnek, képviselni akarnak, vagy amit mi érzékelünk, hogy képviselnek. Ezúttal kevesebb lett a tény, a név és az évszám, viszont jóval több a hőbörgés.

Miközben 1989 nyarán a magyarországi szocializmus az utolsókat, addig egy szegedi szurkoló épp az elsőket rúgta a Vasas melegítő védőjébe, Komjáti Andrásba, hogy másfél órával később kitörjön az első modernkori futballbotrány. A Szeged a Vasassal játszott osztályozót, teltház a szegedi stadionban, és egy furcsa ítélet a félhomályba boruló szegedi kapu előtt a 90. percben. A bíró menekül, a pályát és környékét pedig ellepték a feldühödött szurkolók. Az utolsó fordulóknak mindig is megvolt a maga romantikája. Ilyenkor minden a helyére kerül. Néha azonban úgy működik a kirakós, hogy egészen addig, amíg az utolsó darabot a helyére nem illesztjük, fogalmunk sincs mi van a képen. Ezekből válogattunk most párat. 1996: Három fordulóval a bajnokság vége előtt a télen a Fradi előtt még nyolc ponttal vezető BVSC-nek egyszerre volt esélye a kupagyőzelemre (az első meccset megnyerte) és a bajnokságra. Alig egy hét alatt mindkettőt elbukta. 2003: Miközben a Kispest csendben és a története során először kiesett az NB I-ből Zalaegerszegen, addig Budapesten, az Üllői úton teljesen más okból, de elszabadult a pokol. Az MTK és a Fradi nem csupán ugyanannyi ponttal állt a forduló előtt, de még a tulajdonosuk is ugyanaz a Várszegi Gábor volt. A Fradi nem tudott nyerni a Debrecen ellen, pedig meccs közben többször is elhúzott egy molinót húzó kisgép a stadion feletti légtérben, ünnepelve a klub 28. bajnoki címét. A stadionban és környékén órákon át tomboltak a szurkolók. 2004: Egy évvel később megismétlődött a helyzet. Újra Fradi-Debrecen az Üllőin és MTK-Újpest a Népstadionban. Ezúttal azonban nyerni tudott a Fradi. 2017: A bajnokság előtt lesajnált, kieső csapatnak tűnő, saját nevelésű játékosaira támaszkodó, magánkézben lévő Honvéd az utolsó fordulóban nyerte meg a bajnokságot a NERfoci pénzherdálásának egyik tetőpontján pont a rendszer egyik kegyeltje, a Videoton ellen. Utolsó fordulós bajnoki döntő, annak minden szépségével és izgalmával. 2018: Kiesett a Balmazújváros, amit valahogy azért el tudott fogadni a szélesebb közvélemény. A Balmazújvárosnak ugyanannyi pontja volt, mint az általa az idényben háromszor is elvert Diósgyőrnek, azonban a Diósgyőr végül a több győzelmének köszönhetően bent tudott maradni. A több győzelemhez azonban az is kellett, hogy a már bajnok Videoton szinte egy ificsapattal álljon ki az utolsó meccsére - pont a Diósgyőr ellen. Az adás végén, az adás tartalmához egyáltalán nem kapcsolódva a Magyar Televízió Delta című műsorának főcímzenéjét raktuk be, pusztán azért, mert pont délelőtt láttunk egy videót, amiben a legendás főcím egyes jeleneteit mutatják be, hogy honnan származnak.

Kicsit kiléptünk a komfortzónánkból azzal, hogy Ádi távollétében egyszerre két vendéget is hívtunk, és arról próbáltunk beszélgetni, milyennek látják a fociszurkolókat kívülről. Az egyik vendégünk a lesszabályt ugyan ismerő, de a futballra erősen kívülről tekintő Ferenczi István villanyszerelő, civil aktivista, korábban tanár, a másik pedig Balogh Ábel Kispest-szurkoló, jelenleg tanár, aki az egész országot érintő bombariadók miatt ért rá a kora délutáni órákban beugrani hozzánk. Az ötlet mindössze annyi volt, hogy mi kérdezzük Istit, és Isti kérdezget minket. A témáink: - illik ismerni, szokás ismerni a labdarúgás szabályait egy felnőtt magyar embernek? - miért nem érdekes a labdarúgás? - mit keresünk a labdarúgásban és a szurkolói létben? Hogyan éljük meg a gazdaság, a politikum és sok más egyéb rátelepedését? - hosszabban beszélgettünk arról a nagyon friss témáról, miszerint az MLSZ nagyjából húsz szurkolón verne le egy többtízmilliós büntetést, amit rendezési hiányosságok, rasszizmus és hasonlók miatt kapott a 2021 szeptemberi Magyarország–Anglia mérkőzést követően. Figyelem ebben a részben súlyosabb mondatok is elhangzanak, kéretik mindent a helyén kezelni.

2024 a nagy tulajváltások (Újpest, Honvéd, Haladás), egy kiscsapat majdnem európai főtáblára jutásának és Tarsoly Csaba (Győri ETO) elsőfokú ítéletének éve volt – de mi nem erről beszélgettünk, hanem Csoboth skótoknak lőtt gólja kapcsán a végeláthatatlan számolgatásokról, Marco Rossi nyilatkozatairól, a Fradi edzőkálváriájáról, Szűcs Kornél Angliába igazolásáról, a Kecskemét remek játékospolitikájáról és az MLSZ legújabb szurkolói klubjáról. Az adásban elhangzottakhoz kapcsolódó hivatkozások: Marco Rossi és a sportszerűtlen válogatottak. Rossi utódlásáról beszélgettek a 24.hu Ziccer podcastjében. A számolgatás első napja Csoboth gólja után.

Ezúttal Pörge Béla fociblogger, grundhopper volt a vendégünk, őt faggattuk erről a hobbiról, életformáról. Az adás első három percében adódott két kis technikai bakink is, épp Béla bemutatkozásáról maradtunk volna le – de pótoltuk. Mitől lesz valaki groundhopper, vagy a nyelvújító kifejezéssel pályaszálldosó? Az derült ki, hogy Béla esetében leginkább attól, hogy eleve szereti focit, aztán egy munka miatt eljut az alsóbb osztályú klubok meccseire, aztán pedig ott ragad, mert kiderül, hogy az NB I-en és a magyar válogatotton túl is van élet a magyar fociban és ebbe szeret bele. Azt is megtudtuk, hogy groundhopper pályákat, vagyis még pontosabban élményeket gyűjt. Béla egyébként a III. Kerületi TVE állandó meccsrejáró szurkolója. Hét-nyolc éve éli a ‘hopper életformát és évente 60-70 meccsre jár, ennek a felét teszik ki a Kerület-meccsek, a másik felét meg a magyar alsóbb osztályú mérkőzések. A groundhoppert egyébként nem a futballmeccs maga érdekli, hanem az a célja, hogy minél több pályára jusson el – ahol éppen mérkőzést játszanak. A műsor második felében arról beszélgettünk, hogy a budapesti foci hátországában melyek a legizgalmasabb helyszíneink. Előkerült a legendás pesterzsébeti pálya, az egyedi hangulatú ESMTK-stadion, a budapesti amatőr foci jelenleg legfontosabb helye, a Siketek-pálya. Megbeszéltük, hol van a surranópálya a BVSC-stadionba, hol található a Szabadkikötő-pálya és miért szeretünk Budafokra meccsre járni. A kedvenc pályáink: Béla ESMTK Gázgyár Elektromos Ádám ESMTK BVSC Budafok Botond ESMTK REAC/Volán Szabadkikötő Pista ESMTK Vízművek Siketek Ami idő hiányában kimaradt, pedig nagyon szívesen beszéltünk volna róla: a BKV stadion a Sport utcában, a Pénzügyőr a Pasaréti úton és a Csepel stadionja a Béke téren. Helyreigazítás Rosszul emlékeztünk, és az MLSZ telki edzőközpontjának átadása előtt nem a Vízműveken edzett a válogatott a Koeman-érában (ugyan nem mondtuk ki, de arra a korszakra gondoltunk), hanem Vácott. Még videó is maradt fent róla: Koeman első edzése. Viszont annyiban meg jól emlékeztünk, hogy 2007-ben Várhidi Péter válogatottja mégiscsak a Vízműveken edzett. Ennyit a bizonytalankodásunkról. Kapcsolódó hivatkozások Vendégünk blogja: Pörge grundol blog és Facebook-oldala: Pörge grundol 1943 szeptember, egy teltházas mérkőzés az Elektromos pályáján. A környezet mára teljesen megváltozott, és a pályából is csak a főlelátó maradt meg mára. 1959 március, teltház a BVSC Szőnyi úti pályáján egy tavaszi idénynyitón.

Márciusig elbúcsúztunk a magyar válogatottól és ez alkalom arra, hogy boncolgassuk, hol a helye a válogatott futballnak ebben a csodás univerzumban? Nyűg mindenkinek vagy tényleg a szent beteljesülés egy futballistának a “nemzeti színekben” játszani? Kik és minek szurkolnak egy ország válogatottjának és mennyire csak pótlék a klubfutball mellett? Hogy van ez nálunk, hogyan játszik erre rá a politika? Futball-e a válogatott labdarúgás és lehet-e egy válogatottnak szurkolni? Miért fontos annyira Kelet-Európában és így Magyarországon is a futballon belül a nemzeti válogatottnak szurkolás? Mi a valódi közösségi élmény: egy klubhoz, egy kisebb közösséghez kötődni vagy megélni a nemzeti büszkeséget? A válogatott futball, a nagy focitornák – világbajnokság, Európa-bajnokság – korábban maga volt “a” foci – mi maradt ebből? Eljön-e ez a pillanat, hogy az elüzletiesedett foci lerúgja magáról a válogatottasdit és utóbbi teljesen elveszíti a jelentőségét?

Állandó füllentés, bírálatok és vágyálmok tárgya a magyar fociban a nézőszámok alakulása. A masszív állami támogatások és a stadionfejlesztések ellenére is kevesebben nézik az NB I-et a helyszínen, mint korábban, vagy épp többen, és a tendencia javuló? Miért fontos egyáltalán, hogy legyen néző a stadionban? Volt-e valaha hatalmas helyszíni érdeklődés a magyar fociban? Rosszabb a helyzet, mint más, hozzánk hasonló focikultúrákban? -- Kísérőposzt és hiperhivatkozások egyelőre a csakblogon itt, de hamarosan elindítjuk a saját oldalunkat is!

Tehetséges, fiatal futballistákat felemel közvélemény, hogy a következő Puskást, Albertet vagy éppen Szoboszlait lássa bele. Aztán ezek a focisták vagy nem bírják kezelni az elvárásokat vagy nem is volt bennük soha annyi potenciál. Miért utálta meg a Manchesternek lőtt gólját Koplárovics Béla? A görög negyedosztályban kikötő Bajner Bálintot csak a mémesült mondatai tették tehetséggé? Mit ér a legszebb gólnak járó Puskás-díj, ha utána Zsóri Dániel alig talál kaput? Ki volt Torma Gábor és miért emlékszik rá már alig valaki?

Szocio-riportokat írni járt Miskolcra, majd kicsit ott ragadt a Diósgyőr körül, hogy egyszerre írja meg a város, a focicsapat és a szurkolók közös történetét a Magyar Hang újságírója, mi pedig erről beszélgettünk vele.

Szombathelyen lenne igény focira, azonban az elmúlt húsz év történései azt mutatják, hogy ennyi nem elég: bukdácsolások, gyakori tulajváltások, saját nevelésű válogatott játékosok és kispadról őrizetbe vett edző tarkítja a Hali történetét, aminek koporsójába az utolsó szöget egy nem hétköznapi válás verte be.

Gera Zoltán lett a legújabb a csúfosan bukott ifjú magyar edzők között, akiktől azért várt sokat a hazai közeg, mert játékoskorukban külföldön szedték fel a tapasztalatot. Ahogy Geránál, úgy a többieknél is kiderült, hogy látni jó külföldi edzőket nem elég ahhoz, hogy te magad is jó edzővé válj, mint ahogy a hazai közeg furcsaságait is nehéz megszokni valakinek, aki Németországban van húsz éve. De kik a legnagyobb ígéretként elbukott nevek? Ezeket vettük végig, miközben kicsit cseszegettük egymást, megváltoztattuk a listát, és úgy általában annyit beszéltünk össze-vissza ezekről a kiváló nevekről, hogy megkaptuk életünk első megdicsérő telefonhívását.

Csillag Péter a többször is díjazott Hátsó füves projekt keretei közt nagy feladatra vállalkozott: nemcsak életet lehet egy-egy napra a sportegyesületüket elvesztett falvak focijába, de közben igyekszik is dokumentálni és feldolgozni, mit jelentett a kistelepülések életében ez, rámutatva arra, mennyire fontos érték kezd eltűnni a magyar társadalomból. Rendhagyó adásunkban beszélünk arról is, milyen szerepet tölthet be egy helyi focicsapat, mik a megszűnések okai, és hogy tud-e segíteni hosszú távon is, ha csak egy napra is, de újra fociznak a helyi pályákon.

A foci hivatalos eredményeinél is többet mond, hogy milyen tulajdonosok voltak a magyar első osztály klubjai mögött a rendszer kezdetekor, és milyenek lettek most. Megénekeltük Leisztinger Tamás visszatérését, szóba került minden idők talán legjobb önfeljelentése, és megpróbáltuk megfejteni, hogy lehet klubtulaj a Felcsút csapatorvosa. Disclaimer: Az adást pár órával az előtt vettük fel, hogy nyilvános lett volna Leisztinger szerepvállalása a Honvédnál, valamint azt is utána göngyölítettük fel, hogy Leisztingernek bizony van újpesti kötődése, és 1999-ben még a klubot is majdnem megvette.

Mindenórás a sokadik tulajdonosváltás Kispesten, ezért szemezgettünk párat az elmúlt öt év legemlékezetesebb pillanataiból, miközben próbáljuk bemutatni a főszereplőket. Milyen az, amikor alsópolcos oligarchácskákat irányítanak egy NB I-es klubhoz, és egyáltalán ki lehetett a valódi tulajdonos a háttérből? Ha volt egyáltalán. Vendég: Balogh Ábel, gyakorló Kispest-szurkoló

Első rész // Bognár György és az xG. Látványosan előrelépett a magyar klubfutball az elmúlt évtizedben ráönött pénztől, vagy ugyanúgy egy helyben toporog? Második rész // Szergej Kuznyecov és a Diósgyőr furcsa ügye. A Fradi várható bajnoki címén túl melyik csapatok miatt lehet érdekes a következő szezon? A végén azért tippelünk másodikat, harmadikat, kiesőt, feljutót.

Első rész // Nagyot ment vagy leégett a magyar válogatott az Eb-n? Túlértékeljük a teljesítményét vagy a helyén kezeljük? És mit mondanak a kommentelők valamint a mindenféle véleményvezérek? Második rész // A Fradi hosszú idő után lecserélte a mezszállítóját, és rögtön egy erős kampánnyal indított: egy csomó ismert szurkolójának küldött egyet belőle, és azt kérte, hogy készítsenek benne egy képet magukról. Mi lehetett ezzel az akcióval a célja? Menő vagy nem menő a dolog? Farkasházy Tivadar vs. Deák Dániel.

Szokásos kéthetente érkező egyórás okoskodás ezúttal a következő témák mentén: Három vébén és két Európa-bajnokságon megyünk végig, és arról beszélgetünk, hogy milyen hatásuk volt egy-egy ország, de főleg Magyarország, illetve a magyar társadalom mentális állapotára. 1953-ban 6:3-ra vertük az angolokat, majd a következő évben kikaptunk a németektől a világbajnoki döntőn, és ezzel kicsit visszaadtuk a háborúban vesztes ország önbecsülését. 1978-ban egy katonai diktatúra rendez világbajnokságot Argentínában, ahol feltűnik egy “Erdély magyar” transzparens is a lelátókon. 1986-ban a szovjetek 6-0-ra verik a magyar válogatottat. 2016-ban visszatér a magyar válogatott az európai vérkeringésbe, hogy 2021-ben már virtigli kultúrharcosként szinte civilizációk csatáját tuszkolja bele egy mérkőzésbe.

A tartalomból: Némi technikai malőr után elindulunk. Akadémisták, honosítások, mennyire a magyar foci terméke a válogatott? Miriuta Laci. Rossi. Betelefonálók. Mit várunk az Európa-bajnokságtól?

A tartalomból: Röviden bemutatkozunk. Megpróbáljuk definiálni a NERfocit, és beszélünk arról, hogy miben más, mint mondjuk a Kádár-kor futballja. Egy rövid kronológia a NER térhódításáról a magyar fociban. Mi a NERfoci fő mozgatója? Egy ember személyes vágyai, vagy egy komplex társadalmi legitimációs kísérlet? Hogyan lehet elbukni a NERfociban? A Haladás és a Kispest története röviden.

A tartalomból: honnan jött a Budafok? ki az a Bélteky Róbert? ki a többi név a Budafok körül? ki most a Budafok tulajdonosa? egyáltalán értelmezhető a Budafok önmagában? kupadöntő, európai kupaindulás (a felvétel időpontjában még nem tudhattuk, hogy a Budafok nem kapott európai klublicencet), Mátyus Jani kálváriája, a Kispest-Nimes-trauma alóli felszabadulás első lépései, miazmás.