Tudatos Döntések
Remind Podcast Studio
Tudatos Döntések – új podcast a Remind Podcast Stúdióban Lehet-e mindig tudatosan élni? Valószínűleg nem, hiszen nem vagyunk gépek, hanem esendő, érző emberek. Mégis életünk irányát nagyban meghatározza, hogy bizonyos helyzetekben milyen döntéseket hozunk, és mennyire tudatosan. Ebből a felismerésből született meg Szilágyi Gábor új podcastja, a Tudatos Döntések, amely a Remind Podcast Stúdió első műsora. Az adásokban ismert emberek mesélnek életük fordulópontjairól, olyan döntésekről, amelyek akár előre láthatóan, akár csak utólag visszatekintve sorsfordítónak bizonyultak. A szakértők pedig segítenek megérteni, hogy olykor miért olyan nehéz egy-egy döntést meghozni.
Tudatos Döntések – új podcast a Remind Podcast Stúdióban Lehet-e mindig tudatosan élni? Valószínűleg nem, hiszen nem vagyunk gépek, hanem esendő, érző emberek. Mégis életünk irányát nagyban meghatározza, hogy bizonyos helyzetekben milyen döntéseket hozunk, és mennyire tudatosan. Ebből a felismerésből született meg Szilágyi Gábor új podcastja, a Tudatos Döntések, amely a Remind Podcast Stúdió első műsora. Az adásokban ismert emberek mesélnek életük fordulópontjairól, olyan döntésekről, amelyek akár előre láthatóan, akár csak utólag visszatekintve sorsfordítónak bizonyultak. A szakértők pedig segítenek megérteni, hogy olykor miért olyan nehéz egy-egy döntést meghozni.
EDM: “Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége” – Peter Makto az éjszakai élet 30 évéről
Epizódok
Hogyan lesz egy Sopron melletti faluból indult gyerekből, aki a családi csatározások elől a Walkmanbe menekült, 2026-ban az év DJ-je Magyarországon? Peter Makto, a hazai house és progressive house egyik legismertebb DJ-ja most őszintén mesél arról, hogyan mentette meg az életét a zene, miért hagyta ott a szülői házat, és mit tanult a sikerből, a támadásokból és a saját egójával vívott harcból. Az EDM Hungary Backstage podcast új adásában Szilágyi Gábor és Borbély Gyula a legelejére kalauzolja a vendéget: a vidéki diszkókhoz, ahol pogózó rockerként állt a stroboszkópfényben, az osztrák rádiós kazettához, amelyről először hallott olyan zenét, aminek nem volt vége, és az első használt bakelitekhez, amelyeket lemezboltosok autójának csomagtartójából vásárolt. Kiderül, hogyan kapta a Dandy nevet egy győri DJ-verseny előtt, hogyan lett belőle az Avatar című film hatására Peter Makto, és miért ellenkeztek a klubtulajdonosok a névváltással. Szó esik a Flörtről is, ahol 2001-től 2014-ig volt rezidens, a húsvéti nyitóról, amikor annyian tolongtak a bejáratnál, hogy be kellett zárni az ajtót, és arról, miért tartja a warm-upot a DJ-zés legnagyobb iskolájának. Kitérnek arra is, hogyan változtatta meg a digitális korszak a producerek és a DJ-k viszonyát, miért kellett a DJ-knek zenét írniuk, és hogyan vált a Dandy név használhatatlanná a nemzetközi piacon. Elmondja, mit tanult Tomi Boytól és Slam Juniortól, és miért tartja magát a két DJ egyvelegének. A beszélgetés egyik kulcsmondatát Frankie Knucklestól idézi: “Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége.” Peter szerint a mai DJ-k közül sokan félnek attól, hogy a közönség nem reagál azonnal, ezért inkább kiszolgálnak, ahelyett hogy vezetnének. Megtudjuk, mit jelent számára az Év DJ-je cím, hogyan látja a hater tábort, miért fordulnak szerinte a legnagyobb rajongókból néha a legnagyobb kritikusok, és milyen változást hozott az életében, hogy idén először teljesen tiszta: se alkohol, se drog. Mesél a nehéz családi háttérről is, a gyerekszobában hozzá hitt lányról, aki megjósolta az útját, és arról a pillanatról, amikor kilépett a szülői házból: “Ha itthon maradok, akkor lemaradok a saját életemről.” A beszélgetés második fele a magyar éjszakai élet jövőjéről szól. Miért nem épül jó hangtechnikájú klub? Miért vesznek ki sokan a zenéből, de nem tesznek vissza semmit? Mit tehet egy klub, ha saját lemezkiadót indít, és rögzíti a vendég DJ-k szettjeit? Peter négy lemezkiadót működtet, és őszintén beszél az influencer DJ-jelenségről, a brandépítésről, James Hype konyhai szettjeiről és a saját sikertelen TikTok-kísérletéről is. Közben a Ted Lasso is előkerül, mint Peter kedvenc sorozata a szeretet erejéről. Gábor és Gyula szerint a kulcs az, hogy a DJ olyan tartalmat készítsen, amiben természetesen önmaga lehet. Végül a progressive house-ról és az underground körforgásáról beszélgetnek: arról, hogyan váltotta egymást a progressive, a tech house, a melodic és az afro house, miért térhet vissza a hosszú, 7-8 perces számok világa, és miért szól ez a műfaj Peter szavaival: “A progresszív zene pontosan az, ami soha nem a csúcspontokról szólt, hanem az utazásról.” Ha DJ vagy, zenét szeretsz, vagy az éjszakai élet múltja és jövője érdekel, ez az adás neked szól. Nézd végig, és írd meg kommentben, szerinted a DJ-nek vezetnie vagy kiszolgálnia kell a közönséget!
László Árpád neve összeforrt a magyar vendéglátással: az 1986-os városligeti fagylaltozótól a Happy Box ajándékhálózatig, a Robinson étteremtől a Spoon hajóig és a Columbus Pubig egy egész korszakot épített fel a semmiből. Ebben a beszélgetésben végigjárjuk, hogyan lett egy zongorázó, úszó kamaszfiúból Magyarország egyik legismertebb vendéglátós vállalkozója, és mit tanult útközben a bukásokról. A történet a gyerekkorban kezdődik: tíz éven át napi zongoraóra és hajnali úszás a Margit-szigeten, ahol korán megtanulta, hogy a célt egyedül kell elérni. Innen datálódik az a fajta magabiztosság, amely később arra vitte, hogy a kiszáradt városligeti tómederbe szökőkutat, szigetet és üvegéttermet álmodjon – majd meg is valósítsa. A fagylaltozó 1986-os megnyitása, az első napon ellopott terasz-felszerelés, és a napi 150 kilós fagylaltforgalom mind ennek a konok, szinte tudattalan önbizalomnak a bizonyítékai. A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan született a Happy Box ötlete egy frankfurti ajándékkiállításon tett látogatásból, és hogyan nőtte ki magát 45 üzletes franchise-hálózattá úgy, hogy indításkor még magáról a franchise fogalomról sem tudott semmit. Hallhatjuk, hogyan alkudta ki egy bevásárlóközpont vezetőjétől a plafon fölötti galériát egy centiméterre pontos méréssel, és hogyan vágott bele a Robinson étterembe, amellyel az élményalapú gasztronómia egyik úttörője lett Magyarországon. Nem maradnak ki a kudarcok sem: a Columbus Pub kezdeti bukása és újraindítása angol pubként, amely végül egy évtizedig futott sikeresen, a Spoon hajó megálmodása egy 75 méteres kiszuperált uszályból, a 2008-as gazdasági világválság, amely a Fusion étterem bezárásához és egy olasz étterembe való átalakításhoz vezetett, vagy a Covid utáni munkaerőpiaci felfordulás a vendéglátásban. László Árpád szerint a bukás nem szégyen, hanem a tanulás egyetlen igazán hatékony módja: „Bukások nélkül csak maximum nagyképűvé válsz, az ilyen pofonok meg józanítanak, hogy azért nem mindig tudsz jól dönteni.” A beszélgetés másik fontos szála a családi háttér: felesége, Nikol és a három gyermek szerepe abban, hogy évtizedeken át egyszerre több étterem és üzlet is működőképes maradjon. László Árpád szerint anyja mondása kísérte végig az életét: „Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen.” Arra is választ kapunk, hogyan lehet egyszerre több vállalkozást irányítani anélkül, hogy az ember belerokkanna – ehhez a saját „tányérzsonglőr”-hasonlatát osztja meg: „Csak azt kell észrevenni, melyik az a tányér, amelyik le akar esni. Akkor visszamész, és megpörgeted.” A beszélgetés végén szó esik a gyerekek pályaválasztásáról, az utódlás kérdéséről, valamint arról, hogyan néz vissza közel negyven vállalkozói évre: miért nem akar már „világmegváltó” lenni, és miért tartja ma is fontosnak az évi két-három közös nyaralást a családdal. László Árpád arról is beszél, hogyan adta át munkatársainak a saját igényességét – a Happy Box-nál és a Robinson étteremnél is olyan kollégákat nevelt ki, akik később maguk is sikeres vállalkozást indítottak. Ha érdekel, hogyan lehet egy ötletből országos hálózatot építeni, hogyan lehet talpra állni egy bukás után, és milyen szerepe van a családnak egy vállalkozó életében, ez a beszélgetés sok gyakorlati tanulságot és őszinte vallomást tartogat.
Ki mondta, hogy egy DJ nem lehet pilóta? DJ Cookie – Krisztián, a Párizs mellett született rádiós, műsorvezető, DJ és családapa – ebben a beszélgetésben úgy mesél a pályájáról, ahogy még nem hallottad: a francia Energy rádió éjszakai műszakjaitól a miskolci kábelrádión át a magyar tévéstúdiókig és a pilótafülkéig. Ha érdekel, hogyan épül fel egy DJ-karrier Magyarországon, és mi van a csillogás mögött, ez az epizód neked szól. Cookie gyerekkorát átszőtte a zene: édesapja szaxofonos, klarinétos és zongorista volt, ő maga is több mint tíz évig zongorázott. Zenésznek mégsem készült, mert látta az árnyoldalát: ha van buli, van pénz, ha nincs, nincs. A repülés iránti szerelme viszont megmaradt. Végül a rádióban kötött ki: a francia Energynél alulról kezdte, telefonkezelő asszisztensként, majd éjszakai és nappali műsorvezetőként, közben főiskolára járt. Harmincévesen mégis mindent hátrahagyott, és Magyarországra költözött. Itt kezdődik az igazi történet. A megtakarítása három év alatt elfogyott, a miskolci Sky Music Rádiót öt évig ingyen csinálták, ő pedig napi 500 forintért dolgozott egy műhelyben, hogy ki tudja fizetni a rádió rezsijét. Őszintén mesél arról, milyen az, amikor nincs jövőkép, és miért nem adta mégsem fel. „Öt karácsony, ami nem tudsz, mi lesz másnap. Öt szilveszter, ami nem tudsz, mi lesz másnap.” A fordulatot az érdi Rádió Junior, majd a budapesti Extreme Rádió hozta, ahol hip-hop és old school R&B szólt. Egy szerdai Kaktusz Juice-os buli 300-400 emberrel indította be a DJ-pályát, aztán jöttek a nagy tévéműsorok. Cookie 22 éve van jelen a köztudatban, és azt is elmondja, szerinte miért kevés a közösségi média követőszáma a tévézéshez: tudás nélkül gyorsan véget ér a dolog. A másik nagy szerelem a repülés. Cookie 40 évesen kezdett repülni tanulni, és végigment a képzések hosszú során: egy- és kétmotoros gépek, éjszakai és műszerrepülés, kereskedelmi pilótaengedély, többfős személyzeti kiképzés, jet-orientáció, az éves orvosi vizsgákról nem is beszélve. Ma egy budapesti cég privátrepülőgépén első tisztként ül a pilótafülkében, és ott, mondja, nem Cookie, hanem Krisztián. „Én csak elsőtiszt vagyok, és hallgatom és tanulok tőle, hogy mit lehet jobban csinálni, és ezt imádom.” A beszélgetés másik fele a DJ-szakmáról szól. Cookie szerint ő nem technikai DJ, hanem előadóművész, aki a közönséggel kommunikál, és a bulijai nagy részét sikeresnek tartja. Beszél arról, miért nehéz újdonságot elfogadtatni a magyar közönséggel és a rádiókkal, hogyan működik a zenei tesztelés, miért kell a magyar hallgatónak a „biztonságpont”, és miben marad le szerinte a magyar médiavilág a nyugatitól. Kiderül az is, milyen zenét játszana, ha szabadon választhatna (Afro House, Afro Latin), és hogyan telt meg egy balatonfüredi lunchtime buli terasza. A legkeményebb rész a magyar DJ-k közötti féltékenységről és az összefogás hiányáról szól. Felmerül egy Hungarian DJ All Stars-buli, egy magyar DJ-színpad a Szigeten és közös zene a külföld felé. Cookie azt is elmondja, miért nem vállal egy este két-három bulit, és miért hozza fel példának a pilóták és kamionosok kötelező pihenőidejét. „Csak közösen. Én egyedül kevés leszek” Nézd végig a teljes, közel másfél órás beszélgetést, és írd meg kommentben, szerinted mit kellene változtatnia a magyar DJ-szakmának! Egy hajóban ülünk, evezzünk együtt.
Hogyan lesz egy közgazdászból Magyarország legismertebb műgyűjtési szakembere, és hogyan nő ki egy pro bono kommunikációs melóból egy 16. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti vásár? Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és az Edge Communications igazgatója ebben a beszélgetésben végigveszi azt a húsz-huszonöt éves utat, amin a magyar kortárs művészeti élet kommunikációja eljutott a múzeumi sajtóközleményektől a rekordlátogatottságú kiállításokig. A történet a 2000-es évek elején indul, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynél, ahol Ledényi és csapata pro bono alapon, négy éven át építette fel egy magánkézben lévő intézmény teljes kommunikációját. Itt született meg az a botránykampány is, amely Andrés Serrano egyik felvételét citylight posztereken jelentette meg, majd a kirobbant felháborodást tudatosan fordította a kiállítás esztétikai értékei felé – és egy hónap alatt húszezer fizető látogatót hozott a tárlatra. A beszélgetésben szó esik arról a technikáról is, amelyet a sajtó később „ládabontós” néven kezdett emlegetni: a legértékesebb műtárgyak kicsomagolását exkluzív sajtóesemény keretében mutatták be, hogy a bulvármédia is érdeklődni kezdjen a kvalitásos művészeti tartalom iránt. “Azt mondtuk a sajtó egy szűk részének, néhány bulvárlapnak is, hogy szeretnénk egy olyan exkluzív eseményre meghívni őket, ahol a nagy értékű műtárgyak kicsomagolása zajlik.” Innen vezet az út a Műcsarnokkal kötött, sikerdíjas együttműködésig, amelynek keretében a „Spanyol ötvenes évek” kiállítást egy hozzáadott Picasso-anyaggal tették vonzóvá a nagyközönség számára, majd a „400 év francia festészete – Mesterművek” című tárlatig, amely két hónap alatt több mint 300 ezer látogatót vonzott – ez a mai napig havi bontásban rekordnak számít egy magyarországi kiállításnál. A fotóművészet felértékelése külön fejezet: a Brassaï, André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi anyagára épülő kiállítás, majd az Abanovák Vilmos életművét bemutató, debreceni Modemben rendezett „Barbár zseni” tárlat is azt bizonyította, hogy vidéki helyszínen is lehet országos érdeklődést generáló, tömegeket megmozgató kiállítást csinálni. A beszélgetés másik fontos szála a műgyűjtés társadalmi akadályairól szól. Ledényi Attila elmeséli, hogyan jött létre a műgyűjtőkről szóló magazin, amelyben 120 magángyűjtővel készítettek interjút – és hogy miért mondja még a több ezer műtárgyat birtokló gyűjtő is gyakran azt, hogy ő „csak vásárolgat”. “Ma Magyarországon volt olyan műgyűjtő, akinek két-három ezer műtárgya van, és ő is azt mondta: én nem vagyok gyűjtő, én csak vásárolgatok.” Ez a felismerés vezetett el az Art Market Budapest alapfilozófiájához: olyan nyitott, fesztiválhangulatú közeget teremteni, ahol bárki könnyen túlléphet a pszichés korláton, és megveheti élete első műtárgyát. “A cél az, hogy a közönség érdeklődését felkeltsük egy magas kvalitású művészeti tartalom iránt.” A beszélgetés végén szó esik a 16. Art Market Budapestről is, amely október 15. és 18. között az MTK Sportparkban várja a látogatókat – egy legalább harminc köztéri szoborból álló, harminc ország kiállítóit felvonultató szoborparkkal kiegészülve.
Mit csinál egy pár, ha az egyik fél tőzsdei cég vezetője és startupokba fektető üzletember, a másik ultramaratonista vállalkozó – miközben egy kilencéves gyereket is nevelnek? A Tudatos Döntések mai epizódjában Balogh Petyával és Majával beszélgetünk arról, hogyan szervezik a mindennapjaikat egy közös naptár segítségével, miért nem félnek az üres időponttól, és mi tartja össze a kapcsolatukat évtizedek óta – a tudatos döntésektől a párkapcsolati kommunikációig. A beszélgetés gyorsan a naptárnál köt ki: Petyánál és Majánál szó szerint minden a naptárban van, a bevásárlástól a gyógyszerkiváltásig. Két külön naptárat vezetnek, amit mindketten látnak, és esténként közösen nézik át, mi vár rájuk másnap. A rendszer felszabadító is, de ijesztő is tud lenni – nem szeretik az üres naptárat, mert szeretnek dolgokat építeni és hatást gyakorolni. Szóba kerül az is, mennyire eltérő a stressz-szintjük, és hogy ez mennyit változott egy korábbi, kiégéshez közeli időszakhoz képest. Külön téma, hogyan egészítik ki egymást a közös munkában: Petya magát ötletgazdának és „megfejtő embernek” nevezi, aki szeret problémákat szétszedni, de nem szeret egyedül megvalósítani – ebben Maja a párja, aki végigviszi a projekteket. Szó esik arról is, honnan ered a magabiztosságuk: Maja egy negatív családi mintázatból, a „mariskázásból” tanult meg kilépni, Petya pedig egy kocka, mérnök családból hozta azt a hitet, hogy minden megtanulható és megoldható. „Minden helyzetben eldöntheted, hogy a probléma vagy a megoldás része akarsz lenni.” Ez Petya egyik vezérelve kamaszkora óta. Arról is mesélnek, hogyan kezelik a köztük felmerülő súrlódásokat – ezek szinte mindig abból fakadnak, hogy Petya ragaszkodik egy ötletéhez, Maja pedig szeretné, ha elengedné –, és miért nem lehet előre eldönteni, melyiküknek van igaza. A startupbefektetői oldalon kiderül, hogy több mint 3000 céget néztek már át, és eddig 120 fölé fektettek be, miközben tudják, hogy ezeknek nagyjából a fele végül sikertelen lesz. Petya elmondja, mi alapján választják ki a jó alapítókat, és miért fontosabb a csapat pszichológiai illeszkedése, mint a puszta szaktudás. Kiderül, hogy a befektetési és képzési terület – köztük a Kürt Akadémia képzései – hogyan bővült, és milyen ambícióik vannak a régiós terjeszkedésre. Nosztalgikus pillanat, amikor felidézik, hogyan ismerkedtek meg az egyetemen egy kollégiumi számítógépteremben csetelve, majd hogyan találtak egymásra újra két évtizeddel később, amikor mindketten a saját életük mélypontján voltak, és már nem viseltek annyi felnőttkori „maszkot”. „Úgy legyünk hasznosak a világban, hogy a végén többet hagyunk, mint amit felmarkolunk.” Ez Petya másik alapelve, amit a befektetési és csapatépítési döntéseiben is követ. Előkerül egy híres, legendássá vált havi terv Excel-táblázat története, amivel egykor az egész szabadidejüket be akarták osztani – és ami két hét után összeomlott, ahogy a startupok és a naptár ismét átvette az irányítást. Szó esik arról, miért tartják az időt a legértékesebb erőforrásnak, és hogyan próbálnak nemet mondani a folyamatosan érkező, izgalmas lehetőségekre. „Menj és ne panaszkodj, menj és csináld.” Ezzel a mondattal zárja Maja a beszélgetést, amikor arra kérdezünk rá, mi az az egy gondolat, ami mindent vezérel az életében. Ha érdekel, hogyan lehet tudatosan megszervezni egy zsúfolt, startupokkal és edzésekkel teli életet úgy, hogy a párkapcsolat és a család is működjön, ezt a részt mindenképp hallgasd végig.
Tunyogi Gábor, ismertebb nevén DJ plastiC, majdnem negyven évet dolgozott a magyar klubéletben és az elektronikus zenei szcénában: a rendszerváltás előtti vidéki diszkóktól a legendás budapesti Highlife pultján át egészen a székesfehérvári Bahnhof és a mai napig működő Albabár történetéig. A Backstage Podcast új adásában végigjártuk vele a magyar klubkultúra aranykorát, és őszintén beszélgettünk arról is, szerinte miért haldoklik ma az EDM-szcéna Magyarországon. Gábor 1988-ban vizsgázott le DJ-nek egy olyan rendszerben, ahol évente kellett újra vizsgázni, és csak egy ideiglenes engedéllyel indulhatott el a falvakba zenélni. Innen jutott el a 90-es évek elején a Highlife-ba, ahol a legendás klubvezető, Klivinyi Zoltán mellett tanulta meg a szakmát. Elmeséli, hogyan robbant be a Corona Freedom of the Night című száma egy este alatt, milyen volt tíz órától reggelig zenélni felváltás nélkül, és miért nem hallgatta meg soha előre a lemezeket, amiket vásárolt. „Ha valakiben benne van a tűz, a tehetség és a lendület, és jó csinálja, és megfogja a közönséget, akkor zenélek.” Azt is megtudjuk, hogyan csöppent bele egy Felső-Tárkányi diszkótáborba, ahol a végén kiderült, hogy nem is DJ-vizsgáról, hanem egy váratlan bemutatkozó fordulóról volt szó – és pont ez indította el a hivatalos karrierjét. A beszélgetés kitér a Highlife hirtelen bukására is – pont akkor, amikor Gábor 30 évesen be akarta fejezni a diszkózást –, majd a belgiumi kitérőre, ahol előítéletekkel kellett szembenéznie, mielőtt elfogadták. Hazatérve 2004-ben nyitotta meg a székesfehérvári Bahnhofot, amely hét éven át hétvégente 1200–1500 embert vonzott, mielőtt egy új bérlő 2011-ben átvette a helyet, amely ma Fezen néven működik. „Nem olvasom el a lemezborítót, nem nézem meg, hogy ki az előadó.” 2017 óta az Albabárt viszi, amely 1977 óta, folyamatosan ugyanazon a néven üzemel, így Magyarország legrégebb óta futó klubjának számít: jövőre lesz ötven éves. Gábor elárulja, hogy egy nagy jubileumi buli után szeretné átadni a stafétát egy fiatalabb DJ-nek. A beszélgetés második felében szó esik arról is, miért gondolja úgy, hogy a magyar klubélet ma valóban haldoklik: a COVID alatti bezárásoktól kezdve az ingyenes, önkormányzati finanszírozású úgynevezett "hacacáré" rendezvényeken át egészen addig, hogy a rendezvényszervező ügynökségek kizárólagos szerződésekkel szinte ellehetetlenítik a klubok fellépőválasztását. Szó esik a hiányzó szakmai összefogásról, a kommunikáció hiányáról a szereplők között, és arról a régi, mára eltűnt szabályról is, amely 60 kilométeres körzetben korlátozta, hogy egy előadó milyen gyakran léphet fel, ezzel megvédve a zenei kínálat frissességét. A beszélgetés végén szóba kerül a social media és a dopaminfüggőség hatása is a mai klubkultúrára, illetve az, hogy Gábor szerint mikor és hogyan térhetnek vissza az emberek a valódi közösségi élményekhez. „Ha újra divat lesz beszélgetni, ismerkedni, társaságot keresni, akkor le fognak menni a klubokba a zenét hallgatni.” Ha érdekel a magyar EDM-szcéna története, a klubkultúra aranykora és annak mai válsága, ezt a beszélgetést nem hagyhatod ki.
Csermely Ákos 31 éve szervez szakmai konferenciákat Magyarországon – ő áll az Internet Hungary (korábban Digital Hungary) mögött –, és ebben a beszélgetésben nyíltan beszél arról, hogyan zabálják fel a globális technológiai cégek a magyar reklámpiacot, mit jelent a digitális feudalizmus, és miért nem enged politikát a saját színpadára soha. A beszélgetés a „buborékból kitörés" gondolatával indul: Csermely Ákos szerint a mesterséges intelligencia, az ajánlórendszerek és a globális platformok mindannyiunkat egyre szűkebb visszhangkamrába zárnak, és ehhez folyamatos önreflexióra, önvizsgálatra van szükség. Innen jut el a magyar reklámpiac állapotáig: a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a hirdetési torta már több mint a fele a nemzetközi platformoké, és ez a pénz – mondja – többé nem tér vissza a hazai médiába. „Egyből tudni, hogy az miért nem fog működni, na ez a legveszélyesebb buborék, ami létezik." Szó esik arról is, milyen nehéz helyzetben vannak a magyar kereskedelmi szereplők és a hazai médiavállalkozások, amikor a globális szereplők végtelen erőforrással és ingyenes szolgáltatásokkal versenyeznek. Csermely Ákos szerint a megoldás nem a hazafias hirdetésre való felszólítás, hanem az, hogy a magyar piaci szereplők valódi versenyképes ajánlatokkal álljanak elő. „Ha nem kezdjük el a globálisok mellett a saját piacunkat, a lokális, a magyar piacot feléleszteni, akkor előbb-utóbb simán megzabálnak minket." Kitér a digitális feudalizmus jelenségére is: a Starlink magyarországi megjelenésétől kezdve a mesterséges intelligencia-szolgáltatók infrastruktúra-függőségéig – szerinte ma még sokan ingyen vagy olcsón hozzáférnek ezekhez a rendszerekhez, de ahogy egyre inkább ránk épül az életünk, úgy fog majd hirtelen megemelkedni az ára. Idézi Chris Anderson Long Tail és Free című könyveit is, amelyek már 2004-ben megjósolták az ingyenesség csapdáját és a klasszikus csereviszonyok eltűnését. Külön téma a konferenciaszervezés filozófiája: Csermely Ákos elmondja, miért nem az előadókhoz igazítja a témákat, hanem fordítva, és miért csak az utolsó három-négy hétben dönti el a végleges programot. Beszél a politikamentesség elvéről is, amit 31 éve tart be szigorúan – szerinte a szakmai közeg és a polarizáció nem fér össze, és aki visszaél a bizalmával a színpadon, azzal nem lesz elnéző. „Nálam nem lehet politizálni." Érdekes kitérő az is, hogyan bukott le egy mesterséges intelligencia eszköz, amikor egy konferenciaszöveg megírásakor tipikus „AI-stílusú" kifejezéseket használt, amelyeket Csermely Ákos sosem mondana ki – ez indítja el a beszélgetést arról, hogy az AI-modellek nemcsak információt adnak, hanem közben adatot is gyűjtenek rólunk, ezért szerinte érdemes egészséges gyanakvással kezelni őket. Azt is elmeséli, hogy más iparágakból érkező vendégei szinte kivétel nélkül ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a médiapiac szereplői. A beszélgetés végén szóba kerül, hogyan tanítja meg a hálókészítést a halfogás helyett – vagyis hogyan próbál gondolkodási keretet, nem kész válaszokat adni azoknak, akik megfordulnak a konferenciáin –, valamint hogy idén a turizmus kerül a fókuszba az Internet Hungary programjában, olyan meghívottakkal, mint Dragomán György, Rudolf Péter, Mácsai Pál vagy Jordán Tamás. A következő Internet Hungary konferencia 2026. október 6–7-én lesz Siófokon, az Azúr Hotelben, „A nagy honvisszafoglalás" alcímmel.
Bárány Attila 37 éve áll a pult mögött, és a mai napig ő a magyar EDM és elektronikus zene egyik legmeghatározóbb DJ-je – az az ember, akit sokan csak „a DJ-k DJ-jeként" emlegetnek. Ebben a beszélgetésben kiderül, honnan jön az az energia, amivel évtizedek óta feltölti a több ezer fős magyar bulikat, és miért mondta a Covid alatt a feleségének, hogy ha ezt nem csinálhatja, belehal. „Az összes energiámat, ami létezik a mai napig, azt elviszem a buliba, és az embereknek adok magamból." Attila őszintén beszél az ADHD-ról és a hiperaktivitásról, ami szerinte egyszerre átok és a titkos energiatöbblet forrása. Szó esik a gyerekkoráról a nyolcadik kerületben, a dobos édesapjáról és a szétvert kazettás magnókról, arról a legendás 1989-es estéről a balatonalmádi Club Panorámában, amikor egy véletlen sérülés miatt először állhatott be egy nagy buli lemezjátszói mögé – és arról, hogyan lett egy összetört autóból és egy kártérítésből előbb a veszprémi Cashbox, majd a Dexion sztárja. Beszélgetünk a magyar bulikultúra nagy alakjairól, köztük Vizovicki Lászlóról, a hála és az alázat szerepéről, és arról a Frankie Knuckles-idézetről, ami máig meghatározza Attila hozzáállását: a zenénél nem lehetsz nagyobb. Kiderül az is, miért mondja, hogy „ha jól akarom érezni magam, el kell mennem Pestről", mit tanult a vidéki közönség őszinteségéből, és hogyan látja a generációs szakadékot, amelyben a mai fiataloknak a kazetta és a bakelit már csak anekdota. „Nekem nem okosnak kell lennem, hanem kedvesnek. És ez a válasz egyébként a hosszútávú sikeremre." A második félidőben élesebb témák jönnek: miért nincs ma Magyarországon szakmája a DJ-zésnek, mit rontott el a vizsga eltörlése, és miért lenne életbevágó, hogy egy DJ tudjon mikrofonba beszélni – Attila a West Balkán tragédiáját és a Tomorrowland példáját is felhozza. Szó lesz a túlkínálatról, a feketézés és a számlaképesség dilemmájáról, valamint a social media csapdájáról, ahol sokszor nem a tudás, hanem a megjelenés dönt. „A DJ jelenállás szerint Magyarországon nem szakma. Itt kezdődik a probléma." Végigvesszük a rendezvényszervező Bárány Attilát is: az első nagy bukást, a Prone Agency születését, és azt, hogyan lett a DJOT-ból 60 ezer fős, az ország egyik legmenőbb brandje. Beszélünk az underground és a mainstream mesterséges szembeállításáról, arról, miért baj, ha egy A-kategóriás DJ 30 éves slágereket játszik előremutató zenék helyett, miért készít David Guetta is folyamatosan feldolgozásokat, és hogyan születik Attila keze alatt a több mint 900 saját dal – a régi slágerek modernizálásától a „turbósításig". Szó esik a 16 éves alkotói kapcsolatról Dave Martinnal (Stadium X), a New York-i gyémánt utca tanulságáról és arról a közös felismerésről, hogy együtt erősebbek vagyunk. A beszélgetés végén Attila bejelenti a 2027. december 18-i, 3000-3500 fős születésnapi nagybuliját, amivel a 60. évét és pályafutása egy fejezetét zárja. Ha szereted az őszinte, mély szakmai beszélgetéseket a magyar elektronikus zene színfalai mögül, ezt az adást ne hagyd ki.
Mennyire vagyunk valójában egészségesek, ha semmilyen tünetünk nincs? Szász Máté neurobiológus, a SYNLAB sport- és prevenciós diagnosztika szakmai igazgatója szerint a tünetmentesség gyakran csapda – különösen a sportos férfiaknál, akik a testi erőt a legyőzhetetlenséggel azonosítják. A longevity, a prevenciós diagnosztika és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kutatója elmeséli, miért veszélyes, ha csak akkor figyelünk magunkra, amikor már fáj valami, és hogyan lehet ma évekkel előre jelezni egy szív- és érrendszeri katasztrófát. A beszélgetés egy családi drámával indul: Szász Máté elmeséli, hogyan derült ki utólag a testvére korábbi laboreredményeiből a daganatos betegség első jele, és miért lett azóta önmaga bevallása szerint "egészséges paranoiás". Szó esik a túlvizsgálás dilemmájáról is – hiszen az orvosok gyakran figyelmeztetnek, ne csináljunk beteget egy egészséges emberből –, illetve arról az új, Magyarországon is bevezetés alatt álló kardioepigenetikai vizsgálatról, amely a szívizom epigenomjának változásából akár öt évvel előre jelezheti egy nagy szív- és érrendszeri katasztrófa kockázatát. Szász Máté saját magán is elvégeztette a tesztet, és a pozitív eredmény neki magának is komoly figyelmeztetés volt. Szó lesz a sportról és a regenerációról is: miért nem az edzés a probléma, hanem a szervezet aktuális terhelhetősége, és miért veszélyesebb sokszor a félamatőr sportoló, mint a profi. Szász Máté felidézi azt a forró tavalyi nyarat is, amikor tizenkét ismerősét temették el – köztük több, addig makkegészségesnek hitt, aktív sportolót. "Sosem az a baj, hogy az edzés túl erős. A baj az, hogy én voltam túl gyenge. Az edzés mindig jó." A beszélgetés második felében az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az élelmiszer-adalékok kerülnek a középpontba. Szász Máté bemutatja a brit UK Biobank és a francia NutriNet-Santé kohorszvizsgálatok legfrissebb eredményeit: az emulgálószerek, színezékek, édesítőszerek és tartósítószerek mérhetően növelik a cukorbetegség, a prosztatarák és az emlőrák kockázatát, és ma már a lakosság kalóriabevitelének 60-70 százaléka ilyen élelmiszerekből származik. Kiderül az is, milyen összefüggést talált a legújabb kutatás az élelmiszer-adalékok és a gyermekkori ADHD, illetve a depresszió kockázata között. "A most megszülető generációnak 17-18 százaléka ADHD-s lesz, mire eljut a diagnosztikáig. Minden ötödik, hatodik gyerek. És ez tulajdonképpen egy gumicukor miatt, érted?" Emellett kiderül, miért minősítette rákkeltő anyaggá a Nemzetközi Rákkutató Intézet a feldolgozott húskészítményeket, és mi a különbség a nagymama otthon készített kolbásza és a boltban kapható felvágott között. A beszélgetés zárásaként Szász Máté a saját stresszkezeléséről is mesél: arról a heti rendszerességű erdei kikapcsolódásról, amit maga is "erdőfürdőzésnek" nevez, és amely szerinte teljesen kifújja belőle a hét minden feszültségét. Szó esik a nemrég elvesztett kutyájával töltött közös erdei hajnalokról, a szarvasles szinte meditatív élményéről, valamint arról a háromrészes könyvsorozatról, amelyet a minket körülvevő rejtett mérgekről ír, és amelynek harmadik kötete januárban jelenik meg. Ha érdekel a longevity, a prevenciós diagnosztika, az élelmiszer-adalékok rejtett hatásai, vagy egy remek mesélőt szeretnél hallgatni, aki a friss kutatásokat is élményszerűen adja át, ez az epizód neked szól.
Húsz évvel ezelőtt egy VJ-ből lett Magyarország egyik legkeresettebb elektronikus zenei DJ-je – ez a beszélgetés arról szól, hogyan épült fel a Be Massive és a Horizon birodalma, és mi az ára annak, ha valaki két évtizeden át éjszakáról éjszakára ad önmagából. Vendégünk Metha, a hazai house és techno kultúra egyik meghatározó alakja, akitől megtudjuk, hogyan lett egy Moszkva téri tetőteraszból induló, heti tízórás szettekkel teli időszak alapja egy olyan zenei brandnek, amelyre Charlotte de Witt is felnézett, még mielőtt világsztár lett volna belőle. Metha gyerekkorától kezdve meséli el az útját: a Prodigy koncertélménytől a rádiós álmok elengedésén át a Moszkva téri tetőn töltött másfél-két évig, ahol heti háromszor tíz órán át zenélt, és megtanulta, mi az a vormap. Innen jutott el a Corvin tetőig, ahol kilenc évig épített közösséget, majd a Marriott hotelig, ahol ma is építkezik a Horizon nappali eseménysorozattal. Elmeséli azt is, hogyan hozta el Magyarországra Charlotte de Wittet még azelőtt, hogy világsztár lett belőle, és milyen élmény volt a B-Massive 20. születésnapján a Szigeten együtt zenélni. A beszélgetés őszintén szól a szakma árnyoldalairól is: a tavalyi kiégésről, a pszichodráma-tanulmányokról és arról, hogyan talált vissza az önfeledtséghez. Szó esik a Prodigy koncertélmény újratöltő hatásáról, a Máté Gábor podcastból merített inspirációról, és arról a felismerésről, hogy a teljesítménykényszer és a közönség elvárásai idővel elnyomhatják azt az energiát, amiért egyáltalán elkezdte az egészet. "Az emberek keresnek valamit, vágynak valamire, és a zenén keresztül vágynak egy olyan érzésre, ami kiveszi őket a hétköznapoknak ebből a dopamin függőségéből." Ez a mondat vezeti a beszélgetés egyik legfontosabb szálát: mit jelent ma élményt adni egy közönségnek egy olyan világban, ahol mindenki a következő dopaminlöketre vár? Metha elmeséli, hogyan épít fel egy DJ-szettet utazásként, miért nem szereti a stílusokba skatulyázást, és miért hisz abban, hogy egy jó szett olyan, mint egy udvarlás – lassan, fokozatosan, a közönség reakcióira figyelve bontakozik ki. Külön hangsúlyt kap a magyar elektronikus zenei kultúra jelenlegi helyzete: hiányzik a médiafelület, hiányzik a sokszínűség, és Metha szerint a fiatal generáció figyelemzavara szorosan összefügg azzal, hogy a zenei élmény is egyre gyorsabb, egyre türelmetlenebb dropokra épül. Innen jött a "Be Kind" kampányötlet gondolata is, amelyet a beszélgetés során a házigazdák és Metha közösen boncolgatnak. "Csak azt tud kiégni, aki előtte lángolt." A beszélgetés egyik legszemélyesebb pillanata, amikor Metha a mentoraira, példaképeire emlékezik – a Corvin tetőn tanult alázatra, a Gellai Gergőtől kapott hosszú távú gondolkodásra, és arra a felismerésre, hogy a valódi közösségépítés soha nem gyors siker kérdése, hanem évekre tervezett folyamat. A rész végén szó esik arról is, hogyan találja meg Metha a fellépés előtti belső csendet, miért fontos neki, hogy a zenéjén keresztül "megérkezzen" a közönséghez, és milyen álmai vannak a jövőre nézve – köztük egy back-to-back szett Solomunnal. Beszélgetnek arról is, milyen felelősség hárul a döntéshelyzetben lévő szervezőkre és a színpadon álló előadókra, hogy példát mutassanak a fiatal közönségnek, és miért gondolja Metha, hogy az elektronikus zenei kultúra visszaszorulása Magyarországon szorosan összefügg a nevelés és a médiareprezentáció hiányával. "A teremtésnek az az alapja, hogy vágysz rá." Ha szereted az elektronikus zenét, érdekel a hazai klubkultúra története, vagy csak kíváncsi vagy arra, mi zajlik egy DJ fejében a pult mögött és azon túl is, ez a beszélgetés neked szól.
Mitől lesz valaki valóban szabad, és mi az ára annak, ha a saját útját választja? A Tudatos Döntések Podcast új epizódjában Szilágyi Gábor Szűcs Péter íróval, újságíróval és világutazóval beszélget önismeretről, tudatos döntésekről, utazásról, felelősségvállalásról és arról, hogyan lehet egyre közelebb kerülni ahhoz az élethez, amelyben valóban jól érezzük magunkat. Szűcs Péter története Berettyóújfaluból indul, majd a nyelvjárásgyűjtéseken, az irodalmon és az újságíráson keresztül vezet el a világ számos pontjára. A beszélgetésből kiderül, hogyan alakult ki benne már gyerekkorában a távoli kultúrák iránti kíváncsiság, miért lett Kuba az egyik legnagyobb álma, és hogyan született meg a Peter’s Planet ötlete egy marokkói utazás során. Az epizód egyik fontos témája az önismeret. Szűcs Péter szerint nem elég nagyot álmodni, először azt kell megértenünk, hogy kik vagyunk, miben vagyunk jók, és milyen életet szeretnénk élni. „Semmi másra nincs szükség egyébként önismeretre” – fogalmaz. A vendég arról is beszél, milyen sokat számít, ha valaki időben felismeri bennünk a tehetséget, és bátorítást ad ahhoz, hogy elinduljunk a saját utunkon. Szó esik az egyedül utazás felszabadító, ugyanakkor tanulságos tapasztalatáról is. Az utazó ilyenkor minden döntésért maga vállalja a felelősséget, és közben olyan képességeire is rátalálhat, amelyekről korábban nem gondolta volna, hogy rendelkezik velük. A beszélgetésben előkerül a Tisza mentén tett különleges út, a vendégszeretet, az idegenekkel való kapcsolódás, valamint India, Kuba és Marokkó életformáló hatása. Az utazás azonban nem csupán élmények gyűjtése. Új nézőpontot adhat, átkeretezheti a mindennapjainkat, és segíthet felismerni, mire szeretnénk fordítani a véges időnket. „Az idő az, amit soha nem kapsz vissza.” A beszélgetés végén Szűcs Péter arról is őszintén beszél, milyen árat kell fizetni a szabadságért, mit látunk az Instagramon megjelenő tökéletes élet mögött, és miért fontos, hogy ne mások életét próbáljuk élni. A zárógondolat pedig egyszerű, mégis erős: „A szeretet mindig győz.”
Miért nincs valódi összefogás a magyar DJ-k között? Erről, valamint a hazai EDM-kultúra jelenlegi helyzetéről beszélgetünk DJ Yaminával a Backstage Podcast legújabb epizódjában. DJ Yamina több mint egy évtizede van jelen a szakmában. Elmeséli, hogyan nyert meg egy nemzetközi DJ-versenyt törött lábbal, mankóval a színpadon. Szóba kerül az is, hogyan változott meg a DJ-k szerepe, miért lett fontos a social media és a személyes márka, valamint hogyan lehet hosszú távon a csúcson maradni. A beszélgetésben többek között ezekről lesz szó: Miért tapossák egymást a DJ-k ahelyett, hogy segítenék egymást? Milyen hatással van a féltékenység és az elégedetlenség a szakmára? Miért kell egy DJ-nek ma már brandként is működnie? Mennyire fontos a social media jelenlét a fellépések szempontjából? Hogyan lehet alkalmazkodni a fiatalabb közönség változó igényeihez? Mit jelent a „Covid generáció” a klubok és a szórakozás szempontjából? Miért mosódnak össze a zenei stílusok Magyarországon? Van-e hely itthon az egyedi, karakteres DJ-produkcióknak? Miért fontos a mentorálás és a tudás átadása a következő generációnak? Mit tanulhatnának a DJ-k a rapperektől és más előadóktól az összefogásról? Ez az epizód nemcsak a DJ-szakmáról szól. Beszélgetés karrierről, önismeretről, alkalmazkodásról, személyes márkáról és arról, hogyan lehet egy egész közösséget erősebbé tenni. Írd meg kommentben: szerinted miért nincs nagyobb összefogás a magyar DJ-k között? Ne felejtsd el lájkolni a videót, feliratkozni a csatornára, és megosztani az epizódot azzal, akit érdekel a hazai EDM és klubkultúra. Minden változás egy beszélgetéssel kezdődik. YouTube kulcsszavak DJ Yamina, Backstage Podcast, EDM Magyarország, magyar EDM, magyar DJ-k, DJ szakma, DJ karrier, DJ verseny, DJ mentorálás, DJ tehetségkutató, elektronikus zene, elektronikus tánczene, klubkultúra Magyarországon, magyar klubkultúra, DJ social media, személyes márka DJ-knek, DJ brand, zenei stílusok, EDM kultúra, feltörekvő DJ-k, DJ-k összefogása, női DJ, Covid generáció, magyar zenei szakma, podcast magyarul, magyar podcast, interjú DJ Yaminával Művelet Tooltip trigger Meggyőzéstechnika AI SEO Tartalommarketing könyv Tartalommarketing a shownotes legyen 3000 karekter hossz körüli
Lehet-e egyszerre emberséges és határozott egy vezető? Hol ér véget a dicséret, és hol kezdődik a felelősségvállalás? A Tudatos Döntések új epizódjában Szilágyi Gábor és Kürti Tom őszintén beszélnek vezetésről, szervezetfejlesztésről, családi vállalkozásokról, üzleti stratégiáról és arról, hogyan hatnak a döntéseink az egész életünkre. A beszélgetés egyik fontos témája, hogy a vezetői teljesítményt nem lehet kizárólag év végi értékelésekkel menedzselni. A valódi fejlődéshez rendszeres beszélgetésekre, egyértelmű célokra, mérföldkövekre és folyamatos visszajelzésre van szükség. Nem elég év elején kitűzni a bónuszcélt, majd decemberben megnézni, sikerült-e elérni. A vezető feladata az is, hogy közben figyelje az elakadásokat, segítséget adjon, és időben korrigáljon. A vendég arról is beszél, hogy a dicséret nem tesz gyenge vezetővé. A határok kijelölése és az elismerés nem egymás ellentétei. Sőt, a munkatársak számára biztonságot ad, ha tudják, mire számíthatnak, meddig mehetnek el, és milyen teljesítményt várnak tőlük. „Nem ettől leszünk gyenge vagy erős vezetők, hogy sokat dicsérünk, vagy keveset.” A beszélgetés során szóba kerül a kiégés és a fluktuáció kérdése is. Egy kiégett munkatárs problémája gyakran nem pusztán egyéni ügy, hanem a vállalati kultúra, a munkakörök, az ösztönzőrendszerek és a vezetői működés következménye. A változáshoz ezért nem mindig elég egyetlen vezetőt fejleszteni. Sok esetben az egész rendszert kell újragondolni. Tom bemutatja a Business Model Canvas szerepét is. Ez az eszköz segít átlátni, hogyan teremt értéket egy vállalat, kik az ügyfelei, milyen csatornákon éri el őket, milyen erőforrásokra és partnerekre támaszkodik, valamint miből származik a bevétele. A Covid időszaka megmutatta, hogy egy üzleti modellnek gyorsan alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez. A beszélgetés végén a személyes fejlődés, a családi örökség és az önazonosság kerül középpontba. Hogyan lehet kilépni egy sikeres szülő árnyékából? Mit tanulhatunk a szervezetfejlesztésből a magánéletünkben? És mit jelent tudatosan úgy vezetni, hogy közben ne ártsunk másoknak? „Azzal fogom befejezni, amivel kezdtem, hogy nem ártani.” Ez az epizód azoknak szól, akik vezetőként, cégépítőként vagy vállalkozóként nemcsak eredményeket szeretnének elérni, hanem működőképes, emberi és hosszú távon fenntartható szervezetet is szeretnének építeni.
Olyan beszélgetést hoztunk, ami nem csak a zenerajongóknak, de minden vállalkozónak és klubtulajdonosnak kötelező. Vendégünk az élő legenda, Németh Zsolt, akit a legtöbben Dan von Schulz néven ismernek. Zsolt végigkalauzol minket a hazai elektronikus zene születésének legizgalmasabb pillanataitól egészen a mai, olykor karcos és fájó valóságig. A beszélgetés elején visszarepülünk az időben a nyolcvanas évekbe, a legendás budapesti Fortuna klub fénykorába. Zsolt részletesen elmeséli, hogyan hozták be egyenesen Ibiza ikonikus Pacha klubjából az első igazi house lemezeket 1991-ben. Ezzel a bátor lépéssel teljesen átformálták a hazai éjszakai életet és a közönség zenei ízlését. Megtudhatod belőle, miért kellett szó szerint letakarni a bakelitek közepét a kíváncsi szemek elől, és miként épült fel egy olyan erős szórakoztatóipari márka, amelynek a mai napig hatalmas közönségmegtartó ereje van. A névválasztás pszichológiája is terítékre kerül. Zsolt nevetve idézi fel, hogyan lett egy egyszerű Snoopy kulcstartó feliratából és Erich von Däniken paleoasztronautikai könyveiből az a Dan von Schulz márkanév, amely évtizedekre meghatározta a szcénát. Különleges utazás ez a Balaton parti hekksütőktől és a matrózcsomóval rögzített Taja lemezjátszóktól egészen a belgiumi Tomorrowland nagyszínpadának hátteréig. A minőség és az alázat végül minden szinten kifizetődik. De nem ragadunk le pusztán a múlt romantikájánál. Zsolt kíméletlen őszinteséggel elemzi a jelenlegi hazai DJ társadalom és az egész zeneipar helyzetét. "Egy szóval kéne most jellemezni, ha egy szó, akkor azt mondom síralmas." Fájdalmas pontossággal világít rá arra a rendszerszintű problémára, amit a szakmai kontroll hiánya, az ötezer forintos "pendrive DJ-k" megjelenése és a kölcsönös tisztelet elvesztése okozott. Kifejti, hogy az előadóművészetből hogyan lett sok helyen puszta gombnyomogatás, ahol teljesen eltűnt az az emberi kapcsolódás, aminek a pult és a tánctér között kellene vibrálnia. "A zenéhez kell az ember, kell a lélek, és kell az agyi kapacitásnak azok a pici kis nyújlansznyi rezgései, amitől a zene igazán jóvá válik." Marketing és üzleti szempontból is rengeteget tanulhatunk az adásból, ami nekünk szakmabelieknek külön csemege. Szóba kerül a spanyol klubmodell, ahol komoly üzleti tervek és kitartó működőtőke nélkül esélytelen piacra lépni, szemben a gyors meggazdagodást remélő hazai próbálkozásokkal. Zsolt és Gyula rávilágítanak arra a stratégiai hibára, hogy a puszta technikai felszereltség és a drága lámpapark sosem pótolja a megfelelő klubmenedzsmentet, a profi marketinget és a minőségi tartalomépítést. A megoldás és a jövő kulcsa egyértelműen az összefogásban rejlik. Zsolt egy friss, saját konkrét példán keresztül mutatja be, hogy az acsarkodó konkurenciaharc helyett a közös rendezvények és a különböző közönségbázisok tudatos összeolvasztása hozza el a valódi üzleti sikert. A központi marketing üzenet minden szolgáltatónak és márkaépítőnek szól. "Nem az emberek vannak értem a diszkópultban. Én vagyok értük. Azért jöttek oda, hogy szórakozzanak." Készülj fel egy igazán mély, elgondolkodtató és sallangoktól mentes epizódra. Ebből az adásból kiderül, hogy az elektronikus zene izgalmas kulisszatitkai mögött milyen kőkemény üzleti, stratégiai és emberi tanulságok bújnak meg, amiket te is azonnal beépíthetsz a saját vállalkozásodba.
Eleged van abból, hogy a végtelen lehetőségek korában pont a választás a legnehezebb? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Fuller Bianka pszichológus és az Én tervező alapítója. Egy olyan őszinte beszélgetést hoztunk el nektek, ami garantáltan a képernyő elé szegez, ha valaha is érezted már úgy, hogy túlagyalod a mindennapokat. Bianka egy véletlen egyetemi nyílt napnak köszönhetően találta meg a pszichológusi hivatását, pedig eredetileg orvosnak készült. Később a koronavírus idején a TikTokon keresztül kezdte el edukálni a fiatalokat. Egyszerű, gyakorlatias tippeket adott a szorongás kezelésére, és a csatornája pillanatok alatt hatalmasra nőtt. Látta a rengeteg felgyülemlett kérdést, félelmet és a generációs szintű elakadásokat. Ebből a felismerésből és egy tengerparti nyaralás ötletéből született meg az Én tervező napló, ami egy kézzelfogható eszköz az önismeret mindennapi gyakorlásához. Ebben az adásban nagyon mélyen belemegyünk abba a témába, hogy vajon miért lett a szorongás a fiatal generáció egyik legfőbb kísérője. A rengeteg felénk zúduló információ ugyanis nemcsak segít a tájékozódásban, hanem komoly terhet is rak a vállunkra. "Ami egy hatalmas szabadságot ad, egy hatalmas döntési lehetőségtárad, de ezzel együtt egy hatalmas szorongást is, mert olyan dolgokról kell döntenünk az életünk kapcsán, amihez nincs elég információnk." Ahogy a műsorban elhangzik, sokszor a lehetőségek bősége okozza a legnagyobb elakadást, legyen szó párkapcsolatról, karrierről vagy munkahelyváltásról. De vajon csak a fiatalok kiváltsága a krízis? A beszélgetés során rendkívül izgalmas párhuzamot vonunk a huszonévesek kapunyitási pánikja és az ötvenes korosztály kapuzárási pánikja között. Kiderül, hogy bár a tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a felszínen, a belső gyökerek teljesen máshonnan erednek. Míg a fiatalok az előttük álló és végül ki nem választott utakat próbálják elgyászolni, az idősebb generáció tagjai sokszor a már meg nem lépett döntések miatt éreznek hiányt vagy elégedetlenséget. Bianka rávilágít, mennyire gyakori probléma a túlgondolás. Ezt a jelenséget tökéletesen foglalja össze: "Belekerülünk ebben, hogy túlagyaljuk magunkat, túlagyaljuk a döntéseinket, túlagyaljuk a lehetőségeinket." Mit tehetünk, ha nem akarunk ebben a döntésképtelen, megfagyott állapotban maradni? A megoldás az önismeret mindennapi, apró gyakorlásában rejlik. Nem kell azonnal hatalmas, radikális változásokra gondolni. Elég naponta mindössze öt perc befelé figyelés, hogy letisztázzuk a saját életszerepeinket és a környezetünk elvárásait. Az epizód során olyan gyakorlatias feladatokról is hallhatsz, mint a szereptorta vagy az életvonal rajzolása. Ezek a könnyen elvégezhető feladatok azonnal segítenek jobban megérteni a saját belső működésedet. A legfontosabb üzenetünk talán az, hogy merjünk őszintén szembenézni az igazsággal és a saját belső világunkkal. Ezt Bianka szavai is megerősítik az interjú végén: "Merjük beleengedni magunkat az érzéseinkbe és a fejünkbe." Tarts velünk ebben a különleges, gondolatébresztő utazásban, és találd meg a legjobb kapaszkodókat a saját életedhez!
Ebben a műsorban nem elégszünk meg a felszínes csevegéssel. Szilágyi Gábor, a Remind tulajdonosa és Borbély Gyula, a hazai zeneipar egyik legtapasztaltabb booking menedzsere vág bele egy olyan kalandba, amely alapjaiban rázhatja meg a magyar elektronikus zenei szcénát. Gáborról kevesen tudják, de harminc évvel ezelőtt a zenei kereskedelem motorja volt, Gyula pedig 1996 óta építi a klubéletet. Most egyesítik tudásukat, hogy választ kapjunk a legfontosabb kérdésre: miért nincs még világszintű magyar exportcikkünk ebben a műfajban? A beszélgetés során felelevenítjük a kilencvenes évek aranykorát, amikor a lemezboltok előtt még sorok álltak a legfrissebb bakelitekért. Gyula mesél a Club Speed korszakáról és arról a szemléletről, amely a közönséget helyezi a középpontba. Szerinte a menedzser dolga az, hogy olyan légkört teremtsen a művész köré, amelyben ő a maximumot nyújthatja. Ahogy fogalmaz: „Ennek a nyertese mindig a közönség lesz.” Ezt a holisztikus szemléletet állítják szembe a mai magyar valósággal. Miért működik Hollandia DJ-exportőr nagyhatalomként, és miért bukik el ezen a téren Magyarország? A válasz az összefogásban és a tudatos építkezésben rejlik. Gábor és Gyula nem félnek kimondani, hogy az egyéni érdekek és az irigység gátolják a fejlődést. Egy olyan új struktúrára van szükség, ahol a szakemberek megosztják egymással a tudásukat ahelyett, hogy hétpecsétes titokként őriznék azt. Hiszen ahogy Gábor megjegyezte a csapatmunka fontosságáról: „Egy fecske nem csinál nyarat, kettő talán, de aztán még a kettő sem biztos.” A technológia fejlődése mindent megváltoztatott. Ma már bárki hozzájuthat a zenékhez streaming platformokon, és két telefonnal videoklipet forgathatunk. Ez azonban óriási zajt is jelent. A siker ma már nemcsak a technikai mixelési tudáson múlik, hanem a tudatos brandépítésen, a social media jelenléten és a nemzetközi etiket ismeretén. Az EDM Hungary célja, hogy utat mutasson a fiatal producereknek és DJ-knek, segítve őket abban, hogy ne csak álmodozzanak a Tomorrowland nagyszínpadáról, hanem el is jussanak oda. A műsor végén a jövőbe tekintünk. Gábor és Gyula egy olyan misszióra szövetkeztek, amely az edukáción és a hitelességen alapul. Hisznek abban, hogy a magyar tehetségek világszínvonalúak, csupán a megfelelő táptalaj hiányzik a kivirágzásukhoz. Ez a podcast lesz az a platform, ahol a szakma krémje végre leül egy asztalhoz, hogy közösen alkossanak valami maradandót. Zárásként álljon itt a legfontosabb gondolatunk: „A jelen, már a jelen is, mert a jövő is, az csak és kizárólag az összefogásban valósulhat majd.” Csatlakozz hozzánk ezen az úton, iratkozz fel, és nézzünk együtt a motorháztető alá!
A menopauza nem egy sötét verem, amit csukott szemmel kell túlélnünk, hanem egy tudatosan felépített, minőségi élet kapuja. Ebben az adásban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a változókort övező falakat és tévhiteket. Megtudhatod, mi a különbség a perimenopauza érzelmi hullámvasútja és a menopauza között, illetve miért ne higgy el mindent, amit a hormonpótlás veszélyeiről hallottál. „A menopauza az igazából a longevity kapuja. Ami most történik velünk ebben a hormonális változásban, megalapozza azt a 20 évet, 25 évet, hogy milyen egészségben fogjuk ezt leélni.” A beszélgetés során őszintén beszélünk a „négy lovasról”, azaz a hízásról, az agyiködről, az alvászavarról és a libidó csökkenéséről. Dr. Seres Andrea szülész-nőgyógyász rávilágít, hogy az ösztrogénszint csökkenése nemcsak hőhullámokat, hanem szív- és érrendszeri kockázatokat is hordozhat, ezért a hormonpótlás nem szégyen, hanem sokszor a hosszú távú egészség záloga. „Nem az az elsődleges kérdés, szerintem most itt jelenleg, hogy félünk-e a hormontól, hanem az, hogy milyen 20-30-40 évig ösztrogén nélkül élni.” A külsőnk változása legalább ennyire fájdalmas lehet. Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász és a kozmetikai szakértők elmagyarázzák, miért érezzük úgy 40 felett, hogy „hirtelen leesik az arcunk”. Megismerheted a well-aging és a longevity szemléletet, ahol a cél már nem a 20 éves önmagunk hajszolása, hanem a saját korunkban elérhető legjobb állapot kihozása. A bőrápolás itt már nem csak hiúság, hanem az önmagunk iránti tisztelet jele. „Ne arra menjünk rá, hogy ránctalanok legyünk, hanem, hogy jobb emberek legyünk, okosabbak legyünk, minél több mindent csináljunk az életünkben, keressük meg az életünk értelmét.” Az adás végén a radikális öngondoskodás témakörét járjuk körbe. Megtanuljuk, hogyan húzzunk határokat, miért fontos az „énidő”, és miért kell 50 felett végre magunkat tenni az univerzum középpontjába. Ez a beszélgetés minden nőnek szól, aki nemcsak túlélni akarja az éveit, hanem minden egyes napot méltósággal és dögösen szeretne megélni.
Ebben az epizódban Oszkó-Jakab Natáliát köszönthettük a stúdióban, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója mesél nekünk arról, hogyan lehet egy hagyományos kulturális eseményt modern, fenntartható és nemzetközi szinten is jegyzett márkává fejleszteni. Natália pályafutása a diplomáciától a Müpa világán át vezetett a Völgyig, és minden állomásán a „motorháztető alatti” működés, a rendszerek megértése hajtotta. Marketing szakmai szemmel nézve lenyűgöző az az út, ahogyan a közösségi média tudatos használatával és adatvezérelt döntésekkel 2013-tól napjainkig megtöbbszörözték a látogatók számát. A beszélgetés során beleláthatunk a fesztivál szervezésének kőkemény logisztikájába is. Nem mindennapi feladat 10 nap alatt 4000 aktivitást összehangolni három különböző településen úgy, hogy az esemény megőrizze emberléptékűségét. Natália kiemeli, hogy náluk a stratégia alapja a közösségteremtés: a Völgy nem egy lekerített mező, hanem három élő falu szövetébe ágyazott élményhalmaz. Itt a helyiek és a látogatók sorsa összefonódik, sőt, még a fenntarthatóság is helyi szinten valósul meg a komposztálástól a saját termesztésű alapanyagokig. „A völgy az a hely, ahol a kékvestők együtt söröznek a rokkerekkel.” A siker mögött egy 15 fős kemény mag és több száz projektalapú munkatárs áll, akiket Natália vasfegyelemmel, de nagy empátiával koordinál. Szó esik a „hagymahéj-szerű” növekedésről, ahol az adatokat (akár a látogatók kedvenc Túró Rudijáig menően) felhasználták a célcsoport pontos megszólításához. Ez a fajta precizitás tette lehetővé, hogy a fesztivál ne csak túlélje a mélypontokat, hanem organikus fejlődéssel elérje a tavalyi 130 ezres látogatottságot. „Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválját... idén már 35. alkalommal tíz napon át három településen várja a közönséget.” A beszélgetés végén Natália megosztja velünk személyes hitvallását is a változásról és a folyamatos tanulásról. Szerinte a rugalmasság és a kíváncsiság a legfontosabb eszközök egy vezető kezében, különösen a mai gyorsan változó piaci környezetben. A kulturális diplomácia pedig nemcsak a nagykövetek dolga, hanem mindenkié, aki hidat tud építeni különböző művészeti ágak és emberek között. „A változás az állandó, sőt, én azt kalandnak élem meg, és nem problémának.” Ez az adás kötelező minden cégvezetőnek és marketingesnek, aki szeretné megérteni, hogyan lehet értéket teremteni és közösséget építeni úgy, hogy közben a gazdasági realitások talaján maradunk.
Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán beszélgetése a Tudatos Döntések extra sorozatában nem csupán egy márka születéséről szól, hanem egy mélyebb életszemléletről is. A Myrobalan név mögött egy ősi tibeti hagyomány húzódik meg, amely egészen a gyógyító Buddháig vezethető vissza. Zoltán, aki hagyományos tibeti orvos és buddhista tanító, ebben az epizódban felfedi az arura (vagy mirobalán) növény titkát, amit a gyógyászatban az orvosságok királyának is neveznek. Ahogy Zoltán fogalmaz: "Az arúra azért speciális, vagy a mirobalán, mert hogy mind a hat ízt tartalmazza." Ez a ritka komplexitás teszi lehetővé, hogy a szervezet kibillent állapotait holisztikusan, több oldalról is megtámogassa. A tibeti orvoslás szerint ugyanis minden betegség az öt elem (föld, víz, tűz, levegő és tér) egyensúlyának felborulásából fakad. Ha megértjük, melyik elem vagy energetikai minőség sérült, a megfelelő ízekkel és gyógynövény komplexekkel a harmónia újra helyreállítható. A beszélgetés során megismerhetjük a modern ember legnagyobb ellenségeit: a stresszt és a szorongást is. Megtudhatjuk, hogy miért a szél elem zavara áll ezek hátterében, és hogyan hat ez az idegrendszerünkre. Zoltán azonban őszintén beszél arról is, hogy a kapszulák önmagukban nem végeznek el minden munkát helyettünk. A tartós változáshoz elengedhetetlen a táplálkozásunk és a napi életmódunk tudatos átalakítása. Szakmai szemmel nézve ez az epizód legfontosabb tanítása: "A gyógyszer az a harmadik lépcső csak a terápiás ösvényen." Ne várjunk el mindent egyetlen bogyótól, ha közben elhanyagoljuk a testünk jelzéseit és a mindennapi szokásainkat. A valódi gyógyulás ott kezdődik, amikor felelősséget vállalunk saját állapotunkért, és a készítményeket csak támogató mankóként használjuk a fejlődésünk útján. Zoltán részletesen elmagyarázza a napszakok szerinti adagolás fontosságát is, ami a kínai szervórához hasonlóan a szervezet természetes ritmusára épít. Az epizód végén egy gyönyörű hasonlat teszi fel a koronát a beszélgetésre. Az elengedés művészete nem egy erőszakos cselekedet, hanem a figyelem lágy megváltoztatása. Ahogy a markunkban szorongatott kő is csak akkor szűnik meg fájdalmat okozni, ha kinyitjuk a tenyerünket, úgy a belső békénk is a ragaszkodás elengedésével kezdődik. Zoltán missziója egyértelmű: "Az elengedés nem azzal kell elengedni, hogy eldobjuk ezt a kavicsot, hanem egyszerűen csak kinyitjuk a tenyerünket." Ez a szemléletmód adja a Myrobalan márka lelkét, segítve az embereket abban, hogy ne csak hosszabb, hanem kiegyensúlyozottabb és örömtelibb életet élhessenek. Ha kíváncsi vagy a tibeti gyógyászat gyakorlati alkalmazására és a gyógynövények erejére, ez a beszélgetés neked szól.
A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában a longevity, azaz a hosszú és minőségi élet egyik legfontosabb alappillérét, a mozgást járjuk körbe. Szilágyi Gábor vendége Pozsonyi Zsolt, a Movement Lab alapítója, erőnléti edző és a TRX magyarországi meghonosítója. Zsolt nemcsak élsportolókat és olimpikonokat készít fel, hanem missziójának tekinti az átlagemberek egészségének és fizikai állapotának visszaállítását is. Sokan felteszik a kérdést, hogy egyáltalán miért is akarunk 120 évig élni. Erre a válasz nagyon egyszerű, és ahogy Zsolt fogalmaz: "a cél az lenne, hogy minőségi éveket adjunk az életünkhöz, úgyhogy amíg szellemi frissességben vagyok, és fizikálisan is a lehető legnagyobb szinten, addig azt gondolom, hogy megéri élni". A beszélgetés rávilágít arra az izgalmas tényre, hogy a biológiai korunk sokszor köszönőviszonyban sincs a kronológiai korunkkal. A jó hír pedig az, hogy az öregedés folyamata visszafordítható. A fitnesz világ rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A hagyományos, izolált gépeken végzett edzéseket egyre inkább felváltja a funkcionális mozgás. Zsolt mesél arról az útról, ahogyan a TRX módszerével teljesen új szemléletet hozott be Magyarországra, majd hogyan építette fel a Movement Lab közösségét. Egy olyan helyet, ahol a 70 év felettiek és a harmincasok is megtalálják a saját egészségük kulcsát. A mozgás ugyanis nemcsak a kalóriaégetésről szól. A súlyzós edzések és a megfelelő aktivitás olyan jelzőmolekulákat szabadítanak fel a testben, amelyek felveszik a harcot a demenciával, a depresszióval és a krónikus betegségekkel. Sőt, a szakértő egy nagyon erős kijelentést is tesz a testünk felépítésével kapcsolatban. Zsolt nagyon pontosan rávilágít erre: "Az izomra azt mondjuk, hogy az izom a longeviti szerv. Tehát hogy annak a megtartása kulcskérdés, annak a minőségének, hogy mennyire zsírosodik el." Az izomtömeg megőrzése az időskori életminőség alapja. Ha hagyjuk leépülni az izmainkat, azzal egyenes utat nyitunk a különböző anyagcsere-problémáknak és a mozgáskorlátozottságnak. A beszélgetés végén pedig egy rendkívül hasznos, azonnal beépíthető gyakorlati tippet is kapunk. Nem kell rögtön heti öt kőkemény edzéssel kezdeni ahhoz, hogy elinduljunk a változás útján. A konzisztencia sokkal fontosabb az intenzitásnál. Ezzel kapcsolatban Zsolt a következőt javasolja: "alakítsanak ki egy reggeli 5 perces mozgásrutint... kezdjék 10-zel, mert ez a konzisztenciás szempontjából minden nap megcsinálom." Ez a napi öt perc nemcsak a testet pörgeti fel, hanem az agyunkat is áthuzalozza, hogy egészségtudatos emberként tekintsünk magunkra.
Ebben a részben Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos, buddhista tanító a hosszú élet, vagyis a longevity keleti titkait tárják fel. A téma ma aktuálisabb, mint valaha. Egyre többen keresik a megoldást a rohanó mindennapokra és a stressz okozta kiégés elkerülésére. A nyugati világban a longevity fókuszában leginkább a táplálkozás, az alvás és a fizikai aktivitás áll. A tibeti hagyomány azonban ennél sokkal mélyebbre ás. A keleti megközelítés szerint a belső egyensúly megteremtése a legelső, és egyben a legnehezebb feladatunk. Hiába követjük a legújabb diétákat, ha a lelkünk feszült és az elménk görcsös. Ahogy Erdélyi Zoltán is rámutat az adásban: "az igazi longevity, az a laza tudatból indul." A felvétel során részletesen körbejárjuk a mindennapi rutinokat. Megbeszéljük azokat a szokásokat, amelyek segítenek lelassulni és megtalálni a belső békét. Szóba kerülnek a speciális légzőgyakorlatok és a mozgásban végzett meditáció is. Ezek a technikák nemcsak az energiaszintünket optimalizálják, hanem a feszültségoldásban és a mentális állóképesség növelésében is kulcsfontosságúak. Sokan kifejezetten rettegnek az idősödéstől. A tibeti szemlélet szerint azonban az öregedés egy teljesen természetes, sőt elfogadandó folyamat. A cél nem az örök fiatalság hajhászása, hanem a minőségi életévek növelése. Zoltán gondolata tökéletesen összefoglalja ezt a filozófiát: "én azt kívánom, hogy mindenki öregedjen meg nagyon-nagyon hosszan, tehát nagyon sokáig, de maradjon egészséges idősen." A podcast nem csupán elméleti síkon mozog, nagyon is gyakorlatias tanácsokkal látja el a hallgatókat. Zoltán saját életéből is hoz példákat. Elmeséli, hogyan alkalmazza az indiai harcművészetek és a buddhista filozófia elemeit a saját stresszkezelésében. A lassú, tudatos mozdulatok és az irányított légzés olyan eszköztár, amit bárki beépíthet a rohanó mindennapjaiba, függetlenül attól, mennyire sűrű a naptárja. A beszélgetés második felében kitérünk a táplálékkiegészítők szerepére is. Megvizsgáljuk, hogyan működnek a tibeti gyógyászatban használatos finomhatású készítmények. Tisztázzuk, mikor van rájuk igazán szükség, és miként támogathatják sejtszinten a szervezet megújulását. Fontos azonban látni a sorrendiséget, hiszen "a longevity jó esetben mindig az egészségből indul." A kiegészítők és a modern csülenek akkor fejtik ki maximális hatásukat, ha már elindultunk egy stabil, tudatos életmódváltás útján. Tarts velünk ezen a belső utazáson, és tanuld meg te is, hogyan hozhatsz tudatosabb döntéseket a testi és lelki harmóniád érdekében!
Ebben a különleges epizódban Szilágyi Gábor vendége nem más, mint a hazai televíziózás egyik legismertebb alakja: Azurák Csaba. A Tudatos Döntések Podcast legújabb adása sokkal mélyebbre ás egy átlagos karrierinterjúnál. Csaba őszintén mesél arról, miért választotta a csendesebb, de annál tudatosabb utat a csillogó kereskedelmi televíziózás helyett. Marketing és személyes márkaépítés szempontjából is rengeteget tanulhatunk tőle. A mesterkéltség helyett az igazi önazonosságot választotta. "A kíváncsiság a kulcsa annak, hogy jó kérdéseket teszel föl. Hogyha a kíváncsiság megvan, akkor jó újságíró leszel." A beszélgetés során visszatekintünk a kezdetekre. Csaba a Magyar Rádióban sajátította el a szakma igazi alázatát. Ott még nem a hírnév számított, hanem a minőségi tartalom és a valódi emberi sorsok megismerése. Kiderül, hogy a jó kérdezéstechnika és a hitelesség az üzleti életben és a tartalommarketingben is aranyat ér. Ha a közönségedet valóban meg akarod érteni, pontosan ezzel a nyitottsággal kell feléjük fordulnod. Nem kell feltétlenül harsánynak lenni ahhoz, hogy az emberek figyeljenek ránk. A hitelesség sokszor a csendes kitartásból fakad. Egy jól felépített podcast vagy egy mély interjú többet mond el egy márkáról, mint ezer hangos reklám. Ahogy haladunk előre az adásban, egyre komolyabb témák is terítékre kerülnek. A hazai média polarizációja és a szekértáborok kialakulása sokakat választás elé állított. Csaba tudatos döntést hozott. Nem állt be a sorba, inkább a háttérből figyelt és építkezett. Ez az epizód nemcsak egy volt tévés sztár vallomása, hanem egy útmutató is mindazoknak, akik a mai zajos világban próbálják megőrizni a saját integritásukat. "Mindig legyél hosszú távfutó. Tehát ne a rövid sprintekben, a gyors, rövid győzelmekben gondolkodjál." Ez a gondolat minden kkv vezető és szakember számára iránymutató lehet. A rövid távú sikerek hajszolása helyett a stabil alapokon nyugvó stratégia térül meg igazán. Csaba elmeséli, milyen az élet a képernyő után, hogyan találta meg a számítását a tartalomgyártás és a képzések világában. Kiderül az is, hogy a social media térnyerése hogyan formálta át teljesen a hagyományos játékszabályokat. Ma már sokkal fontosabb a célközönség bizalma, mint a puszta ismertség. "Nekem soha nem volt fontosabb a szakmám, amit nagyon-nagyon szeretek, de soha nem volt fontosabb a szakmám a családomnál." Végül egy nagyon fontos életbölcsesség zárja a beszélgetést. Bármilyen magasra is jutunk a ranglétrán, az igazi hátországot a család és a szeretteink jelentik. Ez az adás nemcsak szakmailag inspiráló, de emberileg is feltölti a hallgatót. Készülj fel egy mély, elgondolkodtató és rendkívül őszinte utazásra!
Egy olyan témát boncolgatunk, amely mindenkit érint: az egészségünket és annak tudatos megőrzését. Szilágyi Gábor vendége ismét Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos és buddhista tanító. A beszélgetés során mélyebb betekintést nyerünk a tibeti gyógyászat lenyűgöző és egyben rendkívül logikus világába. Sokan hajlamosak misztikus ködbe burkolni a keleti gyógymódokat. Zoltán azonban gyorsan rávilágít arra, hogy ez a rendszer kőkemény megfigyelésekre épül. A nyugati orvoslással ellentétben itt nem pusztán a felszíni tünetek elnyomása a cél. A szakember pontosan megfogalmazza a lényeget: "A tibeti gyógyászat az egy holisztikus gyógyászati rendszer." Ez a megközelítés a test, az energia és a tudat hármas egységét vizsgálja egyszerre. A mai rohanó világunkban a stressz és a mozgáshiány szinte népbetegségnek számít. Az adásban részletesen kitérünk arra, hogyan hatnak a felgyülemlett érzelmek és a feszültség a belső szerveinkre. Kiderül, hogy a stressz nem csupán mentális kibillenés lehet, hanem akár a kevés folyadékfogyasztás vagy a túlhajszolt mindennapok is kiválthatják. A gyógyulás alapja pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. A tibeti orvoslás szerint a terápia négy szorosan összefüggő lépcsőből áll: táplálkozás, életvezetés, gyógyítószerek és külső terápiák. A testmozgás fontossága elengedhetetlen ebben a folyamatban. Nem feltétlenül bonyolult jóga ászanákra kell gondolni, az egyszerű és az alkatunknak megfelelő edzés is csodákra képes. Ahogy Zoltán is kiemeli a beszélgetés során: "Az életünk mozgás, mozgás csak a halott dolgok mozgulatlanok." A megfelelő mozgásforma kiválasztása és a tudatos táplálkozás már önmagában hatalmas lépés a tartós egészség felé. Ha megismerjük a saját testünket, a hétköznapi szokásainkat is ehhez igazíthatjuk. Így elkerülhetővé válik rengeteg krónikus probléma. Különösen izgalmas része az adásnak a betegségek diagnosztizálásáról szóló blokk. Egy hagyományos tibeti orvos a kikérdezés mellett a páciens szeméből, bőréből, nyelvéből és a pulzusából is olvasni tud. Ez a fajta fókuszált odafigyelés garantálja, hogy a probléma valódi gyökerét találják meg. Szóba kerülnek a modern kor tipikus kihívásai is, mint az emésztőszervi panaszok és a különböző testünkben lévő gyulladások. Zoltán rávilágít egy nagyon fontos alapelvre, ami teljesen más megvilágításba helyezi a betegségeket: "A lázat csak akkor kezeljük, amikor már probléma maga a láz." Tarts velünk ebben az elgondolkodtató részben, ismerd meg a saját működésedet, és tanuld meg egyensúlyba hozni a testedet és a tudatodat! Iratkozz fel a csatornára, mert a következő epizódban a modern longevity felfogásról fogunk beszélgetni.
A mai felgyorsult, teljesítménykényszeres világban szinte mindannyian találkozunk a stressz, a szorongás vagy éppen a kiégés árnyoldalaival. A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Kovács Eszter, a Mat on the Moon közösség alapítója. Eszter története tökéletes példája annak, hogyan lehet a legmélyebb krízisekből is erőt meríteni és egy teljesen új, tudatosabb életet felépíteni. Eszter őszintén mesél a karrierútjáról, amely a hollandiai postáskodástól egészen egy londoni marketingvezetői pozícióig ívelt. A kívülről sikeresnek tűnő élet azonban komoly árat követelt. A hatalmas felelősség, a megfelelési kényszer és a feszített tempó végül egy durva kiégéshez vezetett. Az epizód során feltárjuk, hogyan jutott el a londoni parkok sírópadjától a jóga és a meditáció világáig. Meglepő módon Eszter az induláskor egyáltalán nem volt elragadtatva ezektől a módszerektől. "Én tiszta szívből gyűlöltem minden percét, mert hát ugye összetártak ezekkel a gondolatokkal és elakadásokkal, amikkel már így is úgy éreztem, hogy túl sokat vagyok együtt." A kitartó gyakorlás azonban meghozta a gyümölcsét. Eszter felismerte, hogy a testünk nem csupán egy eszköz, amit a végtelenségig kizsigerelhetünk, hanem egy fantasztikus jelzőrendszer is. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az elfojtás helyett meg kell tanulnunk kapcsolódni a saját érzéseinkhez. Sokszor azt gondoljuk, valami végzetesen tönkrement bennünk, ha nem bírjuk a mindennapi nyomást. Eszter megközelítése azonban hihetetlenül felszabadító. "Kitartóan ismétlik ezek az ősi tradíciók, hogy akkor sem vagy elrontva. És akkor sem. [...] Nem vagy elszúrva, és nem javításra szorulsz, csak egy visszarendeződésre." Az adásban szó esik a vállalkozóvá válás nehézségeiről és szépségeiről is. A Mat on the Moon éppen a koronavírus világjárvány kezdetén indult el, amikor szinte mindenki azt mondta, hogy ez a legrosszabb időzítés. Eszter mégis mert lépni. A spiritualitást és a tudományt zseniális érzékkel ötvözve hozta el a tudatosságot a multinacionális cégek irodáiba és az átlagemberek mindennapjaiba. Megmutatta, hogy a mindfulness nem csak a trópusi tengerpartokon, hanem a hármas metrón utazva is tökéletesen működik. "Hagyják a perfekcionizmusukat az ajtóban. Tehát legyen ez egy felnőtt játszótér, amikor önmagaddal kezdesz el foglalkozni... A játékban meg a táncban is vannak diszkomfortos pillanatok, de ott már nem démonok vannak, ott mi nem vagyunk egészen barátok, szereplők vannak." Tarts velünk ebben a rendkívül inspiráló és mély beszélgetésben! Fedezd fel te is, hogyan teheted a mindennapjaid részévé a tudatosságot, és találd meg azt a kedvenc önmagadat, akivel te is szívesen barátkoznál egy házibuliban.
Ebben az új formátumban egy-egy témát sokkal mélyebben, részletesebben is kivesézünk. Mai vendégem Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos. Egy olyan témába ássuk bele magunkat, amely a mai felgyorsult világunkban aktuálisabb, mint valaha. Olyan időket élünk, amikor a mesterséges intelligencia, a folyamatos társadalmi változások és a rohanó tempó hihetetlen mennyiségű külső stresszel bombáz minket. Ezek az ingerek sokszor észrevétlenül is megbetegítenek. De vajon hol gyökerezik a probléma, és mi a megoldás kulcsa? Zoltán már egészen fiatalon, mindössze tizenévesen rátalált a buddhizmus útjára. Ahogy a beszélgetésből kiderül, ez nála nem egy hirtelen jött fellángolás volt, hanem egy nagyon is mély belső hívás. Érdekes belegondolni, hogy amit a modern pszichológia sokszor az életközépi válság számlájára ír, az nála már szinte gyerekkorban megjelent. Az élet nagy kérdéseit kutatva jutott el a harcművészeteken át a tibeti gyógyászatig és a komoly spirituális gyakorlatokig. A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja a tudat, az energia és a fizikai test kapcsolatának megértése. Nyugaton sokan hajlamosak szétválasztani a testi és lelki folyamatokat. A tibeti hagyomány azonban teljesen másként közelít ehhez az egyensúlyhoz. "Minden a tudatból indul, minden betegség a tudatból indul, minden zavar a tudatból indul..." Ez a kijelentés tökéletesen rávilágít arra, hogy a belső állapotunk miként határozza meg a fizikai jóllétünket. Zoltán egy zseniális ősi analógiát is megoszt velünk a műsorban. A tudat és az energia kapcsolatát egy vak ló és egy béna lovas történetével írja le. A tudat a mozdulatlan lovas, aki mindent tapasztal, az energia pedig az erős, de irányításra szoruló vak ló. Ha ők ketten jól együttműködnek, bármit elérhetnek. "A tudatban történnek legerőször olyan változások, vagy azokban vannak olyan lenyomatok, amelyek olyan változásokat indukálnak a tudatban, ami az energiarendszeren keresztül megnyilvánul a matériában." A mai adás különösen hasznos mindazoknak, akik úgy érzik, valahol elakadtak az életükben. Sokan tapasztaljuk azt a bizonyos belső üvegplafont, ami gátol a továbbhaladásban és a fejlődésben. A buddhista tanítások nemcsak egy ősi filozófiaként, hanem egyfajta mély, rendszerszintű pszichológiaként is felfoghatók, amelyek konkrét módszereket adnak a gátak lebontására. A harcművészetek és a gyógyítás izgalmas összefonódása is kiemelt szerepet kap a műsor során. Zoltán szerint egy igazi harcosnak nemcsak megvédenie kell tudni másokat, hanem a gyógyításhoz is értenie kell. Minden megszerzett erő hatalmas felelősséggel jár a mindennapokban. "Könnyű ártani másoknak, de nehéz megvédeni másokat." Tarts velünk ebben a gondolatébresztő epizódban! Fedezd fel, hogyan segíthet az évezredes tibeti bölcsesség a modern kor mindennapi kihívásainak kezelésében. Ha tetszik az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg velünk a saját tapasztalataidat a kommentekben. Ne hagyd ki a következő részt sem, ahol még mélyebbre ásunk a tibeti gyógyászat gyakorlati rejtelmeiben!
Hozok nektek egy igazán inspiráló beszélgetést! A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Hámori Barbara volt a vendégünk. Ha a hazai média világában dolgozol, az ő nevét biztosan nem kell bemutatni neked. Barbara évtizedek óta a legsikeresebb televíziós produkciók, sorozatok és reality műsorok producere, írója és kreatív motorja. A Forbes nemrég a 19. legbefolyásosabb magyar nőnek választotta. Az utóbbi időben azonban egy teljesen új szerepben is láthatjuk. Ő lett a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet témakörének egyik legmeghatározóbb hazai hangja. Ebben az adásban nagyon mélyre mentünk. Kiveséztük, hogy mi hajtja őt ennyi évtizedes, kőkemény tévés munka után is. Szó esett arról, hogyan élte meg a váltást a kamera mögötti, irányító szerepből a kamera előtti, sokkal sebezhetőbb létezésbe. Kiderült, hogy a fiatalkori hiúság hogyan alakult át benne egy nagyon tudatos, az egészséget fókuszba helyező életmóddá. Ahogy Barbara is olyan szépen megfogalmazta a beszélgetés során: "A longevity-nek az a lényege, hogy az életünkben, ameddig élünk, amennyit a jó Isten ad nekünk, abban megpróbáljuk minél inkább jól érezni magunkat a testünkben, a lelkünkben." Szakmai szempontból is rengeteget tanulhatunk tőle. Kifejezetten izgalmas volt hallani, hogyan menedzseli a hatalmas televíziós stábokat. Barbara őszintén beszélt a hiperfókuszról, a közelmúltban diagnosztizált ADHD helyzetéről és arról a nyers, direkt kommunikációs stílusról, amit még az amerikai gyerekkorából hozott magával. Sokan talán tartanak ettől a szókimondástól, de szerinte ez a leghatékonyabb szűrő az emberi és üzleti kapcsolatokban. Nagyon izgalmasan nyilatkozott arról is, hogy a státusz és a vagyon egyáltalán nem érdekli őt egy beszélgetés során. Ezt a részt érdemes külön is kiemelni: "...engem mindig, és tudod, mi az érdekes, hogy pontosan tudom azt, hogy ők szeretik ezt, mert hogy senki nem meri őket valójában megkérdezni. És imádják azt, ha valaki végre emberként közelít hozzájuk." A beszélgetés utolsó harmadában a vezetői stílusok változásáról, a régi toxikus munkahelyi normák eltűnéséről és az önismeret fontosságáról is szót ejtettünk. Barbara elárulta, hogy vezetőként is meg lehet őt vezetni, különösen a humoros, intelligens, de valós teljesítményt nem nyújtó emberek tudják bevinni az erdőbe. Végül megosztotta velünk a saját "KKS" formuláját, amely a Kíváncsiság, Következetesség és Szeretet hármasára épül. Számomra az egyik legszebb gondolata az volt, amikor a kíváncsiságról beszélt: "A kíváncsiságot az utolsó csepp lélegzetünkig azt meg kell tartani." Nézzétek meg a videót, ha szeretnétek egy hihetetlenül energikus, szókimondó és rendkívül tudatos szakembertől tanulni. Várom a kommenteket, nektek mi volt a legnagyobb felismerésetek az adásból!
Üdvözlök mindenkit a mai epizódban! Ma egy fantasztikus témát boncolgatunk, ami nem csak a konyhában, de az üzleti stratégiában és a marketingben is maximálisan megállja a helyét. Hogyan csomagoljuk be az egészséget úgy, hogy az tényleg ellenállhatatlan legyen? Erről szól ez az izgalmas adás, ahol az egészséges hedonizmus lenyűgöző világába kalandozunk. Ez a megközelítés tökéletesen mutatja, hogyan lehet egy sokak által elkerült koncepciót egyedi élménnyé formálni. Ebben a részben Gyurik Gábor executive séffel és Péter-Fiuli Julianna dietetikussal beszélgettünk a modern gasztronómia egyik legnagyobb kihívásáról. Sokan abban a hitben élnek, hogy ami egészséges, az biztosan ízetlen, unalmas és tele van kompromisszumokkal. Ezt a mítoszt most végérvényesen megcáfoljuk! Részletesen megnézzük, hogyan lehet egy étkezés egyszerre tápláló és elképesztő kulináris élmény. Az emberek gyakran az extrém diétákkal azonosítják az egészséget. Pedig ahogy az epizódban is pontosan elhangzik: „az egészséges étkezés nem azt jelenti, hogy a desszertet el kell hagyni.” Holisztikus marketinges és stratégiai szempontból is érdemes figyelni erre a beszélgetésre. Gondolj csak bele a saját piacodba! Ha a célcsoportodnak van egy berögzült, negatív hiedelme a szolgáltatásoddal kapcsolatban, azt intelligensen és kreatívan kell megváltoztatnod. Pontosan ezt csinálja a vendéglátásban ez a kiváló szakértői csapat. Nem elvesznek az ügyfélélményből, hanem óriási értéket adnak hozzá. Egy dietetikus és egy séf közös munkája lenyűgöző eredményeket szül, ami tökéletes példája a szakmai szinergiának. A valódi minőség építése ráadásul sosem a konyhában vagy a kirakatban kezdődik. A titok a megfelelő, helyi és minőségi szezonális alapanyagok gondos kiválasztásában rejlik. Ahogy Gábor is nagyon találóan fogalmazott: „Minusz kettedik lépés az alapanyag.” Ezt az alapszabályt minden vállalkozásnál érdemes észben tartani a termékfejlesztés legelső fázisában. Az adás során különleges figyelmet kaptak a zöldségek, amiket a séfek elképesztő kreativitással készítenek el, messze túlszárnyalva a hagyományos hazai recepteket. Felejtsük el a megszokott köreteket és a bő olajban sült, elnehezítő fogásokat. Hallottál már például a fantasztikus káposztasteakről? Ez az innovatív zöldségalapú étel teljesen újraírja mindazt, amit a növényi étkezésről eddig gondoltunk. A modern konyhatechnológia, mint például a precíz hőkezelés, segít abban, hogy az ételek könnyen emészthetők maradjanak, és ne okozzanak ólmos fáradtságot étkezés után. A személyre szabottság ma már alapelvárás egy prémium kategóriás termékélménynél, és ez itt sincs másképp. Julianna részletesen elmesélte, hogyan készítenek egyedi étrendeket a vendégeknek egy mélyreható anamnézis felvétele után. Legyen szó ételallergiáról vagy érzékenységről, a figyelem minden apró részletre kiterjed. A végső cél pedig mindig a maradandó, pozitív tapasztalás megteremtése. Ha valami ennyire kiemelkedőt nyújtasz, az emberek organikusan beszélni fognak róla a barátaiknak. Egy váratlan ízkombináció pontosan ezt a meglepetés erejével ható élményt éri el. Ahogy a beszélgetés végén elhangzott a legfontosabb tanulság: „És amit az ember megjegyez, az nem az, ami az átlagos, hanem amikor van egy élményfaktor, egy olyan élményfaktor, na ilyet még nem próbáltam soha.”
Üdv a Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában, a Remind Magazine műsorában! A mai vendégünk Dull Szabolcs, aki az ország egyik legismertebb politikai elemzője és tartalomgyártója. Sokan az Index és a Telex főszerkesztőjeként, vagy épp alapítójaként zárták a szívükbe. Ma már a saját útját járja: az "Öt pontban" hírlevél és podcast, valamint a Seres Samuval közös "Innen és túl" műsorok házigazdájaként találkozhatsz vele. Ha valaha is érezted már úgy, hogy beszippant és lemerít a napi hírek, vagy éppen a hazai politika mókuskereke, akkor ezt a beszélgetést egyenesen neked találtuk ki. Szabolccsal egy igazi kulisszatitkokkal teli, mély beszélgetést folytattunk arról, hogyan is működik valójában a politikai kommunikáció a színfalak mögött. Nem titok, hogy a média világa a szemünk láttára esik át egy óriási transzformáción. Ahogy ő is tökéletesen megfogalmazta a műsorban: "egy ilyen teljes médiatörténeti rendszerváltásban vagyunk, amelynek nyilván van hatása a politikára is." Ma már nem a hagyományos sajtó, vagy az esti Híradó diktálja a tempót. A hatalom és a figyelem egyértelműen áttevődött a közösségi médiára. Ha ezen az új, zajos pályán valaki – legyen az egy politikus, egy közéleti szereplő, vagy akár egy kkv cégvezető – nem kezdi el tudatosan építeni a saját csatornáját és közösségét, az egész egyszerűen lemarad a versenyben. Izgalmas volt belelátni abba is, mi a valódi különbség egy pörgős újságíró és egy higgadt elemző között. Szabolcs ezt a dinamikát egy zseniális sakkhasonlattal hozta közelebb hozzánk. Míg a zsurnaliszta azt figyeli, hova lépnek a bábukkal éppen most, és ezt minél gyorsabban meg akarja írni, az elemző sokkal inkább azt vizsgálja, mi lehet a meccs végeredménye a következő tíz lépés alapján. És ami talán mindannyiunk számára a legnehezebb feladat: mindezt érzelmek nélkül, higgadtan kell tenni. Mi, átlagemberek a mindennapokban hajlamosak vagyunk morális, etikai alapon megítélni a döntéseket, pedig a háttérben futó gépezet teljesen más szabályok szerint játszik. Szabolcs rávilágított: "a politikai logika az alapvetően különbözik mindenfajta más logikai keretrendszertől, például az erkölcsi keretrendszertől is." Ennek az éles szétválasztása az igazi kulcsa annak, hogy ne őrüljünk meg a végeláthatatlan hírfolyamban. Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a magyar "néplélek" aktuális állapota mellett sem. Egy ilyen erősen polarizált, kiélezett társadalmi helyzetben, a választások után mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan tovább, hogyan éljünk túl az állandó nyomás alatt? Vendégünk szerint a legfontosabb feladatunk most a kollektív és egyéni feszültségek oldása. Ahogy a beszélgetést zárta: "ha egy szót kéne mondanom, akkor az a türelem. Hogy legyünk türelemmel egymás iránt, politika iránt, magunkkal szemben." Készülj egy jó kávéval, és tarts velünk ebben az elgondolkodtató epizódban! Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és oszd meg velünk a gondolataidat a kommentek között!
Üdv a legújabb epizódban, ahol egy olyan témát boncolgatunk, ami szinte mindenkit érint: a tartós fogyás és az életmódváltás rögös útját. Hányszor hallottad már, hogy az egész csak akaraterő és kőkemény kalóriadeficit kérdése? Dr. Nagy Gergő, medical spa manager és belgyógyász szakorvos szerint ez az állítás messze nem ilyen egyszerű. Ebben az adásban lerántjuk a leplet a divatdiétákról, és megmutatjuk, miért vall kudarcot a legtöbb próbálkozás a mindennapokban. Tudtad, hogy a "diéta" orvosi szempontból egészen mást jelent, mint ahogyan a köznyelvben pörgetjük? Gergő rögtön az elején tisztázza ezt az alapvető, de annál károsabb félreértést: "a diétát alapvetően egy tudatos alapon választott, fókuszált, terápia központú eszköznek tekintjük bizonyos betegségek, tünetek vagy állapotok kezelésére." Vagyis nem egy nyári "bikiniforma" elérésére kitalált, két hetes csodafegyver. A ketogén, a paleo és a többi villámtrend helyett egy sokkal mélyebb, holisztikus megközelítésre van szükség. A MELEA hotel speciális koncepciója pontosan erre a komplexitásra épít. Itt nem csupán a kilók gyors lefaragása a cél. Orvosi vizsgálatokkal, genetikai tesztekkel, laboreredményekkel, valamint pszichológus és dietetikus bevonásával tárják fel a túlsúly valódi okait. Simán benne van a pakliban, hogy egy rejtett pajzsmirigy alulműködés, esetleg inzulinrezisztencia gátolja a sikert. De az is előfordul, hogy szimplán rosszul edzel, és a rengeteg kardió miatt zsírégetés helyett a saját izomzatodat építed le, miközben azt hiszed, mindent jól csinálsz. A legnagyobb hiba, hogy szinte mindenki azonnali eredményt akar. Holnapra akarunk lefogyni, egy több évtizedes rossz szokásrendszer után. "Ezek a váltások, ezek általában 99%-ban sikertelenséggel zárulnak." – emeli ki szakértőnk a beszélgetés során. A valódi életmódváltáshoz apró, de kőkeményen célirányos lépések kellenek. Meg kell találnod azt a mozgásformát, amit élvezel, és azokat az egészséges ételeket, amiket tényleg szívesen megeszel. Kár erőszakot tenni magadon. A szokások kialakításához idő kell, gyakran egy teljes év is. A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért nem érdemes az elavult BMI indexet (testtömeg-index) szentírásként kezelni, és miért elengedhetetlen a pontos testösszetétel-mérés. Nem mindegy, mennyi a zsigeri zsír és mennyi a vázizomzat. Ha mindezt a helyére tesszük, a fókusz végre áthelyeződik a valódi egészségre, és búcsút inthetünk a jojó-effektusnak. Ahogy a doktor úr fogalmaz: "mi egészséges embereket szeretnénk, akik egy közben jól érzik magukat, és egy, hogy is mondjam, melléktermék az, hogy valaki csinos és szép." Tarts velünk ebben az izgalmas adásban, ismerd meg a rejtett buktatókat, és építsd fel a saját, hosszú távon fenntartható egészségedet – végre szenvedés nélkül! Ne felejtsd el megnézni az epizód legfontosabb pillanatait a lenti időbélyegek segítségével, és iratkozz fel a csatornára, ha nem akarsz lemaradni a következő részről sem!
Üdvözlünk a Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában! A mai vendégünk Dr. Varga Eszter, akit az ország a Cápák között című műsorból zárt a szívébe. De vajon mi rejtőzik a magabiztos, határozott üzletasszony álarca mögött? Ebben az adásban Eszter kendőzetlen őszinteséggel mesél arról a kőkemény útról, ami egy kis dél-alföldi faluból, Szatymazról egészen a csúcsig, és a hatalmas üzleti sikerekig vezetett. Sokan csak a csillogást látják egy sikeres vállalkozó életében, de ritkán esik szó arról az árról, amit a folyamatos teljesítménykényszer és az imposztor-szindróma követel. Eszter nyíltan beszél arról a toxikus hajtásról, ami hosszú éveken át meghatározta a mindennapjait. Bár az eredmények magukért beszéltek, a háttérben komoly belső küzdelmek zajlottak. Ahogy ő fogalmazott: "olyan addiktív volt az, hogy az energiám teljes lemerítésével mit tudok elérni, és utána az az eredmény pillanata, hogy az, hogy egyébként a folyamatta kinyírtam magam, az ilyen." A beszélgetés során mélyebbre ásunk a cégépítés és a milliókat jelentő "exitek", vagyis a cégeladások világában is. Két rendkívül sikeres exittel a háta mögött Eszter lerántja a leplet az üzleti világ egyik legnagyobb mítoszáról. Azt hisszük, a cégeladás a megérkezés pillanata, a tiszta boldogság, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. "Még az exit szó, ha már mindenki azt mondja, hogy pénzes eső van, és hogy milyen boldogság, nem biztos. Tehát az exiteknek is duális... a kulisszák mögött mindig meg kell nézni, hogy mi volt az adott cégnek a eladási célja." Természetesen a kudarcok és a mélypontok sem maradtak ki a sorból. Mi történik akkor, amikor a dolgok nem a tervek szerint alakulnak? Milyen érzés az, amikor a barátok és az üzletfelek hátat fordítanak? Eszter ezt a jelenséget is tűpontosan írja le, rávilágítva az üzleti világ olykor kegyetlen arcára: "Tudom, mikor hirtelen elhallgatnak a telefonok. Hirtelen légüres tér keletkezik körülötted." A kiégés határán egyensúlyozva Eszter végül a buddhizmusban és a kőkemény önismereti munkában találta meg a belső békéjét. Megtanulta, hogyan engedje el a görcsös kontrollt, miként kezelje a nyilvánosságot, a tévés szereplést, a negatív kommenteket, és hogyan élje meg a jelent ahelyett, hogy mindig csak a következő célt hajszolná. Ha te is küzdesz a megfelelési kényszerrel, érzed a kiégés előszeleit, vagy csak szeretnél jobban kapcsolódni önmagadhoz, ez az epizód neked szól. Tarts velünk egy olyan inspiráló utazáson, amely garantáltan elgondolkodtat a saját döntéseidről!
Szereted a wellness hétvégéket? Valljuk be, a legtöbben úgy vagyunk vele, hogy elutazunk pár napra, degeszre esszük magunkat a svédasztalnál, iszunk pár pohár pezsgőt már délelőtt, aztán a medence partján heverészve próbáljuk túlélni a kajakómát. Aztán hazaérünk, és gyakran fáradtabbak vagyunk, mint amikor elindultunk. Marketing szempontból is zseniális, ahogy a sárvári Melea – The Health Concept szálloda ezt az igencsak elhasznált „wellness” fogalmat újrapozicionálta. Ők elhozták Magyarországra a Medical Wellness és a Longevity (hosszú élet) forradalmát. De miről is szól ez pontosan? Szilasi Cintia, a Melea értékesítési és marketing vezetője fantasztikus betekintést nyújt a kulisszák mögé ebben az epizódban. A beszélgetésből hamar kiderül, mi a legnagyobb különbség a megszokott hedonista pihenés és a valódi egészségmegőrzés között. Ahogy Cintia is rávilágít a klasszikus kikapcsolódás árnyoldalára: "Elmegyünk egy hétre, és akkor egy hétig, úgy, ami a csövön kifér, tényleg nagyon jól érezzük magunkat. Jó pár kilóval többel térünk haza." Ezzel szemben a Medical Wellness konkrét, kézzelfogható értéket ad az életedhez. Nem csak a pillanatnyi stresszt segít levezetni, hanem megtanít arra, hogyan menedzseld azt a rohanó hétköznapokban. Cintia kifejti a klasszikus wellness torzulását is: "Az egész wellness, az onnan indult, hogy egy jólét, támogató kikapcsolódás... Ez picikét így elhasználódott, átalakult, és már a wellness szállodákról nagyon más kép él az emberek fejébe." Itt az ideje, hogy visszatérjünk az alapokhoz, de egy sokkal profibb, tudományosabb szinten.A műsorban mélyebben is belemegyünk abba, hogyan néz ki egy ilyen holisztikus prevenciós folyamat. Egy átlagos hazai orvosi vizit nagyjából 5 perc érdemi beszélgetésből és 10 perc adminisztrációból áll. Itt viszont 40-60 percet szánnak egyetlen páciensre. Miért? Mert a teljes embert nézik. Megvizsgálják a stressz-szintet, az alvási szokásokat, az étkezést, de akár genetikai és alapos laborteszteket is végeznek. Így a vendég nem sablonos tanácsokat kap, hanem egy teljesen személyre szabott életmódváltó csomaggal térhet haza, amit a saját privát életébe is be tud építeni. A megelőzés ugyanis mindig olcsóbb és fájdalommentesebb, mint a már kialakult betegségek utólagos kezelése. Vajon ez a fajta szolgáltatás csak egy újabb luxus hóbort, vagy a legjobb befektetés, amit magunkért tehetünk? A WHO kutatásai szerint minden prevencióba fektetett dollár sokszorosan megtérül a jövőben a megspórolt kezeléseken. Ennek fényében pedig abszolút igaza van a vendégemnek, amikor azt mondja: "Manapság az a valódi luxus, amit megtehetsz magadért, hogyha befektetsz a jövőbe, és befektetsz hosszú távon az egészségedbe." Ha te is érzed, hogy változtatnod kellene az életmódodon, érdekel az egészségtudatosság, de elvesztél az egymásnak ellentmondó internetes trendek zajában, akkor ez az epizód pontosan neked szól. Tarts velünk, és tudd meg, hogyan hozhatod ki a maximumot a saját egészségedből!
Sokak számára a csúcsot jelenti egy multinacionális vállalat vezérigazgatói széke. De mi történik akkor, ha eléred ezt a célt, látszólag mindened megvan, mégsem érzed magad a helyeden? Ebben az epizódban Szilágyi Gábor, a Tudatos Döntések podcast házigazdája Németh Kornéllal, a Rossmann Magyarország leköszönő ügyvezető igazgatójával beszélgetett. Kornél hét év után döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a biztosat, és kilép az úgynevezett aranykalitkából. Ez a beszélgetés egy rendkívül őszinte és mély betekintés egy topmenedzser lelki világába. Megtudhatod belőle, hogyan születik meg egy ilyen sorsfordító döntés, és milyen belső küzdelmek előzik meg azt, hogy valaki önként felálljon a csúcsról. A legtöbb üzleti podcast a sikerről, a számokról és a növekedésről szól. Itt most a vezető mögötti ember kerül a középpontba. Kornél nyíltan beszél arról, hogy a döntését nem a klasszikus kiégés motiválta. Sokkal inkább az a felismerés, hogy az identitásunk nem egyenlő a névjegykártyánkon szereplő titulusunkkal. "Egy ponton meg kellett látnom, hogy ez a hajó az irányban működik nélkülem is." Ez a felismerés sok vezető számára ijesztő. Amikor megszokod, hogy egy több ezer fős céget irányítasz, könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy azt hiszed, nélkülöd megáll az élet. Kornél elmeséli, milyen volt szembenézni azzal az illúzióval, hogy ő irányítja az eseményeket, és hogyan tanulta meg elengedni ezt a görcsös kontrollt. Kiderül az is, hogy a legnehezebb lépés nem is maga a felmondás volt, hanem a szembenézés a saját bizonytalanságával. "Azért a döntésem, meg az első felismerésem között az egy némi idő eltelt, és ott engem a félelem vezérett abszolút, hogy én majd ki leszek Rosszman nélkül." Karrier szempontból is tanulságos hallani, hogyan fogadta a piac, a kollégák és a tulajdonos ezt a váratlan lépést. Vajon hányan rekednek benne olyan pozíciókban pusztán félelemből, mert nem merik feltenni maguknak a legnehezebb kérdéseket? A műsorból kiderül, miért fontos a külső visszacsatolás, hogyan segíthet egy jó barát a hullámvölgyekben, és mi a különbség a diktatórikus "főnökösködés" és a valódi, bizalomra épülő vezetés között. Szó esik még Kornél új könyvéről is, amely a Félkirályság címet viseli. Ez egy pszichoedukációs regény, amely bepillantást enged a férfilélek rejtelmeibe, és megmutatja, mivel jár valójában a siker. Ha valaha is érezted már azt a munkahelyeden, hogy valami hiányzik, de féltél változtatni, ez az epizód neked szól. Olyan inspirációt kapsz belőle, ami garantáltan elgondolkodtat a saját utadról. Zárásként pedig egy olyan gondolatot viszünk magunkkal, ami minden karrierépítő számára alapvetés kellene, hogy legyen: "Hát ha egy mondat, akkor annyi, hogy ér önmagad választani." Nézd meg a videót, és oszd meg velünk a kommentekben: te mikor hoztál utoljára igazán tudatos döntést a karriered során? Ne felejts el feliratkozni a csatornára a hasonló inspiráló beszélgetésekért!
Üdvözöllek az e heti EXTRA epizódban! Ma egy olyan témát boncolgatunk, amely alapjaiban változtatja meg a pihenésről és az egészségmegőrzésről alkotott képünket. A felgyorsult világunkban a megelőzés fókuszú életvezetés már nem luxus. Egyenesen kötelező alapelv kellene, hogy legyen mindannyiunk számára, ha minőségi éveket akarunk nyerni magunknak. Egyre többen nyitnak a longevity, vagyis a hosszú, minőségi élet koncepciója felé. Ennek a szemléletnek a magja pofonegyszerű, mégis könnyen elfelejtjük a rohanó hétköznapokban. Fontos alapszabály: "az egészségről nem akkor kell elkezdenünk beszélni, amikor már rést ütöttek a pajzson, hanem akkor, amikor még minden lehetséges." Ebben az adásban a prémium wellness orvosi megközelítését vizsgáljuk meg. Vendégünk dr. Nagy Gergő belgyógyász szakorvos, a sárvári Melea – The Health Concept Hotel Medical Spa managere. Megnézzük, hogyan ötvözhető a holisztikus regeneráció a legmodernebb állapotfelmérésekkel. A hosszú élet titka nem csupán a genetikán múlik. Szerves része az a tudatosság, amivel a saját testünkhöz és szellemünkhöz fordulunk. Ahogy a beszélgetésben is elhangzik: "A hosszú élet ugyanis a hozott genetikai kód mellett tudatos döntések, finomhangolt figyelem és személyre szabott szokások harmóniájának gyümölcse is." Mit is jelent ez a gyakorlatban? Egy olyan preventív eszköztárat adunk a kezedbe, ami a mindennapi mókuskerékben is jól alkalmazható. A kiégés, a stressz és a krónikus fáradtság mára népbetegség. Sokan csak a tüneteket kezelik, amikor már ég a ház. Mi abban segítünk, hogy megértsd a saját szervezeted apró jelzéseit. A sárvári oázis példáján keresztül bemutatjuk, milyen az, amikor a letisztult elegancia a regenerációt támogató, tudatosan megálmodott gyógyító közeg. Beszélgetünk arról a ritka biztonságérzetről, amit az orvosi wellness nyújt. A Melea nem egy egyszerű szálloda. Egy csendes menedék, ahol a test, a lélek és a szellem újra egymásra találhat. Szó lesz a 360 fokos egészségmegőrzésről, a személyre szabott kezelésekről és az ehhez kapcsolódó megkomponált táplálkozásról. A valódi szépség és egészség belülről fakad. Ezt az egyensúlyt pedig haza is lehet vinni. A hotel koncepciójának is ez a lényege. Ez "a tudomány és a természet találkozása, ahol a diagnosztikai mérések, a személyre szabott kezelések és a tudatos életmód egyetlen célt szolgálnak – hogy ne csupán kipihenten, hanem önmagunkhoz közelebb kerülve térjünk haza." Kattints a lejátszásra, és tedd meg az első lépést a saját longevity utadon! Emellett bepillantást engedünk a podcast sorozatunk jövőbeli témáiba is, hogy tudd, miért érdemes feliratkozni a csatornánkra.
Ez a beszélgetés igazi aranybánya minden cégvezetőnek, alapítónak és vállalkozónak. Szilágyi Gábor és Kürti Tom nem egy szokványos, panelekből építkező üzleti interjút raktak össze. A színfalak mögötti sztorikból kiindulva jutottak el a legmélyebb emberi és vezetői dilemmákig. Sokszor hisszük azt, hogy a vállalati stratégia, a marketing és a brandépítés kizárólag táblázatokból és KPI-okból áll. A valóság viszont az, hogy az üzlet legmélyén mindig ott van maga az ember. A saját gyarlóságaival, a hozott mintáival és a sokszor teherként cipelt örökségével. Különösen igaz ez a családi vállalkozásoknál, ahol egy-egy ismert név komoly nyomást jelent. Kürti Tom őszintén mesél arról a kettősségről, amit fiatalként élt meg. Ahogy fogalmazott: "Egy nagy fának nagy az árnyéka, ez alól nem volt triviális kibújni..." Szakmai szemmel is izgalmas látni, ahogy valaki tudatosan épít fel egy teljesen saját utat és személyes márkát egy már létező, hatalmas családi brand mellett. Tom az aranykalitkából egészen Amerikáig ment, hogy megtalálja a saját versenypályáját. Később mégis visszatért, mert az üzleti sikereknél fontosabbá váltak számára a hazai, minőségi emberi kapcsolódások. Bárhová is sodorta az élet – legyen szó egy bedőlt hajdúszoboszlói téglagyárról, ahol ő maga kezdett el szenet lapátolni, vagy a Kürt Akadémia felépítéséről és sikeres eladásáról –, mindig a rendszerek megértése és átalakítása hajtotta. A videóból kiderül egy fájdalmas igazság is a személyes változásról. Vállalkozóként hajlamosak vagyunk újra és újra ugyanazokba a hibákba belefutni. Kijelöljük az új stratégiai célokat, de a régi megszokásaink kíméletlenül visszahúznak. Tom remekül rámutat ennek a pszichológiai hátterére: "Létre az hozza, amikor észrevesszük, hogy egyébként nem arra megyünk, hanem visznek a szokásaink." Itt kezdődik a valódi vezetői tudatosság, ami nélkül egyetlen céget sem lehet fenntarthatóan skálázni. Ha vezetőként képes vagy felismerni a saját mintáidat, akkor a kezedbe veszed az irányítást. Nem sodródsz többé a piaccal, hanem igazi döntéseket hozhatsz a jövődről. A szabadság ugyanis ott kezdődik, amikor tudod, melyik kötelezettséget vállalod fel önszántadból. Tom gondolata hibátlanul összefoglalja ezt az állapotot: "döntést akkor hozunk, amikor ebbe a helyzetbe, amiben belementünk, ebben valójában ott akarunk lenni." Készülj fel, ez az epizód garantáltan kizökkent a megszokott mindennapi rutinodból. Nem ad instant, kétperces recepteket, cserébe olyan kérdéseket tesz fel, amikkel hetekig fogsz tudni dolgozni a saját céged építésén. Dőlj hátra, és vidd magaddal a legfontosabb felismeréseket!
Ebben az epizódban Szilágyi Gábor vendége Schiller Márk, a Schiller Autó Család harmadik generációs vezetője, aki jelenleg a cégcsoport stratégiai és marketing igazgatójaként is tevékenykedik. Hogyan lesz egy óvodásból – akinek már anno is az autó volt a jele – az ország egyik leginnovatívabb cégvezetője? Márk hihetetlen őszinteséggel és alázattal mesél a családi vállalkozások generációváltásának kihívásairól, a kőkemény üzleti döntésekről és a vezetői mindennapokról. Sok hazai KKV küzd azzal, hogy az alapítók nehezen tudják átadni a stafétát a fiataloknak. A Schillernél ez az átállás gyönyörűen és tudatosan épült fel. Márk nem egy multinacionális céghez ment el tapasztalatot szerezni, hanem szinte gyerekkorától, az alapoktól tanulta meg a cégműködést odabent. Megtapasztalta a nyári munkákat, a kerékcserét a szervizben, majd később tudatosan kezdte el behozni a modern menedzsment elveket. Bár édesapja és nagypapája is hagyományosabb, erőskezű vezetők voltak, ő teret kapott egy új, struktúráltabb megközelítésre. Célja volt a lean menedzsment bevezetése és a vállalat küldetésének tisztázása, ami végül egy nagyon letisztult alapelvben csúcsosodott ki: "piacvezető autós megoldásokat nyújtunk szívvel, lélekkel." A podcast egyik legizgalmasabb, szinte filmbe illő pontja a kínai nyitás és a BYD behozatalának története. Márk már 2015-ben, egy startupos munkája során Kínában járt, és ott megérezte, hogy az elektromos autózásé a jövő. Hatalmas üzleti és érzelmi kockázatot vállalt a család azzal, hogy 33 év sikeres együttműködés után visszaadták az Opel márkát. Ezzel teret adtak ennek az új, radikális iránynak. A kockázat abszolút bejött. Elképesztő tempóban robbantak be a piacra, 2025-re az Év BYD Márkakereskedője lettek, és egy ponton brutális, több mint 30%-os piaci részesedést is elértek a hazai értékesítésben. Márk vezetőként is rengeteget formálódott az elmúlt tíz év során. A korábbi, olykor ego-vezérelt maximalizmusát mára felváltotta a megfontoltság és a folyamatos fejlődés iránti őszinte vágy. Felismerte, hogy az egy helyben toporgás helyett a haladás a kulcs. Ahogy a beszélgetésben is elhangzik: "a kész az jobb, mint a tökéletes." Hétköznapjai elképesztően pörgősek. Félórás blokkokban éli az életét, de még homokórát is tart a tárgyalóasztalán a túl hosszúra nyúló, felesleges meetingek megelőzésére. Valljuk be, ezt a homokórás trükköt mindannyian bevethetnénk a saját irodánkban! A kemény üzlet mellett a magánéleti egyensúly, a mozgás és a hosszú távú gondolkodás is főszerepet kap az életében. Az epizód legvégén egy olyan gondolatot oszt meg, amit minden cégvezetőnek receptre kellene felírni. Legyen szó cégépítésről, generációváltásról vagy magánéletről, az iránytű mindig az önazonosság marad. Ahogy Márk fogalmaz a műsor zárásaként: "nagyon fontos az, hogy csak olyan dolgot csináljunk, ami belülről jól esik." Ha valami nem önazonos, az sem az üzletben, sem emberileg nem lesz fenntartható.
Szia! Képzeld el, hogy az ország egyik legnépszerűbb színésznőjeként élsz, de legbelül folyamatosan küzdesz a megfelelési kényszerrel és a saját határaid meghúzásával. A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Pokorny Lia ül velem szemben, és ha azt hiszed, egy klasszikus szakmázós interjút fogsz hallani, hatalmasat tévedsz. Ez egy brutálisan őszinte, mély utazás a lélek körül, ami nem mellesleg cégvezetői szemmel is óriási tanulságokat rejt a kiégésről, a csapatépítésről és az újrakezdésről. Lia már gyerekkorában érezte a hívást. Nagyon jókat mosolyogtunk azon, ahogy mesélte: a sötét szobában hallgatta a mesekazettákat az emeletes ágyban, és azon tűnődött, vajon kik ezek a varázslók, akik ennyire jól tudnak mesélni. Viszont az útja egyáltalán nem volt kikövezve. Sőt! Kétszer is elutasították a Színművészetin. Ez a kudarc évekre rányomta a bélyegét az önbizalmára, mégis ez vezetett a legnagyobb áttöréshez. Amikor abbahagyta a görcsös akarást és rábízta magát a sorsra, az élet elkezdte tálcán kínálni a lehetőségeket. Ahogy a beszélgetésben megfogalmazza: "minden gyáva döntésnek van következménye, és minden bátor döntésnek hozama". Különleges betekintést kapunk abba is, hogyan használja a színpadot önismereti munkára. Ő nem maszkként húzza magára a szerepeket, hanem rajtuk keresztül néz szembe a saját elakadásaival. Ezt a részt egyenesen imádom: "én nem elmenekültem a szerepekbe, én használtam őket... a színházat gyógyulásra, gyógyításra használom, mint menekülésre". Hatalmas felismerés ez, amiből civilként is rengeteget tanulhatunk. A műsor második felében még mélyebbre megyünk. Lia bátran beleáll azokba a témákba, amiket sokan inkább a szőnyeg alá söpörnek. Őszintén mesél a kapcsolatfüggőségéről, a túlzott megfelelési kényszerről, és arról, mennyire nehéz volt megtanulnia nemet mondani. Ez a felismerés odáig vezetett, hogy otthagyta a Centrál Színház biztos kötelékét. Ötvenévesen elhitte magáról, hogy képes önálló lábra állni. Ma már egy harmincfős csapatot irányít a saját vállalkozásában. Színésznőből vezetővé vált, aki nap mint nap tanulja, hogyan tartsa egyensúlyban az alkotást és a cégépítést. Végül a pánikrohamok és a mindennapi szorongás is szóba kerül, ahol én is bedobom a közösbe a saját sötét időszakomat. Ritkán beszélünk erről ennyire nyíltan férfi szemmel, de hiszem, hogy ebből lehet igazán erőt meríteni. Lia végső útravalója mindannyiunknak telitalálat a fejlődéshez: "az állandó az a változás, és hogy a változástól ne ijedjek meg, mert nemcsak elvesz valamit, hanem újabb lehetőségeket hoz." Dőlj hátra, készíts egy jó kávét, és tarts velünk. Ez az adás garantáltan elindít benned is valami újat!
Az egészségünk a legnagyobb és legfontosabb befektetésünk, mégis hajlamosak vagyunk a legutolsó helyre sorolni a fontossági listánkon. Egy új autó, egy nyaralás vagy egy nagyobb TV sokszor megelőzi a saját szervezetünk karbantartását. A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Póda Tamással, a SYNLAB marketing és kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk. Tamás egy teljesen más univerzumból, a villamosmérnöki pályáról érkezett az egészségügybe, és pontosan ez a rendszerszemlélet az, ami zseniális perspektívát ad a prevencióhoz. "Egy probléma akkor probléma, ha van megoldása. Ha nincs megoldása, akkor nem probléma, nem kell vele fogalkozni." Sokáig azt tanultuk, hogy az orvos dolga a gyógyítás. Megvárjuk, amíg fáj, amíg tünetünk van, és utána a szakemberektől várjuk a csodát. Pedig a vastagbéldaganat vagy a méhnyakrák nem egyik napról a másikra alakul ki. A modern laborvizsgálatokkal – ahol ma már több mint 4000 markerből válogathatunk – a bajt évekkel azelőtt észrevehetjük, mielőtt az ténylegesen berobbanna. A mesterséges intelligencia és a genetikai tesztek korában már nem kell vakon tapogatóznunk. "Nem szabad az orvosra bízni a saját egészségedet. [...] Ha te tönkretetted a kocsidat, akkor az autószerelő dolga, hogy megjavítsa. Hát de nem kell tönkretenni, könyörgöm." Vajon tényleg annyi idős vagy, mint ami a személyidben szerepel? A biológiai életkorunkat (epigenetika) ma már egy egyszerű vérvételből meg lehet határozni. Ha 40 évesen a tested úgy működik, mint egy 50 évesé, akkor az orvosi protokollokat is eszerint kell alakítani. Ugyanígy a farmakogenetika segítségével ma már az is előre látható, hogy egy adott gyógyszer hatóanyaga hogyan szívódik fel a szervezetedben. Ez nem sci-fi, ez a jelen. A jövő egyértelműen a személyre szabott orvoslásé, ahol az online konzultációk és a célzott, ránk szabott vizsgálati csomagok órákat, sőt éveket spórolhatnak meg nekünk. "Az egészséged, az tényleg a szeretteid értéke." Ebben az adásban megmutatjuk, hogyan indulj el ezen az úton. Mik azok az alap, haladó és pro szintű lépések, amikkel a saját kezedbe veheted az irányítást. Ha pedig szeretnél még mélyebbre ásni, várunk a Remind Connect – Tervezz meg az egészségedet! rendezvényen május 15-én a MOMkultban. Gyere el, találkozzunk személyesen, és tedd meg az első, valóban tudatos lépést a saját jövőd érdekében! Jegyek és bővebb információk: https://event.remind.hu/
Mi történik, ha a cégvezető egója nagyobb, mint a józan esze? Hogyan tehet tönkre egyetlen rossz mondat éveken át épített hírnevet? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Bőhm Kornél, Magyarország egyik legismertebb kríziskommunikációs szakértője. Ez a beszélgetés nem csak elmélet: kíméletlen őszinteséggel tárják fel azokat a kommunikációs aknákat, amelyekre a legtöbb vállalkozás rálép. Kornél, aki politikai kampányokon és vállalati válságokon edződött, tiszta vizet önt a pohárba a Marketing és a PR örökös harcával kapcsolatban is. Sokan azt hiszik, a kommunikáció csak duma. Pedig egy krízishelyzetben a csend, a mellébeszélés vagy éppen a kapkodás milliárdos károkat okozhat. A beszélgetés egyik legerősebb pontja, amikor a szakértő rávilágít a vezetők legnagyobb ellenségére: a saját hiúságukra. „Ami a ego megjelenése ilyenkor, az sokkal inkább az, hogy én nem fogok bocsánatot kérni. [...] Én nem fogom ezt megkérni. Ugye, az biztos, hogy ebben, és akkor ott tartunk, hogy akkor az A javaslatot azt nem fogod tudni átvinni, mert ő biztos, hogy nem.” De nem csak a tűzoltásról esik szó. Hogyan építhetünk fel olyan személyes márkát (Personal Brand), ami nem omlik össze, ha a vezető távozik a cégtől? Mi a tanulsága Elon Musk vagy éppen Steve Jobs kommunikációjának? A podcastből kiderül, hogy a stratégiai gondolkodás hiánya miért bosszulia meg magát mindig, és miért tévedés azt hinni, hogy bármi is "magától elmúlik". „A legjobb kriziskezelési esetek azok, amik nem kerülnek be a hírekbe. Viccenk kívül, az tényleg így van.” Ez az adás kötelező tananyag minden cégvezetőnek, marketingesnek és PR-esnek, aki érteni akarja a modern üzleti kommunikáció játékszabályait. Nem elég csak beszélni – tudni kell, kinek, mikor és mit mondunk. Mert ahogy a műsor végén elhangzik: „Nincs olyan, hogy valaki nem kommunikál, mindenki kommunikál. [...] Még azt is hozzá kell tenni, hogy mindennel kommunikálunk. Tehát nem mindenki kommunikál, hanem mindennel ugye, és akkor most a testbeszédtől, az öltözéken át, meg a nem válaszolással.” Tarts velünk, és tanuld meg irányítani a narratívát, mielőtt mások teszik meg helyetted!
Szilágyi Gábor vendége nem más, mint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest társalapítója és az Oktogon Ventures partnere. Ha érdekel a hazai üzleti élet, a startupok izgalmas világa, vagy egyszerűen csak egy inspiráló életútra vágysz, ezt a közel másfél órás beszélgetést nem hagyhatod ki. Veronika története messze nem egy szokványos karrierút. A beszélgetés során mélyen őszintén mesél arról a gyerekkorról, amely akarva-akaratlanul is megtanította az önállóságra, a felelősségvállalásra és a gyors alkalmazkodásra. Egy olyan közegből indult, ahol a túlélés és a kitörés vágya formálta a személyiségét. Megtudhatjuk, hogyan lett a tanulás egyfajta menedék számára az otthoni nehézségek elől, és miként jutott el oda, hogy puszta kíváncsiságból és tudásvágyból egyszerre akár három egyetemet is végezzen. A televíziózás világában eltöltött sikeres 15 év után sokan meglepődtek, amikor hirtelen váltott. De mi is történt valójában a háttérben? Veronika elárulja, miért lépett ki a teljes légüres térbe, és hogyan találta meg a saját hangját, illetve küldetését az üzleti szférában. Különösen izgalmas az a gondolatmenet a műsorban, amelyben a multi cégek csúcsvezetőit és a saját cégüket építő vállalkozókat hasonlítja össze. Ahogy ő fogalmazott a stúdióban: "Valójában a tudatos szereplők között egyetlen egy különbség van, és ez a kockázatvállalási hajlandóság." A Bridge Budapest civil szervezetként való megalapítása sem csupán egy szimpla üzleti döntés volt, hanem egy kőkemény küldetés. Veronika mindig is arra törekedett, hogy egy méltóbb, tudásalapú és igazságosabb üzleti kultúrát honosítson meg Magyarországon. Számára a kommunikáció és a narratíva mindennél fontosabb az építkezésben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a következő gondolata: "Én mindig történeteket mesélek, és történetekben látom a világot, és az üzletet is. És szerintem az üzlet semmi más, mint jó meg rossz történeteknek az egyensúlya..." A beszélgetés vége felé sokkal személyesebb, filozofikusabb vizekre is evezünk. Lerántjuk a leplet a mindig mosolygós és derűs Pistyur Veronika titkáról. Vajon ez a mindenkire átsugárzó jókedv egyfajta pajzs a világ felé, vagy egy mélyről jövő, tudatos meggyőződés? A válasz garantáltan elgondolkodtat majd, ahogy az a zárógondolat is, amit útravalóul kaptunk tőle a mindennapok kihívásaihoz: "Az élet teljesen értelmetlen, de nagyon érdekes. És én így próbálok élni, hogy ez maradjon az." Tarts velünk te is, és inspirálódj egy olyan kortárs vezető gondolataiból, aki nemcsak beszél a változásról, hanem cselekszik is érte nap mint nap. Kérlek, ha tetszett az epizód, támogasd a munkánkat egy kedveléssel, oszd meg a gondolataidat a kommentek között, és iratkozz fel a csatornára, hogy ne maradj le a következő heti adásról sem! Regisztrálj a Revolut Businessre a linkünkön keresztül, és szerezz 35 000 Ft üdvözlő bónuszt. Minimum 0,01 EUR vagy ennek megfelelő összegű helyi pénznemben történő feltöltés szükséges. Csak új felhasználók számára. A promóció 2026.04.29-ig érvényes. Előfizetési díjak, valamint a promóció és a Business ÁSZF érvényesek. https://www.revolut.com/hu-HU/business/rb/gabor/ @RevolutBusiness #RevolutBusiness Szponzorált tartalom. A részletekért és a feltételekért látogass el a weboldalra.
Hogyan lesz egy zárkózott, vidéki lányból az ország egyik legismertebb digitális tartalomkészítője? Miért utazik egyedül a világ másik végére, miközben a férje a Forma-1-ben dolgozik? És ami a legfontosabb: hogyan lehet ép ésszel kibírni 15 évet a nyilvánosság előtt? A *Tudatos Döntések* podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Viszkok Fruzsi, aki nem kevesebb, mint másfél évtizede van jelen a képernyőinkn. A beszélgetés azonban most nem a sminktippekről vagy a legújabb "haul" videókról szól. Sokkal mélyebbre ásunk: Fruzsi őszintén mesél arról a kettősségről, amit introvertált személyisége és a választott szakmája közötti feszültség okoz. Azon túl, hogy bepillantást nyerünk egy "F1-es feleség" logisztikával teli mindennapjaiba, Fruzsi lerántja a leplet a tartalomgyártás árnyoldalairól is. A kommentekben rejlő indokolatlan gyűlölet, a megfelelési kényszer és a folyamatos "mi lesz a következő?" nyomás mind terítékre kerül. De szó esik arról is, miért a takarítás a legjobb stresszoldó, és hogyan építette fel azt a tudatos életvitelt, ahol a munka nem kényszer, hanem szenvedély. „Aki tényleg nagyon személyeskedő, és nagyon rossz indulatú, én azt leszoktam tiltani, és szerintem ez egy tök jó lehetőség, hogy létezik, és én mindenkinek azt mondom, hogy nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel.” Különleges blokk a beszélgetésben az olvasás szeretete és az "én-idő" fontossága. Fruzsi elárulja, hogyan szakít időt a könyvekre a legzsúfoltabb napokon is, és miért tartja fontosnak, hogy időnként "randizzon önmagával". A beszélgetés végén pedig kiderül, mi az a belső hajtóerő, ami 15 év után is minden reggel felkelti benne a vágyat az alkotásra. „Ha rendetlenség van körülöttem, akkor ez a káosz rám ilyen nyomasztóhatással tud lenni, és ha ezt a vizuális rendetlenséget csökkenteni tudom, akkor sokkal jobban helyére kerülnek a gondolatok a fejemben.” Ez az epizód kötelező mindenkinek, aki szeretné megérteni az influenszer-lét mögötti valódi munkát, vagy csak inspirációt keres a tudatosabb, rendezettebb élethez. Tartsatok velünk, és ismerjétek meg Viszkok Fruzsi igazi arcát! „Talán a legfontosabb számomra a tudat, hogy bármit is teszek, azt azért teszem, hogy az én életem előrébb tartson, vagy haladjon valamilyen irányba is. [...] Összességében szerintem, ami a legtöbbet számít, az a szorgalom.”
A halál árnyékában is a segítségnyújtás élteti – Gazsi Zoltán visszatért! Önzetlenség napja: https://onzetlensegnapja.hu/ Vajon mi ad erőt egy embernek akkor, amikor az orvosok már lemondanak róla, és a saját teste is a feladás határára sodródik? A Tudatos Döntések podcast (a Remind podcastje) legújabb, rendkívül mély és érzelmes epizódjában Szilágyi Gábor vendége ismét Gazsi Zoltán, az Iceberg korábbi ügyvezetője, a hazai üzleti élet és a LinkedIn egyik legmeghatározóbb, leginspirálóbb alakja. Zoli hetedik éve küzd daganatos megbetegedéssel, túl van 5 műtéten és 32 kemoterápián, de ahelyett, hogy magába fordulna, egy hatalmas, sorsfordító küldetésen dolgozik. "És én azt láttam, hogyha én akkor azt a döntésből abba ragadok bele, hogy itt a vége, akkor vége lett volna, teljesen biztos." Ebben a kivételesen őszinte beszélgetésben Zoli kendőzetlenül mesél a legmélyebb pontokról. Bepillantást enged abba a drámai karácsonyi időszakba, amikor a kórházi fertőzések és a fizikai fájdalom miatt már-már úgy érezte, eljött a búcsú ideje. Megtudhatjuk, hogyan hozta vissza őt az életbe a családja megtartó ereje, egy levél a lányától, és egy nagyon erős, belső cél, az úgynevezett japán "Ikigai". Zoli mesél az alternatív gyógyászati próbálkozásairól, a frankfurti kezeléseiről és arról, hogy miért nem hajlandó elfogadni a statisztikákra épülő, hideg orvosi prognózisokat. "...ez nekem túl fontos ahhoz, hogy én meghaljak el nélkül. Tényleg. És nem tudom neked megmondani, hogy az miért, mert nem az ego." Ez a hatalmas, éltető cél pedig nem más, mint az Önzetlenség Napja! A Millenárison megrendezésre kerülő nagyszabású esemény, amelyet Zoli álmodott meg, egy olyan hiánypótló civil és üzleti találkozó, ahol a jótékonyság, a civil szervezetek (NGO-k) és a tenni akaró vállalkozók kapcsolódhatnak össze. A podcastből kiderülnek a kulisszatitkok: hogyan épül fel a program, milyen zenei fellépők (Zeng Együtt, Superar gyerekkórus, Ethnosound) és programok (Cápák között mintájára épülő civil pitch, véradás, szűrővizsgálatok) várják azokat, akik hisznek a feltétel nélküli adakozás erejében. Zoli megmutatja, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csak egy üres marketingfogás, hanem valódi, életmentő kapcsolódás. "...ha úgy segítesz másodnak, hogy nem vársz el semmi cserébe, vissza fogod kapni valahonnan." Ha te is keresed az inspirációt a nehéz mindennapokban, ha érdekel, hogyan lehet a legkilátástalanabb helyzetből is erőt kovácsolni, és miért tartja úgy Zoli, hogy az önzetlenség valójában az egyik legfontosabb gyógyító energia, ezt az interjút nem hagyhatod ki!
Ebben az epizódban egy egészen különleges karrierutat járunk be: vendégem Barathi Tamás, a Blue Colibri alapítója, valamint a Connect és Business Bistro konferenciák megálmodója. Tamás története tökéletes példája annak, hogy a „biztos” banki karrier feladása hogyan vezethet el a teljes önmegvalósításig, ha az embert a kíváncsiság és a kapcsolódás vágya hajtja. Beszélgetünk arról a pillanatról, amikor „Newcomer of the Year” bankárként átvette a díját, majd másnap eldöntötte: itt a vége. Hogyan lesz egy lázadó diákból, aki iskolaújságot és focibajnokságot szervez, később fesztiválszervező (Sziget, Fridge, Snowattack), majd pedig egy nemzetközi szinten is sikeres HR-tech cég vezetője? Tamás őszintén mesél arról, hogy bár sokszor „ötletgyárosként” hivatkoznak rá, a megvalósítás kőkemény munka és rendszerezés nélkül nem megy.„Engem nagyon hajt a kíváncsiság, tehát, hogy én mindig egy ilyen kíváncsi ember vagyok, és amikor látok valamiféle problémát, vagy észlelek valami hiány problémát, lehetőséget, akkor engem nagyon hajt az, hogy na vajon erre milyen választ lehetne adni?” Szó esik a Blue Colibri születéséről is: hogyan ismerték fel, hogy a kékgalléros munkavállalók (gyári dolgozók, sofőrök) teljesen kimaradnak a vállalati kommunikációból, és hogyan építettek erre egy ma már 160 vállalatnál és 140 ezer felhasználónál működő rendszert. De nem csak a sikerekről beszélünk. Tamás beavat minket abba is, hogyan küzd meg a mikromenedzselés démonával, és hogyan tanulja a delegálást, hogy a cégei nélküle is működjenek. A vállalkozásépítés mellett a magánéleti egyensúly is terítékre kerül. Hogyan lehet összeegyeztetni a családapát, a cégvezetőt és a sportembert? Kiderül, miért kel fel hajnalban, és miért fontos a tudatos „lecsatlakozás” (disconnect) a mai világban „Azt az illúziót, azt, hogy mindenkit szeretném elsegetni, hogy iragalmatlan mennyiségű munkát kell beletenni mindenbe. Tehát nem lehet megúszni a munka részét, és nem lehet megúszni a szervezettség részét sem.” Az epizód végén pedig egy olyan életbölcsességet kapunk, ami talán a legfontosabb üzenet a mai rohanó világban: a nyitottság és a kapcsolódás erejét. Legyen szó egy véletlen beszélgetésről vagy egy tudatos üzleti partnerségről, sosem tudhatjuk, melyik találkozás változtatja meg az életünket tíz év múlva „Legyünk nyitottak a világra, másokra. (...) És hogy merjünk kapcsolódni. Meg akarjunk is kapcsolódni.” Tartsatok velünk ebben az inspiráló beszélgetésben, ha érdekel a cégépítés, a HR trendek, vagy csak kíváncsi vagy, mi játszódik le egy sikeres vállalkozó fejében!
A mai adásban Szilágyi Gábor vendége nem más, mint Tóth Vera. Sokan csak a lenyűgöző hangú énekesnőt, a Megasztár egykori győztesét látják benne, pedig a színpadi csillogás mögött egy tudatos, kőkemény üzletasszony és egy cégvezető áll, aki a saját kárán tanulta meg a zeneipar és az élet szabályait. Vera története a tapolcai panelházból indult. Amikor tizennyolc évesen megnyerte az ország legnagyobb tehetségkutatóját, hirtelen rászakadt a hírnév és a pénz. Ahogy az lenni szokott, a siker vonzza azokat az embereket is, akik csak a hasznot látják a művészben. Fiatalon, tapasztalatlanul nagyon nehéz kiszűrni a jóakarókat a hiénák közül. "Elkezd egy schleppet tartani, és akkor szépen kizsigerélik a francba, és ott maradsz egyedül, és a fókuszpont nem arra tevődik, hogy te művészkedsz, meg a fontos dolgokkal foglalkozol, hanem elaprózod magad mindenféle embernek." Az évekig tartó folyamatos megfelelési kényszer, a határok hiánya és a feldolgozatlan traumák végül komoly árat követeltek. Vera kendőzetlen őszinteséggel beszél arról az időszakról, amikor utolérte a kiégés, és már a színpadon, a számára legbiztonságosabb közegben is pánikrohamokkal küzdött. Egy nagyon ijesztő állapotba, az úgynevezett deperszonalizációs szindrómába zuhant. "...elszemélytelenedsz önmagadtól, tehát te fölkelsz, és belenézel a tükörbe, és képzeld el, hogy azt érzed, hogy ott egy idegen áll." Ez volt az a pont, amikor rájött: a nulláról kell újraépítenie az életét. Meg kellett tanulnia nemet mondani, elengedni a mérgező kapcsolatokat, és ami a legfontosabb: szétválasztani a művészetet a kőkemény üzlettől. Ma már egy rendkívül sikeres vállalkozást vezet, koncerteket szervez, stábokat irányít, mindezt úgy, hogy a fókuszában a minőség és az önazonosság áll. "A biznisz az biznisz, a művészet az művészet. A művészetet azt mindig engedni kell csinálódni, organikusan fejlődni. A bizniszt meg rohadtul kordában kell tartani mellette, mert a kettő egymást fogja kibalanszolni." Ebben az epizódban nemcsak egy zenei karrier kulisszatitkaiba látunk bele, hanem egy vezetővé válás folyamatába is. Beszélgetünk az időgazdálkodás fontosságáról, arról, hogy miért a pontosság a tisztelet legnagyobb jele, és hogyan alkalmazható a kutyapszichológia a zenekari tagok menedzselésében. Ha valaha is érezted magad elveszettnek a karrieredben, vagy nehezen húzod meg a határaidat a magánéletben, ez a beszélgetés rengeteg erőt és konkrét felismerést ad majd. Tarts velünk!
Vajon milyen érzés huszonévesen átvenni egy 120 milliárdos forgalmú családi vállalkozás irányítását? Hogyan lehet feldolgozni azt a nyomást, amit Magyarország egyik legnagyobb elektronikai áruházláncának vezetése jelent? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Fazekas Bálinttal, az Euronics (Vöröskő Kft.) ügyvezetőjével beszélgetek, aki nem a megszokott „aranyifjú” utat járta be. Bálint története nem a csúcsvezetői bőrfotelben kezdődött. 14 évesen egy angol bentlakásos iskolába került, ahol a komfortzónájából kiszakadva tanulta meg az önállóságot. Amikor pedig hazatért, édesapja és a saját döntése alapján sem a vezérigazgatói szék várta, hanem a bolti munka. Három különböző üzletben, eladóként kezdte megérteni a cég működését és a kollégák valódi problémáit. Ez a tapasztalat alapozta meg azt a hiteles vezetési stílust, amivel az elmúlt 8 évben sikerült megdupláznia a cég árbevételét és sikeresen levezényelnie a sokszor kényes generációváltást. A beszélgetésünk azonban nem csak az üzleti sikerekről szól. Bálint őszintén mesél a mélypontokról is. Arról az időszakról, amikor a kitűzött célok elérése után nem a várt eufória, hanem egyfajta üresség fogadta. „Azt éreztem, hogy a pénz, addig, amíg nem volt pénz addig, az a probléma, és amikor meg van pénz, akkor pedig rájössz, hogy egyébként a pénz az nem old meg mindent, és hogy a legtöbb probléma az nem pénzjellegű. És akkor nekem ott volt egy ilyen üres érzésem.” Szó esik a családi dinamikákról, az apa-fia kapcsolatról, ami náluk mindig előbbre való volt, mint az üzlet. Megtudhatjuk, hogyan lehet egy hagyományos KKV-ból modern, adatvezérelt nagyvállalatot építeni úgy, hogy közben a csapat és a cégkultúra ne sérüljön, hanem erősödjön. Bálint vezetői filozófiája példaértékű minden cégvezető számára: nem mikromenedzselni akar, hanem „megteríteni az asztalt” a kollégáinak, hogy ők sikeresek lehessenek. „Nagyon hiszek abba, hogy fejlődés nélkül nincsen jövő, és valahol a fejlődés és a komfortzóna számomra már összekapcsolódik. Mert hogyha mindig ugyanazt csinálom, amiben kényelmesen érzem magamat, abban maga a learning curve [...] drasztikusan az, ami különbséget mutat.” Ez az epizód kötelező tananyag minden vállalkozónak, aki generációváltás előtt áll, vagy éppen most vette át a stafétát. De azoknak is rengeteget ad, akik a karrierjükben keresik az egyensúlyt a szakmai sikerek és a magánéleti boldogság között. A végkövetkeztetés pedig egyetlen szóban sűríthető össze: önazonosság. „Ha az ember önazonosan gondolkozik, akkor azt biztos sokkal kevésbé fogja kiégetni, mert nem a külvilágnak próbál megfelelni, hanem saját maga olyat csinál, amiben hisz is.” Tartsatok velünk ebben a mély, inspiráló és rendkívül tanulságos beszélgetésben!
Vajon a magabiztos mosoly mögött mindig boldogság lakozik? Ebben a különleges epizódban egy olyan vendéget köszöntünk, akit az egész ország a határozott, olykor kemény kérdéseiről ismert meg a „Az Este” és a „Szólás Szabadsága” műsorvezetőjeként. Krizsó Szilvia azonban most leveszi a profi álarcot, és kendőzetlen őszinteséggel mesél arról, amiről a legritkábban beszélünk: a belső bizonytalanságról. A beszélgetésünk nem egy klasszikus karrierinterjú. Bár végigvesszük az utat a gyerekkori álmoktól – amikor még színésznő, buszsofőr vagy zöldséges akart lenni – a legnagyobb televíziós sikerekig, a fókusz hamar a lélekre terelődik. Szilvia elképesztő nyíltsággal vall arról, hogyan küzd a mai napig a maximalizmussal és az imposztor-szindrómával. „Én soha semmivel nem vagyok elégedett. [...] Világéletemben olyan voltam, hogy amit én csinálok, azt én olyan természetesnek vettem. Tehát, hogy úgy, hát most jól van kérdezni, mindenki tud.” De nem csak a szakmai kihívások kerülnek terítékre. Egy szülő életében talán az egyik legnehezebb pillanat, amikor a gyermeke kirepül a fészekből. Szilvia nem szégyelli bevallani, hogy lánya külföldi egyetemi tanulmányai mély érzelmi hullámvasútra ültették, amit nem lehetett egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. „Az én oldalamról szerintem ez egy klasszikus gyászfolyamat. Gyászolsz egy olyan dolgot, hogy húsz évig nagyon-nagyon szerves része voltál az ő életének, és ő is nagyon-nagyon szerves része volt a te életednek.” A beszélgetés végére megérkezünk a jelenbe, és Szilvia új projektjéhez, a „Kösz, jól vagyok” című műsorhoz, ami pontosan azt a kérdést feszegeti: vajon tényleg jól vagyunk, vagy csak ezt mondjuk a világnak? Természetesen a humor sem maradhat el, hiszen Szilvia elárulja azt a tanácsot is, amit legendás mentorától, Kertész Zsuzsától kapott, és ami segített neki, amikor miniszterelnökökkel kellett farkasszemet néznie. „Képzeld el őket otthon, ahogy ülnek a bécén, és szarnak. [...] De tulajdonképpen ez a lényeg, nem mindig tudok így viselkedni... de abban az értelemben ez mégiscsak segít, hogy a nap végén azért nézzük az embert.” Tartsatok velünk ebben a mély, mégis felemelő beszélgetésben, ahol a tudatos döntések mögött meglátjuk az embert is!
Milyen érzés, amikor egy magyar produkciót állva tapsolnak New Yorkban és Kanadában? Hogyan lesz egy liverpooli egyetemi álomból világhírű magyar márka? A Tudatos Döntések Podcast mai vendége Vági Bence, a Recirquel alapítója és művészeti vezetője, aki nemcsak a cirkuszművészetet definiálta újra, hanem azt is megmutatta, hogyan lehet alázattal és kőkemény munkával világsikert építeni Magyarországról. Bence őszintén mesél a kezdeti útkereséséről, arról a belső vívódásról, amikor el kellett döntenie: táncos marad, vagy a bizonytalanabb, de hívogató alkotói útra lép. Ebben az epizódban bepillantást nyerhetünk a kulisszák mögé. Megtudhatjuk, hogyan inspirálta Paul McCartney liverpooli iskolája (LIPA), és miért volt sorsfordító pillanat egy chilei sivatagban átélt naplemente, ami elindította a "cirque danse" műfaj születését. Bence nemcsak a csillogásról beszél, hanem a vezetés nehézségeiről, a felelősségről és arról, mi tartja a földön azután is, hogy a világ legnevesebb színpadain bizonyított. A beszélgetés egyik legerősebb pontja, amikor a siker titkáról és a képzés fontosságáról mesél: "Itt nemcsak előadó művészeket képeznek, hanem olyan embereket is képeznek, akik létrehoznak produkciókat, akik megálmodnak produkciókat. És ez volt a leghangosabb számomra [...] hogy én itt nem csak táncosként fogok tanulni, hanem itt megengedik nekem, hogy én megtanuljam azt, hogy hogyan lehet produkciókat létrehozni." A Recirquel ma már nemcsak egy társulat, hanem egy brand, amiért külföldiek repülnek Budapestre. De vajon hogyan lehet ezt a szintet fenntartani anélkül, hogy az ember elveszítené önmagát? A válasz az alázatban rejlik: "Azt hiszem, hogy a napi rutin és a napi alázat az, hogy az élő műfajért annyira sok mindent meg kell tenni nap, mindnap, főleg a mi műfajunkon belül annyira koncentrálni kell, annyira figyelni kell, annyira biztonságot kell adni másoknak [...] hogy szerintem sokszor szinte nem is jut idő arra, hogy önmagammal foglalkozzak." Ez az adás kötelező mindenkinek, aki hisz az álmaiban, akit érdekel a kreatív ipar üzleti oldala, vagy egyszerűen csak inspirációt keres a mindennapokhoz. Vági Bence története bizonyíték arra, hogy a minőség és a szeretet alapú vezetés hosszú távon kifizetődik. "Azokban a dolgokban, amik megszületnek, és rengeteg embernek adnak erőt és jó érzést, azokban muszáj kódolni a szeretetet magát. Én valahogy, amikor a legnehezebb, legmélyebb pontomon vagyok, akkor is megpróbálom mindig a tiszta utat, a szeretetet, és a törődést választani." Tartsatok velünk ebben a különleges utazásban! Témák az adásban: Gyerekkori álmok és a tánc szeretete Tanulmányok Liverpoolban: hogyan váljunk alkotóvá? A Recirquel és az újcirkusz műfaj születése Nemzetközi sikerek: New York, Kanada és a kritikusok Immerzív színház Budapesten: a Walk My World Vezetői filozófia: ego nélkül a csapatért
Vajon mi visz rá egy sikeres topmenedzsert, aki a PricewaterhouseCoopers, a Citibank és a Magyar Telekom felsővezetői székeiben ült, hogy mindent hátrahagyva a bizonytalan vállalkozói létet válassza? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Horváth János, az MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) tulajdonosa és vezetője. Ez nem egy szokványos üzleti interjú: János őszintén mesél azokról a pillanatokról, amikor a racionális érvek helyett a szívére hallgatott. A beszélgetés során végigkövetjük azt az utat, ahogy a „Juan” becenevű, intrapreneur szemléletű banki vezetőből valódi vállalkozóvá vált. Megtudhatjuk, hogyan utasított vissza egy biztos New York-i karriert a szerelemért, és miért érezte magányosnak a vezérigazgatói pozíciót az Origo élén. János betekintést enged abba a drámai időszakba is, amikor a családi megtakarításukat kockáztatva szállt be az akkor még gyerekcipőben járó MVÜK-ba. Az egyik legtanulságosabb rész, amikor a multinacionális cégek erőforrás-bőségét állítja szembe a KKV szektor valóságával: „Amikor 5000 forint van a céges bankszámlán, úgyhogy le van húzva 25 milliós szétségi keret, és ennyi van, az egy feszítő érzés.” Ez az epizód kötelező tananyag minden közép- és felsővezetőnek, aki kacérkodik a vállalkozói léttel, és minden cégtulajdonosnak, aki szeretné megérteni, hogyan lehet válság idején (például a COVID alatt) egyetlen hétvége alatt teljesen új alapokra helyezni egy cég működését. János hitvallása a vezetésről és a döntéshozatalról az üzleti életen túlmutató bölcsességet hordoz: „Ez az intrapreneur kifejezés volt... vállalkozói attitűddel a cégben levő lehetőségeket erőforrásnak tekintve, a cég érdekében, de magaménak érezve végzem én a munkámat.” Tartsatok velünk ebben a mély, emberi és szakmailag is rendkívül inspiráló beszélgetésben! Témák: A kezdetek: mosogatás Angliában és a PwC marketing „kudarca” Citibank aranykor: hogyan legyünk vállalkozók alkalmazottként? A nagy dilemma: New York-i álommeló vagy a család? A multi lét árnyoldala: leépítések és a vezetői magány Belépés az MVÜK-ba: az utolsó 500.000 Ft kockáztatása Válságmenedzsment: a COVID alatti azonnali pivot A jövő víziója: minőség a mennyiség felett „Hallgassunk a szívünkre. Legyünk tudatosak, persze, mérlegeljünk... de a legfontosabb azt gondolom, hogy hallgassunk a szívünkre.”
Te tudod, milyen érzés, amikor 7200 ember várja a koncertet, de percekkel a kezdés előtt le kell mondanod, mert a világsztár nem lép ki a hotelszobából? És aztán hogyan állsz fel ebből, hogy megszervezd Jennifer Lopez budapesti szuperkoncertjét, majd elhozd a világ legkeresettebb utazó kiállítását, a Harry Pottert? Ebben az epizódban Guba Gábor, a magyar rendezvényszervezés egyik legmeghatározóbb alakja, a Danubius Music vezetője avat be minket a showbusiness kőkemény és varázslatos világába. A beszélgetés egy igazi időutazás: a 90-es évek legendás CD Bárjának hangulatától, ahol a jazz legnagyobbjai fordultak meg, egészen a mai gigaprodukciókig. Gábor őszintén mesél a szakma magasságairól és mélységeiről. Megtudhatjuk, hogyan építettek fel a semmiből egy világklasszis rendezvényhelyszínt (Green Event Hall) mindössze négy hónap alatt, kifejezetten a Harry Potter kiállítás kedvéért, ami már a nyitás előtt rekordokat döntött. Nem csak a csillogást látjuk, hanem a mögötte lévő embertelen munkát, a kockázatvállalást és azt a fanatizmust, ami nélkül nem lehetne Ennio Morriconét vagy Jean-Michel Jarre-t Magyarországra csábítani. A Harry Potter kiállítás kapcsán Gábor nem rejti véka alá a véleményét a produkció minőségéről: „Ez jelen pillanatban az utazó kiállítások között a number one, tehát ez tényleg ez a szakma egyik csúcsa, tehát ennek a szakterületnek a csúcsa, és nemcsak azért, mert egy mainstream brandről beszélünk... hanem maga a kiállításnak a minősége, az összetettsége.” De az út idáig nem volt zökkenőmentes. A Hollywood Vampires elmaradt koncertje Johnny Depp-pel vagy a Justin Bieber turné lemondása olyan mélypontok voltak, amikbe sokan belerokkannának. Gábor azonban a reziliencia mestere. Ahogy ő fogalmaz a legnehezebb pillanatokról: „Amikor bementünk a szobába, a túrmenedzser szobájába, és ezt meghallottuk, akkor a szívverésem is megállt... közölni a rajongókkal, hogy ma este nem lesz koncert.” Ez a podcast nemcsak Harry Potter rajongóknak kötelező, hanem mindenkinek, akit érdekel a vállalkozói lét, a válságmenedzsment és a nagy álmok megvalósítása. A beszélgetés végén pedig választ kapunk arra is, mi a titka annak, hogy valaki 37 éve a csúcson tud maradni ebben a kegyetlen iparágban. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mégis kevesen csinálják utána. „Ennyi mosolygós boldog arcot miatt állok ilyenkor mindig az ajtóba, és figyelem, meg hát próbálok kommunikálni, beszélni is az odalátogatókkal, és hát hihetetlen boldog emberek hagyták el a kiállítás területét, és ennél jobb érzés nekem nem kell.”
Ismerjük a sikeres üzletasszonyt, a szigorú befektetőt a Cápák közöttből, és a gyönyörű modellt a címlapokról. De vajon ismerjük-e a nőt, aki egy tatabányai lakótelepi „szatócsboltban” kezdte a munkát gyerekként, és aki később a világ luxushoteleiben küzdött a kínzó magánnyal? A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Tomán Szabina, a Toman Lifestyle Kft. alapító-tulajdonosa vendégeskedik, és olyan őszinteséggel beszél a karrierje árnyoldalairól és üzleti felismeréseiről, ahogy ritkán hallhatjuk. Szabina nem egyből a csúcsra született. A beszélgetésben feltárul a modellvilág kemény iskolája, ahol nemcsak a pózolást tanulta meg, hanem a hierarchiát és az alázatot is. Éles szemmel figyelte meg a divattervezők és márkák működését, amit később, saját vállalkozása építésekor kamatoztatott. De a csillogás mögött ott volt a honvágy és a kiszolgáltatottság érzése is, ami végül hazahozta, hogy családot alapítson és gyökeret eresszen. A beszélgetés egyik legizgalmasabb része, amikor a „Cápák között” műsorban szerzett tapasztalatairól mesél. Hogyan formálta át az érzelmi alapú döntéshozást a kőkemény üzleti racionalitás? Miért gondolja ma már úgy, hogy egy vállalkozást nem szabad „saját gyereknek” tekinteni? „Ott tanultam meg, hogy az üzlet az üzlet, az én vállalkozásom is eladó. Én előtte ugyanazt gondoltam. Én azt gondoltam, hogy az én, soha én innen fogok nyugdíjba menni, vagy még a gyerekeimnek is, és megváltoztatott azzal, hogy a befektetői gondolatmenetem (...) az hogy formálja át az én üzleti gondolkodásomat.” Szó esik a határhúzás fontosságáról is. Nőként, vezetőként és anyaként talán a legnehezebb lecke megtanulni nemet mondani anélkül, hogy bűntudatunk lenne. Szabina őszintén vall arról, hogyan küzdött meg a maximalizmusával, és hogyan tanulta meg elfogadni a hibázás lehetőségét – mind a saját, mind a munkatársai részéről. „Meg kell értenünk, hogy nekünk a nem az egy nagyon jó válasz. Mert akkor nincs a de talán odaérek is meg, nem is, vagy az utolsó pillanatban mondom le, hanem akkor tudom, hogy hol a helyem. És én nagyon szeretem tudni, hogy hol a helyem.” Természetesen a jövő sem maradhat el: hogyan alakítja át a Toman franchise hálózatot a megváltozott gazdasági helyzetre reagálva, és mi az a Lip Bar, ami az új szerelemprojektet jelenti? Egy inspiráló beszélgetés tudatosságról, újrakezdésről és arról, hogy a változás az egyetlen állandó. „Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy megpróbálok ezzel a tudatos fókusszal, amit mondjuk egy missziónak, vagy egy víziónak magam elé, és a csapatom elé vetítek, illetve a magánéletem, és ezeket megpróbálom olyan irányba tudatosan meglépni, hogy ezek ne nagyon lengélnek ki.” Tarts velünk, ha érdekel egy valódi „self-made” történet, és tanulnál Magyarország egyik legismertebb üzletasszonyától!
Vajon tényleg tudunk kommunikálni, vagy csak beszélünk egymás mellett? Miért érezzük magunkat egyre magányosabbnak a hiperkapcsolt világban? Ebben a rendkívüli epizódban Dr. Aczél Petra kommunikációkutatóval, egyetemi tanárral ásunk a dolgok mélyére. Ez a beszélgetés nem csupán a retorikáról szól, hanem az emberi létezésünk egyik legnagyobb válságáról: a figyelem és a jelenlét elvesztéséről. A beszélgetés elején Petra egy egészen személyes oldalát ismerhetjük meg. Megtudhatjuk, hogyan alapozta meg a kíváncsiságát egy olyan családi légkör, ahol az iskolai "mi történt ma?" kérdés helyett azt kérdezték tőle: "mi volt ma a legjobb kérdésed?". Ez a szemléletmód alapjaiban határozza meg, hogyan tekint a kommunikációra: nem mint eszközre, hanem mint magára az emberre. "A kíváncsiság össze van hálózva a szabadsággal, az autonómiával, a tudatossággal. Aki fél, nem tud kíváncsi lenni, mert be van szorulva." A műsor egyik legfontosabb gondolata a digitális világ és a mentális egészségünk kapcsolata. Petra kíméletlenül őszintén beszél arról, hogy a technológiai fejlődés nemcsak kényelmet hozott, hanem egy újfajta terhelést is. Nem csak a szmog vagy a zajszennyezés létezik; ma már az információk kontrollálatlan áradatával is meg kell küzdenünk, ami szép lassan felemészti a fókuszunkat és a kapcsolatainkat. "Mondjuk azt ki, hogy mindig csak egyféle környezetszennyezésről beszélünk. A kipufogók, a zaj, a víz... De van egy mentális és kommunikációs környezetszennyezés. Mert úgy fogalmaztál, hogy ömlik ránk az információ – hát, ha még információ lenne. Valami az agyba lékül még ránk." Természetesen nem kerülhettük meg a Mesterséges Intelligencia (AI) kérdését sem. Féljünk tőle? Vagy tekintsünk rá lehetőségként? A professzor asszony optimista, de óvatos: szerinte most egy tengelyforduló korban élünk, ahol újra felértékelődik minden, ami "humán", ami nem racionális, hanem intuitív és bölcs. A jövő nem a gépeké, hanem azoké az embereké, akik képesek közösségben maradni és kérdezni. Az epizód végén egy olyan életbölcsességet kapunk, ami talán a legfontosabb útravaló a mai teljesítménykényszeres világban. Hogyan lehetünk sikeresebbek és boldogabbak? A válasz paradox módon nem a "több", hanem a "kevesebb" hajszolásában rejlik. "Szerintem úgy leszünk többek, hogy kevesebbek merők lenni. Ne vegyük túl komolyan magunkat, mert az túl magabiztossá tesz minket. Ne féljünk és ne fértsük magunkat, mert valami csak akkor történhet meg." Tarts velünk ebben a mély, elgondolkodtató és inspiráló beszélgetésben, ami garantáltan más megvilágításba helyezi a mindennapi kommunikációdat és döntéseidet!
