Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet – Klasszis Podcast
Epizódok
A 2020-as évek elején elszabaduló infláció és az emelkedő kamatkörnyezet alapjaibanváltoztatta meg az emberek befektetésekről való gondolkodását. Ráadásul Magyarországonezek a hatások extrém módon csapódtak le – mondta el a Klasszis Podcast legújabbepizódjában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója. Olyan magas hozamokatlehetett elérni a magyar piacon, mintha 25-30 évet visszarepültünk volna az időben – tettehozzá Jávorka Imre, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője. De ez már a múlt, ajövőben pedig az euró lehetséges bevezetése jelenthet fordulópontot a hazai befektetőiszemléletben.
Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.
Samu Jánossal, a Concorde befektetési igazgatójával a hazai vagyonkezelési piacot, azon belül is a privátbanki szolgáltatások helyzetét, valamint a kilátásokat néztük meg közelebbről.Beszélgetésünk apropója az volt, hogy a lapcsoportunk által idén első alkalommal kiírt Az Év Klasszis Innovációja Díj 2026 – Privátbanki és Vagyonkezelői Kommunikáció kategóriában a Concorde lett az első.A cég vagyonkezelési vezetőjét, Samu Jánost először a hazai vagyonkezelési piac jelenlegi állásáról faggattuk, majd arra kértük, mondja el, hogy milyen privátbanki szolgáltatást nyújtanak.Napjaink egyik izgalmas kérdése a vagyonadó bevezetése – a Concorde illetékese érdeklődésünkre betekintést nyújtott abba, hogy ügyfeleiket mennyire foglalkoztatja e kérdés. De szóba került az az egyelőre csak pletykaszinten forgó feltevés, miszerint a Magyar-kormány belenyúlna az eddig rendkívül népszerű és sikeres tartós befektetési számla szabályaiba.Beszélgetésünk végén Samu János megosztotta velünk, hogy mennyire hatott jótékonyan a privátbanki kezelt vagyonra a Tisza Párt választási sikere, s arra is megkértük vendégünket, vázolja fel, hogy mik lehetnek év végéig a kilátások.
Extrém hőség, rekordalacsony Duna, leállított atomerőmű: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. A következő napokban, hetekben Magyarország példátlan energiaellátási válsággal nézhet szembe. Hogyan vizsgázik majd a Tisza-kormány, és hogyan a társadalom? Mindeközben azért nem áll le a közélet: hamarosan felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. De vajon ki tudja-e majd elégíteni az elszámoltatást követelő tömegeket? Továbbá: örülhetünk-e a Tisza-kormány első GDP-adatának, és foltozgassuk-e az Orbán-kormány adórendszerét, vagy inkább cseréljük egy teljesen újra?Erről is vitatkozott szigorúan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett és Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Vég Márton újságíró.
Beszélgetésünket a Magyar-kormány közel első két hónapjának értékelésével kezdtük, amely során Bojár Gábor kifejezte nemtetszését, hogy még mindig nem szűnt meg a rezsicsökkentés – aminek hátulütője most, a rekordokat döntögető kánikula miatt mutatkozik meg –, valamint az árrésstop. Majd áttértünk az adózási kérdésekre, azon belül is a vagyonadóra, amelynek a részletei ugyan még nem ismertek, ám a Graphisoft alapítója már a választások után közvetlenül kinyilatkoztatta, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embereként támogatja e sarc kivetését.Miközben Bojár Gábor elmondta véleményét a kormány alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását és a parlamenti képviselői mandátumok 12 évben való maximalizálását, azt is megtudhattuk, hogyan támogatta anyagilag a Tisza Pártot.S természetesen nem hagyhattuk szó nélkül a kormány által „visszaszerzett” európai uniós forrásokat. Bojár Gábort alapvetően arról faggattuk, mi lehet a garanciája e támogatások hatékony elköltésének, nem félő-e, hogy ez a forrásbevonási lehetőség (amelyek egy része ugye ingyenes) elkényelmesíti a vállalkozásokat.
Leállították a közmédia adását, az elsötétült képernyőn elnézést kértek az elmúlt évek hazudozásai miatt a nézőktől. Lehet-e vajon kiegyensúlyozott közmédiát létrehozni, és egyáltalán van-e erre igény? Milyen hosszú volt az M1 Híradó feketelistája, kik nem nyilatkozhattak a műsorban?Eközben a Fidesz tüntetést szervezett az önkény ellen, ahová Orbán Viktor nem ment el. Magyar Péter NATO-csúcson járt, és jól alkudozott. Kármán András pénzügyminiszter és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ frissen kinevezett vezérigazgatója pedig feltárta, hogy milyen állapotban van az államháztartás.A lakosság szerint is pocsék állapotban van a magyar gazdaság, és a többség szeretné, ha bevezetnék az eurót, a nemzeti valutával ugyanis elégedetlenek. Nem úgy, mint a csehek vagy a svédek, akik büszkék a fizetőeszközükre. Magyarországnak viszont sokat kell még tennie ahhoz, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat, az irány viszont jó – egyebek között erről beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Somody Evelin, a Trend FM vezető szerkesztője és Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója az Ez Viszont Privát! 108. adásában.
A felvétel június 10-én készült. Bivalyerős a forint, száguld a magyar állampapírpiac - ráadásul szemben a világpiaci trendekkel. A foci-vb is javában folyik, ami hatással lehet a tőzsdékre is. Németh Gáborral, a VIG Alapkezelő szenior portfóliómenedzserével beszélgettünk, aki a Privátbankár.hu Klasszis gáláján elnyerte „Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” díjat. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.
Az országot hosszú napokig beterítő brutális hőkupola nemcsak az embereket állította súlyos kihívások elé, hanem az energiaellátást és a gazdaságot is. Vajon el tudjuk-e fogadni, hogy nem lehet mindig csutkára tekerni a klímát, mert az méregdrágává és instabillá teszi a rendszert? Mindeközben már a GDP 9 százalékára nőtt a kormányzati szektor hiánya. Az Orbán-kormány súlyos örökséget hagyott a Tiszára, de vajon lehet-e ezt kezelni megszorítások nélkül? Miből lesz növekedés, és hozzá mer-e nyúlni Magyar Péter az örökölt jóléti juttatásokhoz? Eközben a kormány sorra cseréli le a nagy állami cégek vezetőit – de kik jönnek majd a helyükre?
A közel-keleti konfliktus és a magas olajár újra előtérbe hozta, hogy mennyire sérülékeny az energiaintenzív magyar gazdaság. A befektetők azonban már az eurókonvergenciára, a forint új korszakára árazzák a magyar állampapírokat. A hosszú távon gondolkodó kisbefektetőnek a magyar kötvényekre, a régiós részvénypiacra és némi devizakitettségre épülő portfólió adhat megoldást – erről is beszélt Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a Klasszis Podcastban.
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése után gyengült a forint, az április 12-i országgyűlési választások óta sokéves csúcsokat döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama. A 10 éves magyar államkötvények hozama eközben lehagyta a lengyelét, és – elsősorban az euró bevezetésének ígérete miatt – folyamatosan szűkül a magyar eszközök kockázati felára. A felértékelődést és a Tisza Párt győzelmét már a választásokat megelőzően árazta a piac, amit az Equilor Alapkezelőnél is előre láttak.
Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.
Beszélgetésünket azzal az esettel kezdtük, amelyre a választások után derült fény: 2023 novemberében Jelasity Radovánt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnöke, Kandrács Csaba kvázi megzsarolta: ha nem távozik Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke az Erste bécsi anyabankja felügyelőbizottságából, akkor az MNB „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Az ügyben feljelentés történt, az Erste vezérét arról kérdeztük, hol tart a nyomozás.Aztán szó esett Kármán Andrásról, aki 2025 nyaráig az Ersténél dolgozott, akkor elszegődött a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, mely tény miatt Orbán Viktor az idén februári évértékelőjén kipellengérezte a most már pénzügyminiszter egykori munkaadóját. De Nagy Mártonnak még nemzetgazdasági miniszterként tett kijelentését is körbejártuk, miszerint elég csak öt nagybank Magyarországon, amelyekből négyet nevesített is – az Erste nem volt köztük.Ezt követően azonban – annak szellemében, hogy Jelasity Radován a választások után azt mondta, „itt az idő, hogy újra szakmázzunk, ne politizáljunk” – már gazdasági kérdésekről kértük ki az Erste első emberének véleményét. A kamatstopról, a babaváró hitelekről, a devizahitelekről, az inflációról, az erős forintról, az euró magyarországi bevezetéséről. Annak kapcsán pedig, hogy azt latolgattuk, meddig maradhatnak a bankokat terhelő adók, az Erste vezére tett egy olyan ígéretet, amely vélhetően minden ügyfélnek kedves lehet.
Nagyon nagyok az önkormányzati világ elvárásai a Tisza-kormánnyal szemben, azonbantürelmesnek kell lenni és kerülni kell az „ultimátum típusú” megszólalásokat – mondta elKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Klasszis Podcast epizódjában. Ha akabinet kinevezi az új, önkormányzatokért felelős államtitkárt, akkor indulhatnak el az érdemiegyeztetések. Hosszabb távon szükség van egy Budapest-törvényre, aminek a normaszövegeaz év vége felé készülhet el.
Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz műveletet, hogy megszabadítsa az országot a „magyar Cosa Nostrától”. De miről van szó: jogos elszámoltatásról vagy a demokratikus kereteken túlmenő bosszúról? A miniszterelnök egy hete túlesett a tűzkeresztségen is a brüsszeli EU-csúcson, amelyen mi is részt vettünk, sőt, egyazon kereskedelmi járaton utaztunk a miniszterelnökkel. Milyennek láttuk őt testközelből? Volt-e luxizás?
Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.
Sajnálatos módon a háborúk korszakát éljük. Valamelyiket fegyverrel vívnak meg, mint az orosz-ukránt, vagy az iráni-izraelit (amerikait), s van, amelyiket gazdasági eszközökkel. Hiszen a geopolitikai konfliktus miatt ugyan az Egyesült Államok által kirobbantott vámháború háttérbe szorult, de ez csak a látszat, a mélyben tovább dolgoznak az ellenséges erők.Ilyen körülmények között hosszú idő után végre nem arról kell értekeznünk, hogy a globális problémák Magyarországot súlyosabban érintik. Legalábbis ha a forint árfolyamát nézzük, ami öt éve nem volt ilyen magas az euróval szemben. A megfejtés: a választási eredmény és – most már – az ennek következtében az Európai Unióval normalizálódó viszony, az előző kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés kézzelfogható esélye.De vajon mit hozhat a jövő és mi lehet a hazai befektetők válasza a mostani helyzetre? Ezekről is faggattuk Lugosi Barnabást, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzserét.
A magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye közötti különbségekről, az uniós források hatásairól és a jövőbeli növekedési lehetőségekről beszélt a Klasszis Média podcastjában Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki az Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alapjával a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, alacsony kockázat kategóriában első helyezést ért el. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, hogy a két ország eltérő gazdasági modelleket követ, ami magyarázatot ad a növekedési ütemek látványos eltérésére. Bár a magyar kormány korábban a szomszédban zajló ukrajnai háborúval indokolta a hazai gazdaság gyengélkedését, Lengyelország példája mutatja, hogy ez önmagában nem magyarázat, hiszen ez az állam is határos a konfliktuszónával.Péntek Gábor szerint a fő különbség a gazdasági berendezkedésben rejlik. Magyarország a 2010-es évek elejétől egy extenzív, exportorientált modellt erőltetett. Ez a struktúra főként az olcsó munkaerőre és a magas munkanélküliségre építve tudott jól működni. Lengyelország viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokra.A lengyel gazdaság sikere a politikai változásokhoz és az EU-s pénzekhez is kapcsolódik. Lengyelországban a 2023-as választások után az új, koalíciós kormánynak bő fél év alatt sikerült megszereznie a korábban zárolt uniós forrásokat. Bár ezek a pénzek még csak most kezdenek beépülni a reálgazdaságba – így azonnali, drasztikus növekedésbeli ugrást nem okoztak –, a költségvetés helyzetét és a piaci megítélést azonnal javították.A magyar piac is gyorsan reagált a hazai politikai változásokra és a gazdasági várakozásokra. Míg korábban a magyar állampapírhozamok a magasabb kockázatot jelentő román szinten mozogtak, addig mára sikerült megközelíteni a lengyel hozamokat. Ez a gyors javulás és a forint erősödése a befektetői bizalom visszatérését jelzi.Az interjú felvétele óta kiderült, hogy az uniós forrásokért is sikeresen lobbizott Magyar Péter kormánya.
A különleges befektetési alapok közül az első egy ingatlanalap. Ám szemben a hagyományos alapokkal, amelyek már kész irodaházak vagy logisztikai központok bérbeadásából szereznek hozamot, az Apelso alapja az ingatlanprojektek legelső fázisában lép be. A diverzifikált portfólió nemcsak hazai szállodákat és régiós plázákat tartalmaz, hanem európai logisztikai fejlesztéseket, valamint zöldenergia-projekteket (napelem- és szélparkokat, akkumulátoros tárolókat) is. A korai belépés lényegesen magasabb hozampotenciált biztosít a befektetőknek.A másik innovatív alap, a Private Markets a tőzsdén kívüli vállalatokat célozza meg magántőke (Private Equity) és magánhitelezés (Private Credit) formájában. Az alapkezelő kizárólagos hazai stratégiai partnere ebben a szegmensben a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a magánhitelezés virágkorát éli, hiszen még az olyan tech óriások is, mint a Meta vagy az OpenAI, gyakran nagy befektetési alapoktól vonnak be forrást a fejlesztéseikhez a hagyományos bankok helyett.A harmadik alap pedig a hedge fundok világát nyitja meg a magyar kisbefektetők számára. A hátteret az EverestQuant fizikusai és matematikusai biztosítják, akik fejlett matematikai és kvantitatív modellekkel dolgoznak.
Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában, amelyben ezúttal Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója, Péller András, a Forbes újságírója és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója beszélgettek
Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.Erről is vitatkozott a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett vezető szerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Király Béla újságíró.
Hajdu Egonnal, az Eurizon Asset Management Hungary befektetési igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Eurizon Arany Alapok Részalapja kapta a Legjobb Árupiaci Alap díját a Privátbankár.hu Klasszis 2026 díjkiosztón.
Lufi vagy nem lufi az AI? Mennyire reálisak a nagy techcégek értékelései, és hova futhat ki ez az egész történet?Hatalmasat fordult a világ a magyar gazdaság megítélésében, de meddig tarthat ki az optimista hangulat, és mire kell figyelni?Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a Klasszis Podcastban Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE magyarországi fióktelepének kiemelt portfóliómenedzserével.
Az adást május 20.-án rögzítettük! Miért fontos Magyar Péter lengyelországi útja, milyen áron szerezhetjük meg végre az uniós pénzeket, milyen politikát visz majd a Tisza-kormány az EU-ban, és miért nőtt meg a tűzszünet esélye az ukrajnai háborúban? Erről és egyéb aktuális külpolitikai kérdések hátteréről is beszélt a Klasszis Podcastban Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértőt Wéber Balázs külpolitikai újságíró, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője kérdezte.
Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere lett az idén az Év Portfolió Menedzsere. A siker titkáról beszélt a Klasszis Média podcastjában.
Alig néhány nappal a megalakulása után a Tisza-kormány máris kormányhatározatot fogadott el a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről. Kármán András pénzügyminiszternek június 5-ig kell kidolgoznia a részletes szabályokat.Ennek apropóján jártuk körül az Apelso Wealth Management cégtársával a két területet. Vendégünk ismertette, hogy hol volt vagyonadó a világban és hol van most, a be- és a kivezetéseknek mik voltak az indokai, mekkora kulcsai vannak az érvényben lévő vagyonadóknak, mennyi bevétele lehet ebből a költségvetésnek. Illés István arról is elmondta véleményét, hogy mennyire lehet hatékony a magyarországi vagyonadó, nem kell-e attól tartani, hogy kontraproduktív lesz, vagyis, hogy emiatt majd a tehetősek külföldre viszik a vagyonukat, vagy azok egy jó részét.A beszélgetés második felében pedig megtudtuk, hogy bár a bizalmi vagyonkezelés már több száz éve működik tőlünk nyugatabbra, a nálunk tizenkét éve meglévő lehetőséget döntő többségén nem az eredeti céljának megfelelően használták, csakúgy, mint a bizalmi vagyonkezeléshez nagyon hasonló vagyonkezelő alapítványokat – így célszerű lehet azok szabályainak megváltoztatása. Csak itt is arra kell vigyázni, nehogy ezzel egy alapvetően jó vagyontervezési, családivagyon-átörökítési megoldás tűnjön el a rendszerből.
Vincze Ádámmal, az Erste Alapkezelő Zrt. portfólió-menedzserével annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Erste Alapkezelő a Privátbankár.hu - Alapkezelő Klasszis 2026 szavazásán négy kategóriában is az első díjban részesült.
Meddig tarthat a magyar eszközök csodás árfolyamalakulása, ami a választások körül kezdődött? Meddig maradhat ilyen erős a forint és ilyen magas a forintkamat? Kiknek fájhat, hat túl izmos a devizánk? Drágulnak-e még tovább a magyar ingatlanok? Még a drága energia is jobb annál, mintha egyáltalán nincs energia. A Klasszis Podcastban ezúttal a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzsereit kérdeztük.
A zárolt uniós pénzek feloldásának feltételei nagyrészt könnyen teljesíthetőek, ugyanakkor az idő nagyon szorít, két kényes politikai kérdésben pedig kompromisszumot kellene kötnie a Tisza-kormánynak – erről Szent-Iványi István beszélt a Klasszis Podcastban. A külpolitikai szakértő szerint ez a két kérdés az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és a menekültügyi szabályozás, de mindkettőre létezik vállalható megoldás. Mint fogalmazott, az új magyar kormánynak még „kegyelmi időszaka” van Brüsszelben, ez azonban nem korlátlan.
Hihetetlen gyorsasággal zajlanak az események az április 12-i országgyűlési választások óta. Nagyon rövid idő, 30 nap alatt megalakult az új Tisza-kormány, a héten a miniszterek meghallgatása és az első kormányülés is lezajlott. A társadalomban eközben óriási igény látszik az elszámoltatásra. De mennyire lehet sikeres a korruptnak tartott politikusok, oligarchák bíróság elé állítása, a kétes utakon szerzett vagyonok visszaszerzése? Ezekről a kérdésekről is vitázott az Ez Viszont Privát mostani adásában Herman Bernadett főmunkatárs, valamint Imre Lőrinc és Litván Dániel újságíró.
Vissza fognak térni az olajárak a hordónkénti 50-70 dolláros szint környékére, a kérdés, hogy mikor. A piac szerint 2027-ben már eljöhet ez a pillanat – mondta a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. Hiába az iráni háború és a geopolitikai kockázatok, újabb csúcsokra törnek a tőzsdék, ráadásul a magyar eszközök különösen vonzóvá váltak a Tisza kétharmados győzelme óta. Különösen a külföldi befektetők szemében.
A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter Brüsszelben az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.
Bár a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után gyorsan új történelmi csúcsra emelkedett a Budapesti Értéktőzsde, ez még mindig nem jelzi az összes pozitív várakozást a kormányváltással kapcsolatban – erről beszélt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója. Kulcskérdés, hogy május végén Magyarország elkerülje a bóvlit, és utána még további felértékelődés jöhet. Vannak azonban olyan cégek, amelyek a korábbi állami hátszél miatt most nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Beszélgetésünket természetesen az április 12-ei választások értékelésével kezdtük. Azzal, hogy a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelme után mi lesz a tizenhat éven át kormányzó Fidesszel, valamint Orbán Viktorral. Aztán áteveztünk a 2022–2026-os kormányzati ciklusban végig stagnált magyar gazdaságra. Arra fókuszálva, hogyan lehet azt növekedési pályára állítani, miből, milyen forrásokból lehet ezt megvalósítani, honnan hová kell átcsoportosítania pénzeket a májusban felálló Magyar-kormánynak. Az erről való elmélkedés közben Pogátsa Zoltán azt is elmagyarázta, miért járnak sokan tévúton a magyar államadósság megítélésében.Vendégünkkel végigvettük a Tisza Párt által eddig tett ígéreteket is, elemeztük azok várható hatását. Így a 2030–31-re kilátásba helyezett euróbevezetést, az adórendszer átalakítását – amelynek egy konkrét elemét, a minimálbér szja-jának 9 százalékra való leszállítását a gazdasági és energiaügyi miniszterjelölt, Kapitány István már be is jelentette –, azon belül a vagyonadó kivetését. S kitértünk arra az ugyancsak sokat foglalkoztató kérdésre, hogy mit lehetne és kéne tenni egy igazságosabb nyugdíjrendszer érdekében.
A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?
Klasszis Podcast Kis-Benedek Józseffel
A hazai közvélemény-kutató cégek többsége a Tisza Párt győzelmére számít az április 12-iországgyűlési választásokon. Gőzerővel zajlik a mozgósítás mindkét oldalon, a Fideszkampányát az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance személyesen is megtámogatta az utolsónapokban. Nemcsak az ország, az Ez Viszont Privát csapata is már a választás lázában ég.
A Political Capital szociológus alapítója április 8-án, szerdán délután 13 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.Magyar Péternek a közéletbe való másfél évvel ezelőtti berobbanása óta a Tisza Párt fokozatosan növelte a népszerűségét. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokon még csak megközelíteni tudta a Fideszt, ám azt követően beérte, mCélegyenesbe fordult a választási kampány. Ezt jól jelzi, hogy nincs olyan nap, amikor a győzelemre esélyes két párt vezetője, Orbán Viktor (Fidesz) és Magyar Péter (Tisza Párt) ne tűnne fel az ország egyik vagy másik (akad olyan, hogy egy nap több) pontján is. Az országjárást a 16 éve regnáló kormánypárt kihívójának első embere már régóta műveli, de aztán a pártelnök-miniszterelnök is útnak indult.Meglehet, a közvélemény-kutatási adatok hatására. A kormányközeli Nézőpont Intézet kivételével – mely rendre Fidesz-győzelmet jelez előre – a többi közvélemény-kutató mérései azt mutatják, hogy tizenhat év után először kormányváltásra kerülhet sor.Kérdés, történhet-e fordulat az utolsó napokban. Például a rendszerváltás óta nem látott durvaságú kampány hatására, amely nem szűkölködik botrányokban, kiszivárogtatott információkban, és biztosként eladott dezinformációkban. Ebből is látszik, mekkora a tét.Kérdés, hogyan fogadják azok ezt a finist, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Hiszen mindenki azt találgatja, vajon mekkora lehet azok tábora, akik elmennek voksolni április 12-án, de még bizonytalanok, hogy az öt induló párt (Fidesz, Tisza, DK, Mi Hazánk, Kétfarkú Kutya) neve közül melyikhez biggyesztik oda az X-üket.Mennyiben gyakorolhat hatást az, hogy a befektetők mintha kormányváltást látnának szívesen? Legalábbis erre utal, hogy a Medián mérésének március 25-ei publikálása után, amely növekvő Tisza-előnyt jelzett, amiből még a kétharmadot is ki lehetett olvasni. Létezik-e egyáltalán az a bizonyos „győzteshez húzás”?Mindezekről kérdezzük Somogyi Zoltánt, a Political Capital szociológus alapítóját a Klasszis Klub Live következő adásában. De természetesen élő adásunk során olvasóink is kérdezhetnek.
Katt a feliratkozáshoz: https://www.youtube.com/user/privatbankarFacebook: https://www.facebook.com/privatbankar.hu/TikTok: https://www.tiktok.com/@klasszis.media
Bőven volt téma a héten: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozták nyilvánosságra, már 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a 21 Kutatóközpont március végi felmérése szerint, míg a Nézőpont szerint 66 egyénit nyerne meg a Fidesz, Szabó Bence és Gundalf hős vagy áruló?
Aligha lehetett mással kezdeni a beszélgetést, mint az olajválsággal, amit az idézett elő, hogy Irán az őt ért amerikai-izraeli támadás miatt lezárta a Hormuzi-szorost, elérhetetlenné téve ezzel a világ kőolajtermelésének 20 százalékát. Az még természetesen nem látható előre, hogy mindez világgazdasági válsághoz vezet-e, mindenesetre a negatív hatások máris érződnek és nyitott gazdaságú államként Magyarországra az átlagnál súlyosabbak. Amit az is mutat, hogy beszélgetésünk előtt nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank rontotta az idei prognózisait, a három hónappal korábbinál magasabb inflációra, ellenben alacsonyabb GDP-növekedésre számít.A sérülékenységünket csökkenthetné, ha már nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz – Jaksity György az uniós pénz bevezetését azért is támogatja, mert a maastrichti kritériumok teljesítése azt jelentené, hogy a főbb mutatóink javultak. Amellett, hogy esett szó arról, az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok (járműipar, akkumulátorgyártás) helyett a magasabbak felé kellene elmozdulnia a hazai gazdasági szerkezetnek, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, elnöke azt is kifejtette, mennyire gond, hogy a hazai gazdasági szereplők többsége az állami támogatásoktól reméli a fejlődését és kevésbé önerőből kívánja azt megvalósítani – és sajnos ez jellemzi a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektort is.Végül, de korántsem utolsósorban a már karnyújtásnyira lévő választások is terítékre kerültek. Például az, hogy melyik párt győzelmének örülnének jobban a befektetők, s ha kormányváltásra kerülne sor, akkor lehet-e csökkenteni az Orbán-kormány rezsicsökkentés melletti másik „szent tehenét”, a 27 százalékos áfát. Valamint Jaksity György arról is véleményt formált, hogy tényleg elkerülhetetlenek lesznek-e a megszorítások.
A héten robbant a hír, miszerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta bedönteni a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kormány tagad és most is Ukrajnát okolja, ugyanakkor az ügy megpecsételheti a sorsát az április 12-i választásokon. Mindeközben dagad a botrány a Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott Lavrov-Szijjártó beszélgetés kapcsán is, amely az orosz-magyar kapcsolatok mélységeibe enged betekintést. A kormány itt is kémkedést, valamint nyugati beavatkozást emleget. De mi az üzenete az elmúlt egy hét történéseinek? Mi vagy ki áll a háttérben? Tényleg elérkeztünk a magyar Watergate-hez? Mit árul el mindez a hatalomról? Mi a tétje a játszmának? Milyen titkosszolgálatok aktivizálódtak leginkább, és veszélyben van-e helyünk a nyugati szövetségi rendszerben? Továbbá: hol tart most az orosz-ukrán háború? Kell-e tartanunk egy NATO elleni orosz támadástól, vagy az idei év közelebb hozhatja a fegyvernyugvást? Lehet-e béke Putyinnal, és ki jöhet utána? És rálép-e a fékre Donald Trump és Netanjahu Iránban, vagy közeleg a globális Armageddon?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs külpolitikai újságíró, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Németh András, a HVG külpolitikai újságírója és Nyilas Gergely, a Telex külpolitikai újságírója.
Kilencmillióan vettek részt abban a kutatásban, ami megmutatta: az emberek túlnyomó részénél 10-15 évvel előre jelezhetők egy egészségügyi katasztrófa kockázatai. A csütörtöki Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia előadója, Dr. Balázs Anna emellett arról is beszélt, hogy sokan az orvos helyett inkább a ChatGPT-t kérdezik az egészségükről. Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026 - Hogyan finanszírozható és menedzselhető a hosszabb, egészségesebb élet? Március 26., Budapest - részletes program és jelentkezés: https://rendezvenyek.klasszis.hu/rendezveny/klasszis-egeszseggazdasag-es-longevity-konferencia-2026A Trend FM A Nap Vendége című műsorának adásait itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/musor/a-nap-vendege-10
Elképesztő fordulatokat hozott az elmúlt bő egy év a fenntarthatósági elvárásokban. A lavinátaz Európai Bizottság Omnibus I-es csomagjának elfogadása indította el. Magyarországon eztmegelőzően még több tízezer cég izgulhatott a jogszabályi megfelelések miatt, ma viszont125 körül van a jelentéstételi kötelezettséggel bíró vállalatok száma. Hátradőlniük azonban akkv-knak sem szabad. A Klasszis Podcast vendégei Fehér Sándor, a MagyarGazdaságfejlesztési Ügynökség fenntartható versenyképességi osztályának vezetője ésCsécsei Ádám, az EXIM Bank ESG igazgatóhelyettese.
Az Egyesült-Államok és Izrael Irán elleni háborúja az eszkaláció újabb szakaszába lépett, miután a támadó koalíció bombázta Irán és Katar közös gázmezőjének berendezéseit, amire Irán az Öböl-országok olaj és gázinfrastruktúrájának romboláséval válaszolt. Donald Trump terve, hogy hamar befejezik a háborút egyre inkább illúziónak bizonyul. Az olajkínálat hirtelen beszűkülése Európában is gondokat okoz, és az Egyesült Államok részlegesen feloldotta az orosz olaj elleni szankciókat. Eközben az energiaválságban a magyar kormány Ukrajnában látja legnagyobb ellenfelét. A választási küzdelemben külföldi ügynöki tevékenységet vél felfedezni az ellenzék is.A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában ezúttal Gáspár András a Klasszis Média lapigazgatója, Bózsó Péter az Mfor és a Privátbankár újságírója, illetve Nagy Károly, a Trend FM főszerkesztő-helyettese vitatták meg. (Adásunkat csütörtök délben vettük fel.)
Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadábanés Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzésekközötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szintekizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjábanDuha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.
Balázs Péter szerint a magyar kormány Brüsszelt támadja, Ukrajnába pedig kifejezetten belekötött, pedig a szomszédainkkal és a szövetségeseinkkel szemben különösen fontos lenne a feszültség csökkentése. Magyarország egykori külügyminisztere utalt arra, hogy ezzel együtt sem valószínű ukrán diverzáns tevékenység Magyarországon, hiszen Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy velünk szórakozzon.”A volt uniós biztos többek között beszélt arról is, hogy egy Tisza-kormánynak nagy esélye lenne a még zárolt uniós források hazahozására. „Ugye van egy minta, egy példa, a lengyelországi kormányváltás eléggé hasonló szituációban következett be” – fogalmazott Balázs Péter. A volt külügyminiszter a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjét, Orbán Anitát „nagyon alkalmas”, „tapasztalt” jelöltnek tartja.A podcastban szó esett még többek között a magyar-EU és a NATO-Oroszország viszonyról, az orosz-ukrán háború állásáról, a közel-keleti válság begyűrűzéséről és az április 12-i választások esélyeiről is. Aki kérdez: Wéber Balázs.
A lakáshitelpiac 80 százalékát ma már támogatott hitelek teszik ki. Sokaknak a 10 százalékos önerő előteremtése is gondot okoz – mondta el Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője a Klasszis Podcastban.
Új stúdióban egy újdonsággal folytatódott a Klasszus Klub Live. Ezúttal nem egy, hanem két beszélgetőpartnerünk is volt, akik mindketten egykoron a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgoztak: Bod Péter Ákos 1991 és 1994 között jegybankelnökként, míg Pleschinger Gyula 2013 és 2025 a Monetáris Tanács tagja volt. Ráadásul még az is összeköti a szakembereket, hogy jelenleg mindketten tisztséget viselnek a Magyar Közgazdasági Társaságban, amelynek Pleschinger Gyula az elnöke, Bod Péter Ákos pedig az alelnöke.Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy egy éve kezdte meg a hatéves jegybankelnöki mandátumát Varga Mihály, akinek a vezetésével pont az első esztendő letelte előtt csökkentett kamatot a monetáris hatóság. Vajon indokolt volt-e ez vagy lehetett volna előbb is? – erről is elmondták a véleményüket vendégeink. Valamint egyebek mellett arról is, hogy ha az ellenzék nyer az április 12-ei választásokon, akkor az új kormányerőnek milyen lehet a viszonya az elődje által elnöknek jelölt Vargával és csapatával.Amellett, hogy körbejártuk az MNB által éppen most kiplakátolt rekordszintű deviza- és aranytartalékok témakörét, természetesen jutott idő napjaink újabb szomorú aktualitása, az izraeli-iráni háború lehetséges hatásainak a rövid áttekintésére.
Újabb és újabb mélypontra kerül a magyar-ukrán viszony: a Barátságkőolajvezeték leállása mellett Volodimir Zelenszkij Orbán Viktorral kapcsolatosnyilatkozata és a rejtélyes „aranykonvoj” ügye is borzolja a kedélyeket. AzUkrajnával való fenyegetés lett a kormány egyik fő kampányüzenete.Eközben a hazai üzemanyagárak is lesüllyedtek a védett áraknak köszönhetően,amire a forrongó közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros blokádja miatt voltszükség. Elé vágott a kormány Magyar Péternek? Miben lesz ez a rendszer más,mint a 2021-ben bevezetett, ellátási gondokkal is járó benzinárstop?A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásábanezúttal Imre Lőrinc és Bozsó Péter, az Mfor és a Privátbankár újságírói, valamintCsabai Károly, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője vitatták meg.
Az adást március 5.-én délelött rögzítettük. Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?
